Jelen voltak: Barabásné Czövek Ágnes, Beer Ferencné, Berta István, Bornemisza János, Buda Sándorné, Bujdosó Sándorné, Csáki Zsigmond, Faludi Sándor, Farkas Antal, Fekete László, Földi Gyula, Hangrád Lajos, Herman István, Hudák Tamás, Keresztes György, Kiss Helga, Kocsa Erika, Kohári István, Kontra Gyula, Lakatos István, Dr. Lénárt András, Lőrincz Ferenc, Lukács László, Dr. Mánya Kristóf, Merczel József, Oláh Ferenc, Sárosi Károly, Sebestyén János, Sós Tamás, Szabó Gyula, Szinyei András, Tóbi János, Tuza Gábor, Zay Andrea közgyűlési tagok, Dr. Benkár József főjegyző, valamint a jelenléti íven feltüntetett meghívottak.

Távolmaradását bejelentette: Ambrus Zoltán, Balázs József, Csuvikovszky Lajos, Dr. Nagy Tamás, Dr. Tatár László és Szamosvölgyi Péter közgyűlési tag.

Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy 33 közgyűlési tag van jelen (majd később még 1 közgyűlési tag megérkezett), így az ülés határozatképes.

Kérte a meghívóban szereplő napirendek elfogadását. Megállapította, hogy a Közgyűlés egyhangúlag a következő napirendek megtárgyalását fogadta el:

Napirend előtt:

- Tájékoztató a két Közgyűlés között eltelt időszak fontosabb elnöki feladatairól.

Napirend:

1./ Javaslat a 2006. évi „Heves Megyéért” kitüntető díjak adományozására. (Zárt ülés)

2./ Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete igazgatói állásának

3./ Javaslat a Körzeti Nevelési Tanácsadó (Gyöngyös) igazgatói állásának betöltésére.

4./ Javaslat a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és

5./ Javaslat a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola (Hatvan) igazgatói

6./ Javaslat Engel Tibor - Bródy Sándor Megyei és Városi könyvtár igazgatója -

7./ Javaslat a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatói állásának betöltésére.

8./ Javaslat Pádár Sándorné - Heves Megyei Önkormányzat csányi Idősek Otthona

igazgatója - közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére.

9./ Javaslat Megyei Önkormányzati rendeletek módosítására, megalkotására.

9/a. Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat Alapokmányáról (SZMSZ) szóló 6/1992.

9/b. Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításáról szóló

9/c. Javaslat a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával,

átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról szóló

9/d. Javaslat az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletei tartalmának

9/e. Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

10./ Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális

intézményekben az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára, új térítési díjak

11./ Beszámoló a Heves Megyei Önkormányzat ciklusidőszak alatt végzett tevékenységéről.

12./ Javaslat a HMÖ Hétszínvirág Gyermekotthona Eger Alapító Okiratának módosítására.

13./ Javaslat a Gárdonyi Géza Színház Alapító Okiratának módosítására.

14./ Javaslat a Heves megyében működő önkormányzati fenntartású kórházakat érintő

15/a. Beszámoló a HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona utóellenőrzésének

16/a. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei

16/b. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei

Önkormányzat Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézte Andornaktálya számára.

16/c. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei

Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Bélapátfalva

16/d. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei

Önkormányzat Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves számára.

16/e. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei

Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Füzesabony számára.

17./ Beszámoló a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, az Észak-Magyarországi

Regionális Fejlesztési Tanács és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkájáról.

- Tájékoztató a két Közgyűlés között eltelt időszak fontosabb elnöki feladatairól.

- A július 1-én kinevezett önkormányzati biztos jog és hatásköréről kaphatnának-e tájékoztatást? Ambrus Zoltán ígéretet kapott, hogy a megbízási szerződést megkapják. Sajnos, ez nem történt meg.

- Május 25-én a Megyeháza adott otthont a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által rendezett önkormányzati fórumnak. Az érdekvédelmi szervezetnél ki, miképpen folytatott tárgyalást a közigazgatási reformmal kapcsolatban, különös tekintettel a megyei önkormányzat helyzetére?

Korábban jeleztem, hogy jó lenne a közgyűlés elé hozni ezt a kérdést a jogalkotásról szóló törvény alapján. Az érdekvédelmi szövetség nem kérte ki a közgyűlésünk véleményét. Kinek a véleményét képviselte Elnök úr ezen a fórumon?

Május 18-án kihelyezett védelmi bizottsági ülés volt Gyöngyösön. A gyöngyösi Nagy-patak meder burkolatával kapcsolatosan hangzott-e el valamilyen ígéret a fenntartó részéről? Az ÉKÖVIZIG kezelésében van. A patakmeder megsüllyedt, a víz feltépte, ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az oldalfalak lecsúsznak.

Önkormányzati biztos: A szerződés az irodán elolvasható. Az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések teljes mértékben az államháztartási törvény és annak végrehajtási kormányrendelete alapján történtek. Az erre vonatkozó jogszabályt a közgyűlés ideje alatt mindenki részére rendelkezésre bocsátja. A biztosra vonatkozó megbízási szerződés is ezeket tartalmazza.

A június 18-i VB ülésen a Keresztes úr által felvetettek nem kerültek kiemelésre. Ez a kérdés nem ismeretlen egyikünk előtt sem, azonban nem a mi kompetenciánk. Azon leszünk, hogy a gyöngyösi pataknál is előbbre tudjunk lépni. Fontosnak tartja, hogy ezekre legyenek engedélyes tervek. 2007-2013 között a fejlesztések másképpen történnek, mint korábban. Nagyon fontos, hogy ezeket hogyan készítjük elő az év második felében.

TÖOSZ konferenciával kapcsolatban: Külön napirend nem volt. Tájékoztatás hangzott el az aktualitásokról. Azon vagyunk, vagyok, hogy ebből a helyzetből a maximumot kihozzuk a közgyűlést, a hivatalt, az intézményeinket illetően.

„Megállapította, hogy a Közgyűlés tudomásul vette a két Közgyűlés között eltelt időszak fontosabb elnöki feladatairól szóló tájékoztatót.”

Tudomásul vételt megelőzően kérte Benkár urat, hogy miért van ilyen típusú napirend napirend előtt, illetve a 9-es napirendnek miért vannak alpontjai?

Vagyon, lakásrendelet módosításról van szó. Az ÁSZ vizsgálatot folytat a hivatalban és minden felvetését azonnal próbáljuk javítani, korrigálni, s amiben nem értünk egyet, a szakmai véleményünket ki fogjuk fejteni.

Intézményeink szociális foglalkoztatásra lépnek és mi támogató javaslatot dolgoztunk ki. A szociális fenntartás kiépítését javasoljuk. Az intézményeknél a két foglalkoztatási formát támogatjuk.

A másik pedig a magasabb vezetői megbízásról szól az oktatási intézményeknél.

Elnök úrtól szeretné megkérdezni: 5.4 MFt keret áll rendelkezésre a bizottságnak. Mintegy harmadát osztotta szét a bizottság.

Ismert a megye és a megyei jogú város státusa. Mind a kettő azonos jogú. Miért kapja a város több, mint a felét az összegnek?

Minden pályázatot elbírálnak. Az, hogy hogyan érkeznek be, az dönti el, hogy milyen arányban kapnak. Megyei intézményeink itt működnek. Pályázás esetén a megyei művelődési központ egyszámlájára kérik a felhasználást a rendezvényt előkészítők és bonyolítók.

Gyöngyös miért csak ennyit? Kérte pályázzanak. Ennyi pályázat érkezett be.

Felhasználás: tartalék még rendelkezésre áll azért, hogy a későbbi pályázókat is figyelembe tudják venni.

Megállapította, hogy a Közgyűlés egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a Művelődési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 38/2006. (IV. 21.) számú határozatát az írásbeli előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja.

A Heves Megyei Közgyűlés a Sport és Ifjúsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott 17/2006 (IV.26.)-tól 41/2006(IV. 26.)-ig terjedő számú, valamint a 45/2006(V.24.)-tól 56/2006(V.24.)-ig terjedő számú határozatait az írásbeli előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja.

Heves Megye Közgyűlése jóváhagyja az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit a 27/2006. (V. 17.) sz. határozatában szereplő alábbi alapítványi támogatásokra:

Fedezetére a Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetése Egészségügyi és szociális célú támogatás előirányzatából 1.654.000,-Ft felhasználását engedélyezi.

Heves Megye Közgyűlése a Művelődési Bizottság 38/2006. (IV. 21.) számú határozatában említett alapítványok, illetve közalapítványok támogatását az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja.

1. A Heves Megyei Közgyűlés a sport és ifjúsági feladatokra biztosított keret összegének terhére az egri Erlau Kulturális Alapítvány pályázatát-melyet Országos Thai Box Gála megrendezésére nyújtott be- 90 eFt-tal támogatja.

2. A Heves Megyei Közgyűlés a sport és ifjúsági feladatokra biztosított keret összegének terhére a SZETA Egri Alapítvány pályázatát- melyet cigánygyerekek táboroztatására nyújtottak be- 80 eFt-tal támogatja.

Heves Megye Közgyűlése jóváhagyja az Elnöki átruházott jogkörben hozott döntéseket az alábbi alapítványi támogatásokra:

Fedezetére a Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetése Szervezeteknek adott támogatás előirányzatából 142.500,-Ft felhasználását engedélyezi.

Köszöntötte Kakuk György urat a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság képviseletében.

Megköszönte az Ambrus Zoltán úr felvetésére a Főkapitány úr által adott választ.

Szükség van-e az immár 2 éve az EU-hoz csatlakozott Magyarországon államreformra, s azon belül önkormányzati reformra?

Meghaladott, a „régi” Magyarország avitt kacatjához tartozó lenne az ezer éves megyerendszer? – ahogyan elvben egy immáron 16 éve valóban meghaladott diktatórikus rendszer egykori „élcsapatához” tartozó ifjúsági szervezetének feléledt, restaurációs mozgalmárai lendületesen sokkolják a kábulatba esett közvéleményt…!

Minden mai megyei közgyűlésben és azok hivatalaiban, intézményeiben – így itt Hevesben is kiemelt hangsúlyt kap a közbeszédben: Milyen középszintű önkormányzati, közigazgatási rendszer (megyei, avagy az újnak, korszerűnek és európainak becézett régiós) képviselné a települési önkormányzatokat, de méginkább az azokat megválasztó egyszerű halandók érdekeit?

A kérdésre adható válasz nézőpont kérdése. Attól függ, hogy a szuverén nemzetek Európájához csatlakoztunk-e, avagy az értékeit, gyökereit megtagadó, semmibe vevő kozmopolita neoliberális ”Európai Egyesült Államokhoz”…?!

Hiszem, hogy az utóbbit csupán egy szűk körű, magát még 17 évvel ezelőtt is internacionálisnak harsogó, egykori „Tőkét döngető”, ám annak egyéni javait akkor sem megvető, ma pedig azt gátlástalanul csak magának összeharácsoló csipet-csapat akarja…

Ebből következően a civil döntő többség ma is messzemenően Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság mindenfajta pártpolitikán felül álló elnökének álláspontját osztja. Nevezetesen: az államhatalomban való részvétel jelképes, a közösségi hatalomban pedig valóságos, mert ott van a legfontosabb döntések színtere. Ehhez még azt is hozzátetette és teszi – mint az Alkotmánybíróság első, hosszú ideig azt megtestesítő egykori elnöke is – hogy az igazi alkotmányos alap az önkormányzáshoz való jognak a feltétlen biztosítása, amelynek minden reformot túl kell élnie!

A feltett kérdésekre tehát ennek alapján egyszerű a válasz, államreformra valóban szükség van. Főként a központi államhatalom vízfejét kell alaposan lecsapolni. A középszinten pedig – éppen a települési önkormányzati alapjogokra tekintettel – semmiképpen sem szabad a megyerendszert felrobbantani, mert azok képesek elsősorban érték- és érdekközösségként képviselni, igazgatni a helyi önkormányzatok közigazgatási hatáskörét másodfokon. A regionális önkormányzatiság nem a demokratikus jogállami irányt, hanem a centralizációt, a diktatórikus rendszer visszacsempészését jelenti.

Azonban valóban szükség van a megyei önkormányzatiság reformjára is. Nem azt kell hangoztatni, hogy azért nincs szükség a ”megyékre”, mert alig van az intézményfenntartásokon kívüli hatáskörük. Vagyis a ”reform” tartalma csak és kizárólag az lehet, hogy vissza kell adni a kiüresített megyei önkormányzatoknak a középszintű igazgatást, az úgynevezett ”dekoncentrált” kormányzati hivatalokat. (Közigazgatási Hivatal, FVM Hivatal, erdőrendezőségek, ember-növény- és állategészségügyi hatóságok, rendőrkapitányságok stb.).

Mindebből következően azok képzelegnek a megyék eltörléséről, akik szembe mennek a szolgáló és szolgáltató állam és közigazgatás európai demokratikus jogállami alapelvével. A diktatórikus „régiós középszint” csak annak, illetve azoknak a vágyalma, akik – és ezt jól látják – középszinten nem 19 megyei, hanem csupán 5-6 régióvezetőt gondolnak „kezelhetőbbnek”, amely nyilván könnyebb, mint 19 megyei vezetőt, ill. önkormányzatot beállítani a „sorba”.

Végezetül ehhez tartozik még az is, hogy a jelenlegi közigazgatási struktúra értelmetlenül és értelmezhetetlenül szakítja ki a jelenlegi megyékből a megyeszékhelyeket. Ez legfeljebb az 5-6 legnagyobb város esetében indokolt, amelyek a szervesen összeálló régiók bizonyos közös érdek képviseleteinek az érintett megyékből delegált intézményi központjai lehetnek.

Kérte a frakcióvezetőket az SZMSZ-ben foglaltak betartására (a hozzászólási idő betartására).

Mint a frakció képviselője, szeretne az Elnök úr által elmondottakra reagálni.

Elnök úr a levezetője a közgyűlésnek. Szíveskedjék korrekt módon kézben tartani.

Úgy gondolja, hogy a felvetés túl nő a közgyűlés hatáskörén. Nekünk az a feladatunk, hogy amit végzünk, abból a maximumot hozzuk ki. Mi erre törekszünk mindannyian.

Bejelentette, hogy az 1. sz. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja a közgyűlés. Ezt követően ismét nyilvános üléssel folytatódik. Ezért kérte, hogy a zárt ülésen csak az SZMSZ-ben meghatározott személyek vegyenek részt.

Javaslat a 2006. évi „Heves Megyéért” kitüntető díjak adományozására.

Ezt követően a 2. napirendi ponttal folytatódott az ülés, amely már nyilvános volt.

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete igazgatói állásának betöltésére.

Egy pályázat érkezett be a Pedagógiai Intézet igazgatói állására. Megkérte Székely Józsefnét, fáradjon ki.

Pályázatában kiemelten fogalmazta meg a Pedagógiai Intézet által nyújtott szolgáltatások körének és minőségének folyamatos fejlesztését. Törekszik arra, hogy az eddig elért eredményeket tudják tartani és tovább gazdagítsák a megyében a szolgáltatásokat. Megfogalmazta az intézet előtt álló feladatokat és célokat. Így például a területi iskola és óvoda fejlesztő központnak a továbbműködtetése, a kompetencia alapú oktatás terjesztése. Az intézetben dolgozó kollégák és a konzorciumban dolgozók felkészültek erre. Szeretnének regionális módszertani központtá válni.

Elmondta, hogy tegnapelőtt hirdették ki a pályázatot, mely szerint Észak-Magyarországon –Heves-Nógrád-Borsod megyében – a Heves Megyei Pedagógiai Intézet végezheti a képzéseket a kompetencia alapú felkészítés terén.

Másik pályázatuk elbírálását is a napokban várják. Ha nyernek, a tanácsadó hálózatot is ki tudják építeni Heves és Nógrád megyében.

A pályázati koncepciók készen állnak az informatika és a sajátos nevelési igényű hátrányos helyzetű oktatás területén is.

A kitűzött feladatok megvalósításához kérte a közgyűlés segítő támogatását.

Pályázata 3.oldalán az áll: A többcélú kistérségi társulások létrehozásával jelentős igény mutatkozik egyes pedagógiai szakmai szolgáltatások iránt, a 15.oldalon ismét megjelenik egy igény a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és roma tanulókkal kapcsolatban, a későbbiekben pedig a kistérségű bázisintézmény kitétel.

A kistérségek ingyenes szolgáltatást várnak, vagy pedig a piacon jelen levő közhasznú társaságok, intézmények és magánvállalkozások versenyében kell helyt állni? Mi a kistérségi bázisintézmények jövője?

A kistérségekkel felvették a kapcsolatot és az igényeket felmérték. Lesznek olyan szolgáltatások, amelyek ingyenesek lesznek a kistérségek részére és lesznek olyanok, amelyeket nem tudnak ingyenessé tenni, de lényegesen alacsonyabbak lesznek, mint a gazdasági társaságok vagy kht-k árai, mivel az intézet bevétel-orientált.

A gazdasági kamarákat nem találja az anyagban. Ez szerkesztési hiba, vagy elkerülte a figyelmem?

Vezetői programjában szerepel a munkaügyi központtal és az Ipari és Kereskedelmi Kamarával a kapcsolat erősítésének szándéka.

A munkaügyi központtal már kialakítottak egy kapcsolatot és tovább folytatják az Ipari és Kereskedelmi Kamarával, illetve a kamarákkal is.

Az elhangzottakon túl érdemes kiemelni, hogy Eger a tanárképzés fellegvára volt, s a regionális együttműködés területén is ezen irányba haladunk (Heves, Nógrád, Borsod megye). Fontos szerep hárulhat a pedagógiai intézetre és meg kell, hogy találja helyét és szerepét. Mint Keresztes úr is utalt rá, a pedagógiai intézetnek ez bevételt jelenthet.

A pályázó anyagának végén írja: Az épületüzemeltetés feladatát a hivatkozott rendelet nem írja elő. Ezt a létszámot külön kell kezelni.

Az üzemeltetés szerves részét képezi a vezető feladatának, illetve a költségvetésnek.

Kérte ennek tisztázását, mivel az épületüzemeltetés létszám terhére van feltöltve a szakmai létszám. Az épület állaga folyamatosan romlik, melyet a bizottság több alkalommal jelzett.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 102. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2006. augusztus 1-étől 2011. július 31-ig terjedő határozott időre Székely Józsefnét bízza meg a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete (3300 Eger, Széchenyi u. 47.) igazgatói teendőinek ellátásával. Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap 230%-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 368.900,- Ft-ban határozza meg.

Gratulált Igazgató Asszonynak és további jó munkát kívánt a Közgyűlés nevében.

Javaslat a Körzeti Nevelési Tanácsadó (Gyöngyös) igazgatói állásának betöltésére.

Megkérte Kocsis Árpádnét, fáradjon ki és hogy van-e kiegészíteni valója.

Pályázatában jelezte, hogy folyamatban van a klinikai szak pszichológus vizsgája. Gyakorlati részén sikeresen átesett, illetve a 2006-ban beadott intézmény pályázataik is sikeres elbírálást kaptak (3 db).

Megállapította, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § 2. bekezdés e) pontja alapján 2006. augusztus 01-től 2011. július 31-ig terjedő határozott időre Kocsis Árpádné Dóra Csillát bízza meg a Körzeti Nevelési Tanácsadó (3200 Gyöngyös, Vezekényi u. 9.) igazgatói teendőinek ellátásával. Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap 220%-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 334.300 Ft-ban határozza meg.

Javaslat a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiuma (Gyöngyös) igazgatói állásának betöltésére.

A Művelődési Bizottság megtárgyalta Faragó László – jelenlegi iskolaigazgató – pályázatát és javasolta a közgyűlésnek 5 éves időtartamra magasabb vezető megbízását elfogadásra.

A területi integrált szakképző központtal kapcsolatban kérdezte, hogy tekinthető-e ez referenciának. A megyében kettő lenne. Milyen tapasztalatokat tudott leszűrni, amellyel megerősíti ezt a tervet.

Tapasztalatai nincsenek. Egerben sem indult el teljesen a pályázattal kapcsolatos beruházás. Pályázni szeretnének. Tudomása szerint az ősz folyamán jelenik meg az ezzel kapcsolatos felhívás. Mindent megtesznek, hogy sikerüljön részükre.

Gratulált. A határozati javaslatban a „Vak” szó kimaradt, kérte pótlását.

A Tiszk-kel óvatosan kell bánni. Jó kérdés merült fel, amelyre nagyon jó választ kaptunk, hogy nem, mert nincs, nem működik. Válaszolni nem lehet rá, mert a nem létezőt nem lehet mivel megmagyarázni. Kérte a későbbiek folyamán erre visszatérni.

Kérte a határozati javaslatot a Szabó Gyula úr által elmondottakal módosítani.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 102. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2006. augusztus 1-étől 2011. július 31-ig terjedő határozott időre Faragó Lászlót bízza meg a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiuma (3200 Gyöngyös, Than K. u. 1.) igazgatói teendőinek ellátásával.

Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap 300%-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 407.000,- Ft-ban határozza meg.

Javaslat a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola (Hatvan) igazgatói állásának betöltésére.

3 pályázat érkezett be. Megismertük mind a három pályázót és az iskolában végzett tevékenységet is.

A bizottsági meghallgatásokat követően Lipkovics Gábor pályázatát fogadták el és a tantestület is 83 %-ban őt javasolta. Ezt követően ismertette a nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezleten született eredményeket.

27 éve az iskolában tevékenykedik, csak testnevelő tanárként. Alkalmasnak tartják arra, hogy egy tantestületet, egy iskolát vezessen. Javaslatában több olyan felvetés van, amely előremutató.

Köszöntötte a jelenlevőket. Homonnai Katalin nincs jelen (jelezte, hogy nem tud részt venni, de pályázatát fenntartja).

Megkérte a másik 2 pályázót, Lipkovics Gábort és Tölgyesi Veronikát, fáradjanak ki.

Elmondta, hogy az iskolához való kötődése az első. Itt végezte középiskolai tanulmányait és 27 éve ebben az iskolában tanít folyamatosan.

Testnevelés és biológia szakos, de testnevelést tanít. Közoktatási vezetőként decemberben végzett. Szeretne itt dolgozni, itt teljesíteni.

Az iskolának volt olyan időszaka, amikor igen keresett volt, azonban most egy kicsit ez csökkent. Szerinte a piaci igényeknek megfelelően lehet ezen változtatni, s az ebből való kiutat is látja. A kollégákkal szerinte az elképzelését meg lehet oldani. A fenntartóval nagyon szoros kapcsolatot szeretne kiépíteni és bízik abban, hogy itt is támogatottságot fog élvezni.

A tantestületben nyert Lipkovics úr, a személyi szavazásnál én 25 szavazattal. Az iskola különböző szakaszaival kapcsolatban elmondta, hogy a felfelé ívelő szakasz akkor volt, amikor igen sok gyerek volt, s akkor lehetett válogatni, most sajnos erre nincs lehetőség. Szerinte az iskola keresettsége nem esett vissza, az osztálylétszámok szépek, igaz, hogy a 9. évfolyamot nem töltik fel 40-es létszámmal. Kívánt a Széchenyi iskolának szép sikereket, eredményeket.

Többes pályázatot kell elbírálniuk. Szerinte érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy miért csak egy pályázat szokott beérkezni.

Érdeklődött, hogy az ígéretek kategóriára milyen anyagi fedezetet szán? Pl.: étkeztetési jegyek emelése, tantestületi kirándulás, összejövetel, ingyenes telefonálási lehetőség. A költségvetésben hol van ennek a fedezete?

Érdeklődéssel hallgatta a bizottsági elnök úr értékelését. A szavazati arányok kétséget ébresztettek benne. Mint ahogy Igazgató asszony elmondta, az egyik szavazáson Lipkovics úr, a másik szavazáson ő nyert. A szavazás szerinte kiegyenlíti egymást és a bizottság szerepe igen jelentős volt. Elmondta, hogy külső pályázónak kevés esélye van és csak akkor, ha belső problémák vannak az iskolában. 30 éve dolgozik az iskolában az Igazgató nő. Kemény ellenfelet kapott, aki jobb eredményt kapott a szavazás során. A szavazás módja szerinte értelmezhetetlen. Azt, hogy egy személy több szavazatot is leadjon, nehezen lehet értelmezni. A leadott szavazatok alapján reálisan dönteni nem lehet, a döntés lehetősége a bizottságnál volt. A bizottság a programokat nem értékelte, így nehéz helyzetben került, hogy hogyan döntsön.

A nevelőtestületi ülésen a szakma döntött. Elmondta, hogy ő is csak egy testnevelő tanár. Csak testnevelő tanár, mint ahogy Sebestyén úr mondta. Szerinte a célrendszere meggyőzőbb volt Lipkovics úrnak. Tele van tervvel, nagyon sokat szeretne változtatni. Célszerű lenne megpróbálni új igazgató kinevezését, azonban nem kisebbíteni az Igazgató asszony eddigi érdemeit sem.

Ő is a térségben tanít. A diákok, kollégák nagyon dicsérték Lipkovics urat. Alkalmazotti értekezleten előfordulhat, hogy a kisegítő személyzet fél a fegyelemtől, a megszorításoktól, amelyet az új igazgató szeretne, s lehet, hogy a döntéseket ez is befolyásolta. Lipkovics urat javasolta elfogadásra.

Az igazgatónak az intézményt kell vezetni. Úgy a tantestület, mint az alkalmazottak szavazata egyaránt döntő az igazgató elfogadottságánál. A változásoknak is meg van az ára. Jól működő intézményről van szó. Úgy gondolja, azt válasszák igazgatónak, akit az össz alkalmazotti létszám támogatott.

Egyetért Keresztes úrral. Jó dolog, ha több pályázat is érkezik be a meghirdetett állásokra. Ez azért van, mert vonzó lehet a vezetői állás, másrészt pedig ambiciózus emberek vannak, akik szeretnék az elképzeléseiket megvalósítani. A közgyűlés ilyen helyzettel ritkán találkozik, hogy többféle szavazásra kerüljön sor. Az iskolában dolgozók véleményt nyilvánítottak. Elmondták, hogy kit tartanak alkalmasnak az adott állás betöltésére. A két közösség szavazata azt jelenti, hogy többrétű munkát kell ellátni. Elsősorban a pedagógiai munkáról a pedagógusok tudnak véleményt mondani. Az intézményben a kiegészítő szolgáltatások megszervezése a másik oldal. A közgyűlés figyelembe veheti a véleményeket, de saját maga is alkothat véleményt, s döntését ennek figyelembe vételével hozza meg.

A hatvani képviselő testület döntött, hogy a középfokú oktatási intézményeket átadja a közgyűlés részére, de ez nem jelenti azt, hogy a képviselők nem figyelnek a városban működő középfokú oktatási intézmények működésére. A testület nem tárgyalta az igazgatói pályázatot. Ismerve azonban több képviselő véleményét, Lipkovics urat javasolják. Az iskola múltját figyelemmel kísérte. Az iskolának voltak különböző ágai, ezek különböző körülményeknek tudhatók be. Ahhoz, hogy az iskola egy dinamikus pályát tudjon befutni, szükség van egy dinamikus igazgatóra, ezért Lipkovics urat javasolta.

Mind a három pályázót alkalmasnak tartja az igazgatói poszt betöltésére. Azonban van egy felvetése, mely több alkalommal elhangzott. Így a nevelőtestület, illetve az alkalmazottak szavazásának eredménye. A leadott szavazatok száma nem egyforma, mi történt a kettő szavazat közötti időben? A bizottság által kialakított javaslatot kérte elfogadni.

Mindkét pályázó anyagát nagyra értékelte és jónak tartotta. Korábban megállapodtak, hogy a szakma véleményét veszik figyelembe, mivel a közgyűlésben a szakmai sajátosságokat nem tudják mérlegelni.

A nevelő és az alkalmazotti testület véleménye mit jelent. A művelődési ágazatban nem szokás szakmai bizottság elé vinni az igazgatói pályázatot, a szociális ágazatban a szakma erősítésére igen, és az összesítésből alakul ki a bizottság véleménye. A szakma véleményét kérte a döntéshozatalkor figyelembe venni.

Szerinte ez nem véleményt nyilvánító szavazás volt, tekintettel arra, hogy 29 ember közül 18 több emberre szavaz, ott ez nem a vélemény kifejezése, hanem ez a vélemény nem vállalása. Az előterjesztésben szerepel, hogy véleményezésre megküldésre került az iskolaszék, szülői szervezet, a diákönkormányzat, szakszervezet, iparkamara részére. Hiányolta ezek véleményét. Több helyről kérünk véleményt, de hosszú időn keresztül csak az iskolában kialakult véleménnyel foglalkozunk. Az egyéb, felsorolt szervek véleményével is jó lett volna megismerkedni.

Egyetért az előtte szólóval, egyetért Szabó Gyula úr véleményével is. Kocsa Erikával vitatkozna, hogy egy intézmény élén szakmai típusú emberre van-e szükség vagy menedzser típusúra. Fekete úr hozzászólására elmondta, hogy lehet népszerű, míg olyan helyzetben van, de a kinevezést követően alakul ki a reális kép. Kérte, mindenki saját belátása szerint döntsön.

A szakmaiságot és az állandóságot helyezné előtérbe. Részére az Igazgató nő anyaga sokkal szimpatikusabb.

Elhangzott, hogy a takarítók félnek az igazgató megszorításaitól. Ugyanúgy félhetnek a pedagógusok is.

A tegnapi hatvani ülésen nem került szóba az igazgatóváltás. Merczel úr véleményével egyetért, mely szerint a szavazás lebonyolítása nem volt szerencsés. Javasolta a későbbiekben ezen változtatni. Javasolta a szavazást megismételni és a döntéshozatalra új előterjesztést tenni.

Úgy értette, hogy Szinyei úr mintha a törvény nem betartására tett volna javaslatot. Kérte a törvény betartását.

Mind a három pályázó meghallgatásra került és ez a sorrend alakult ki. A bizottság 6-4 arányban javasolta Lipkovics urat. Elmondta, hogy a szakiroda részt vett a helyszíneken ezeken az üléseken. Ha a „csak” szót mondta, elnézést kért. Javasolta, a mai napon szülessen döntés ebben az ügyben.

Szinyei úr felvetésére elmondta, hogy a hatvani testület nem foglalkozott vele, nem tárgyalta. Több képviselő testületi tag véleményét mondta el.

Számok vannak, melyek mérhetők. A szakképzési alap 3 évvel ezelőtt 6 MFt volt, 2 éve 2,5 MFt, idén 840 eFt. Ez olyan tendencia, amikor menedzser szemléletű vezetésre van szükség. 5 MFt mínuszról beszél.

Csak tornatanárként el tudta érni, hogy a tortatermük Heves megye egyik legszebb tornaterme legyen. Az egy hónapos nyári táborokat el tudta érni. Társadalmi munka, az 1 %-okért való lobbizás. Ezen kívül szerinte sok lehetőség van, pályázatában ezeket leírta. Úgyszintén van benne rövid, közép és hosszú távú terv, melyeket szeretne megvalósítani. Jelentős mértékű változtatást szeretne.

A szakképzési hozzájárulás összegeinek ismertetését követően elmondta, hogy sajnos pénzügyi tranzakciós problémák miatt a SAIA-BURGESS-sel megkötött 1,500 eFt-os támogatási szerződés 2005. december 31-ig nem teljesült. 2004. október 1-től a szakképzési hozzájárulás tartalék utáni kamatot a fenntartó kapja, nem az iskola.

A Mottóval kapcsolatosan szerencsésebbnek tartotta volna, ha az iskola nevét viselő Széchenyitől történt volna az idézet.

A három pályázóból a két jelen levő pályázót tartja alkalmasnak. Szerinte Tölgyesi Veronikáé a szakszerűbb. Kevesebb ígéretet tartalmaz, a korlátokkal tisztában van.

Ha a menedzser szellem bejut a tantestületbe az jó lehet. Lipkovics Gábor anyagában vannak olyan megfogalmazások, melyek megvalósítása Hatvan város önkormányzatán múlik, mivel az épület az ő tulajdonukban van.

Elmondta, hogy előttük egy névvel ellátott határozati javaslat van. Vagy igennel, vagy nemmel, vagy tartózkodással tudnak szavazni. Más jelöltről nem mondhat véleményt.

A pályáztatás szabályait jogszabály szabályozza. Az iskolánál is a szabályoknak megfelelően történt a pályáztatás. A törvényeket be kell tartani.

A határozati javaslatot teszi fel szavazásra, mivel módosító javaslat nem érkezett.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 27 igen, 3 nem szavazattal és 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 102. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2006. augusztus 1-étől 2011. július 31-ig terjedő határozott időre Lipkovics Gábort bízza meg a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola (3000 Hatvan, Bajcsy-Zs. u. 6.) igazgatói teendőinek ellátásával.

Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap 250 %-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 260.800,- Ft-ban határozza meg.

Gratulált Lipkovics Gábor úr kinevezéséhez és jó munkát kívánt a Közgyűlés nevében.

Megköszönte Tölgyesi Veronika munkáját. Elmondta, hogy a jövőben is számítanak rá.

Javaslat Engel Tibor - Bródy Sándor Megyei és Városi könyvtár igazgatója - közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 10. §. b.) valamint a 103. §. 1. bekezdés a.) pontja alapján Engel Tibor úr közalkalmazotti jogviszonyát 2006. december 31. napjával felmentéssel megszünteti.

A Közgyűlés köszönetét fejezi ki Engel Tibor úrnak a több évtizedes kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkájáért.

2. Heves Megye Közgyűlése egyetért azzal, hogy Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Engel Tibor úrnak „ címzetes igazgató” címet adományozott.

Ebben a körben mindenki nevében szeretné megköszönni Engel Tibor, mint a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának munkáját, munkásságát. 1987-ben került a megyei könyvtárba főmunkatársként, igazgatóhelyettes, majd 1996-tól igazgatója az intézménynek Sokat tett azért, hogy a könyvtár európai színvonalúvá vált. A könyvtár teljes állománya számítógépes feldolgozásra került, mely nemcsak könyvtáron belül, hanem Interneten is mindenki részére hozzáférhető. Fontosnak tartotta a fejlesztést, a dolgozók továbbképzését. Számtalan képzőművészeti kiállítást szervezett. Szakmai munkáját Szinyei József díjjal ismerték el. Egy megye címerrel ellátott vázát adott át részére, melyből kiderül részére, hogy kitől, miért kapta.

Javaslat a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatói állásának betöltésére.

Pályázata készítésekor elgondolkodott azon, hogy a könyvtár mennyiben felel meg a XXI. század kihívásainak, hol kell előre lépni, mik azok a hagyományos értékek, amelyek a könyvtár sajátjai jelenleg is. A korszerű könyvtár megteremtéséhez nagyon sok mindenkire építhettek. Gazdag dokumentumállománnyal rendelkeznek. Ő is és munkatársai is nyitottak az új kihívásokra. Lelkesek és tenniakarók. Tennivalójuk van a közeljövőben bőven, amihez kérte a közgyűlés, Elnök úr segítségét. Úgy gondolja, 1-2 éven belül elkerülhetetlen az új könyvtár épületének megépítése.

A Társulási Tanács nevében megköszönte Engel Tibor munkáját, segítségét. Bármikor fordultak hozzá, teljes mellszélességgel segítséget, tájékoztatást kaptak. Az új Igazgató asszonynak kívánta, hogy olyan kitartással, elhatározással, erős szándékkel harcoljon az új könyvtár épületéért, mint ahogyan Engel úr tette. Sok sikert kívánt.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4), valamint a10.§ (1) bekezdés b) pontja, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő kérdések rendezéséről szóló 150/1992.(XI. 20.) Korm. rendelet 7.§ bekezdése alapján 2006. augusztus 1-től 2011. július 31-ig határozott időre a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (Eger, Kossuth Lajos u. 16.) igazgatói beosztásának ellátásával Tőzsér Istvánné Géczi Andreát bízza meg.

Eger Megyei jogú Város Önkormányzatának, mint gesztornak javaslatát elfogadva, magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap 275%–ában, pótlékkal növelt illetményét 287.250 Ft-ban állapítja meg.

Javaslat Pádár Sándorné - Heves Megyei Önkormányzat csányi Idősek Otthona igazgatója - közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 32 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése az 1990. évi LXV. Tv. 10. §. b., valamint a 103. §. 1. bekezdés a.) pontja alapján Pádár Sándornénak a Heves Megyei Önkormányzat csányi Idősek Otthona igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát és magasabb vezetői megbízását nyugállományba vonulására tekintettel 2007. február 28-i hatállyal felmentéssel megszünteti. A felmentési idő teljes időtartamára – 2006. július 1 – 2007. február 28 – a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti.

A Közgyűlés köszönetét fejezi ki Pádár Sándorné asszonynak a több évtizedes kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkájáért.

2. Heves Megye Közgyűlése az új igazgató kinevezéséig Farkasné Horváth Magdolnát az intézmény szociális munkatársát bízza meg az igazgatói teendők elvégzésével a jelenlegi 213.320.- Ft illetményén túl, 250 %-os magasabb vezetői pótléknak megfelelő
– 49.000.-Ft – díjazásért.

Elmondta, hogy Pádár Sándorné külföldön tartózkodik. Megköszönte munkáját, s megtaláljuk a módját, hogy erre személyesen is sor kerülhessen. 30 éve dolgozik ezen a munkahelyen, előbb mint könyvelő, majd 1978-tól az intézmény igazgatójaként. Ezen idő alatt azon munkálkodott, hogy a gondjaira bízott idős emberek életkörülményeit, ellátásukat minél színvonalasabban, családiasabban biztosítani tudja. Az intézmény rekonstrukciójára is ezen idő alatt került sor. A szaktárca Pro Caritate díjjal ismerte el munkáját.

Szintén megköszönte Horváth Jánosné munkáját is egy ajándéktárggyal, aki 1978. augusztus 1-től gazdasági vezetőként dolgozott az intézményben.

Tájékoztatásul elmondta, hogy a szünetben fotózásra kerül sor, melyen kérte a közgyűlési tagok részvételét.

Javaslat Megyei Önkormányzati rendeletek módosítására, megalkotására.

9/a. Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat Alapokmányáról (SZMSZ) szóló 6/1992. (VI.12.) HMÖ rendelet módosítására.

Az SZMSZ mellékletében átruházott hatáskörben a bizottságok részére vannak átadva kompetenciák. Ebből kivennék a közösségi célú alapítvány támogatását és alapítványi forrás átadását. Az Ötv. szerint ez nem átruházható hatáskör.

A kiosztásos anyagban (5. oldal) az önként vállalat feladatok kerültek rögzítésre a Pénzügyi Bizottság javaslatának figyelembe vételével. Ezt mellékletben építenénk be az SZMSZ-be.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotta:

a Heves Megyei Önkormányzat Alapokmányáról (SzMSz) szóló 6/1992. (VI. 12.)

A 6/1992. (VI. 12. ) HMÖ rendelet (a továbbiakban: R.) 41. § (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„….A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 7. sz. melléklet tartalmazza.”

„7. sz. melléklet: A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai”

A R. 2. sz. mellékletének az I. Közgyűlés Elnökére átruházott hatáskörök fejezete kiegészül a következő 17., 18. ponttal:

17. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig a szervezeteknek adott támogatásról, kivéve a közösségi célú alapítvány támogatását és alapítványi forrás átadását.

18. Jogosult az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések elengedésére.”

Az R. 2. sz. mellékletének a II. A Bizottságokra átruházott hatáskörök fejezete Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök címének 8. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

„… kivéve a közösségi célú alapítvány támogatását és alapítványi forrás átadását.”

Az R.2.sz. mellékletének a II. A Bizottságokra átruházott hatáskörök fejezte Művelődési Bizottságra átruházott hatáskörök címének 8. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

…kivéve a közösségi célú alapítvány támogatását és alapítványi forrás átadását.”

Az R. 2. sz. mellékletének a II. A bizottságokra átruházott hatáskörök fejezete Sport és Ifjúsági Bizottságra átruházott hatáskörök címének 2. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

…. kivéve a közösségi célú alapítvány támogatását és alapítványi forrás átadását.”

(1) Az R. kiegészül ennek a rendeletnek az 1. sz. mellékletével megállapított 7.sz. melléklettel.

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításáról szóló 12/1993. (XII. 17.) HMÖ rendelet módosítására.

A Pénzügyi Bizottság egy pontot észrevételezett, hogy az abban foglaltakat, mely azzal foglalkozik, hogy a bérlő bérbeszámítási igénye a fizetendő bérleti díj 50 %-ig vehető figyelembe 20. § (2) Javaslat: a tulajdonos ebből a megállapodásból nem hagyható ki. A tulajdonosnak kell tudni, hogy a helyiség használati értékét mi az, ami a tulajdonos szempontjából növeli, amivel majd a bérbevevő tervez.

19. §: A lakástörvény a szolgálati lakás kategóriát nem ismeri. Nem volna célszerű, ha a szakszemélyzet elsőbbséget kapna? Ha tisztán piaci alapon adjuk oda, akkor kizárjuk, akik anyagi korlátok miatt nem tudnak megpályázni lakást (orvos, nővér).

A Pénzügyi Bizottság a 20. § (2) kapcsolatban a Jogi és Ügyrendi Bizottságot kérte, hogy próbáljon valami pontosítást megfogalmazni. Úgy került hozzájuk, hogy a bérbeszámítás részleteit szeretné ebben a jogszabályban megfogalmazni a Pénzügyi Bizottság. Mondták, hogy a megállapodás majd ezt tartalmazza. Az ülés előtt derült ki, mint ahogyan Barabásné asszony elmondta, a tulajdonos nem hagyható ki ebből a körből, de ezt a Jogi és Ügyrendi Bizottság már nem tárgyalhatta meg, hiszen nem ez került a bizottság elé.

Főjegyző úrral egyeztetett javaslatuk: „A bérlő és a bérbeadó a tulajdonos jóváhagyásával megállapodhat”. A későbbiekben az SZMSZ-ben rögzíteni kell, hogy kit tekintenek tulajdonosnak, kinek a jóváhagyására van szükség.

19. § Keresztes úr észrevétele: piaci alapú a nem a lakáscélú helyiség, de a lakásoknál a közgyűlés úgy döntött korábban, hogy költségalapú a bérleti díj.

Kivéve fogalmazza meg a 19. § (2), egyebekben meg a lakásokra vonatkozó szabályok az irányadók. A lakásokra költségalapú, itt kiveszi a rendelet és piaci alapú.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 29 igen, és 1 nem szavazattal elfogadta a módosítást.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta:

hasznosításáról szóló 12/1993. (XII. 17.) HMÖ rendelet módosításáról

A 12/1993. (XII. 17.) HMÖ rendelet (továbbiakban: R.) címe a következők szerint módosul:

„A Heves Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról”

„és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek).”

Az R. kiegészül a következő címmel és 18. – 20. §-okkal, egyúttal az R. 18. §-ának számozása 22. §-ra módosul:

(1) A megyei közgyűlés az intézmények területén (azonos helyrajzi számon) található helyiségeket az érintett intézmények, az önálló ingatlanként nyilvántartott helyiségeket a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) használatába adja.

(2) A használati joggal rendelkező intézmény, illetőleg hivatal vezetője a lakások bérbeadására vonatkozó szabályokat – a 18.-20. §-okban szabályozott eltérésekkel – alkalmazva jogosult a helyiségeket bérbeadni.

(1) A helyiségbérleti jogviszony – kivéve állami-, önkormányzati kötelező feladat ellátására történő bérbeadást - minden esetben piaci alapon, a bérlet feltételeinek nyilvános meghirdetése mellett, a legkedvezőbb ajánlatot tevővel hozható létre.

(2) A bérlőt a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben szabályozott eljárásban kell kiválasztani.

(1) Helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetében lakók nyugalmát zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes.

(2) A bérlő és a bérbeadó a tulajdonos jóváhagyásával megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében, a helyiség használati értékét növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzésében. Az engedélyköteles munkák hatósági engedélyezése iránt a bérlő saját költségén jár el. A bérlő bérbeszámítási igénye a fizetendő bérleti díj 50 %-áig vehető figyelembe.

(3) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.

(4) A bérbeadó a helyiségbe más személy befogadásához nem adhat hozzájárulást.”

A lakások és helyiségek elidegenítésére a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.”

9/c. napirend:

Javaslat a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet megalkotására.

4. § (4): „Önkormányzati Hivatal” helyett „támogató” szó szerepeljen. Ez a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta:

a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával,

átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról

Bevezető és értelmező rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Heves Megyei Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) által:

a.) közvetve vagy közvetlenül – szerződéssel vagy céljellegű előirányzat keretében – nyújtott támogatásokkal, továbbá

b.) az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásával összefüggésben létrejövő szerződések megkötésével kapcsolatos eljárásokra.

(1) Támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetése terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen nyújtott nem normatív, céljellegű, fejlesztésre adandó pénzbeli juttatás.

(2) Számadási kötelezettség szempontjából támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetése terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből, továbbá az Európai Unióból származó forrásokból az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen, céljelleggel – nem szociális ellátásként – nyújtott pénzbeli juttatás.

(3) Szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnak (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) a támogatás odaítélése előkészítésében és a támogatásról szóló döntés végrehajtásában részt vevő illetékes, irodája köteles az önkormányzat által a 2. § (1) bekezdésében meghatározott, Kettőszázezer Ft-os összeget elérő vagy azt meghaladó mértékű támogatás nyújtása esetén, a támogatás kedvezményezettjének nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok Heves Megye Önkormányzatának Közlönyében és honlapján történő közzétételére intézkedni.

(2) A támogatásban részesülő vonatkozásában – a Kettőszázezer Ft-os összeghatár kiszámításánál – az adott költségvetési évben adott támogatásokat egybe kell számítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásról szóló döntés meghozatalát követő hatvan napon belül kell közzétenni.

(4) Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.

4. § (1) Az önkormányzat által támogatásban részesített szervezetek és magánszemélyek számára a támogatás nyújtásának feltételeiről szóló szerződésben illetve értesítőben számadási kötelezettséget kell előírni a részükre juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. Ez magába foglalja a támogatott cél, a számadási mód és az elszámolási határidő meghatározását.

(2) A támogatás felhasználását és az arról szóló számadást az Önkormányzati Hivatalnak a támogatás odaítélése előkészítésében és a támogatásról szóló döntés végrehajtásában részt vevő illetékes irodája köteles ellenőrizni. A számadás módja a célszerinti felhasználást igazoló számlamásolat megküldése az illetékes iroda részére. Ennek tartalmi és számszaki felülvizsgálata és a helyszínen történő ellenőrzése az illetékes iroda feladata.

(3) A 2. § (2) bekezdésében szabályozott támogatásban részesített szervezet, magánszemély a juttatott összeg rendeltetésszerű felhasználásáról számadási kötelezettséggel tartozik. A támogatás felhasználásáról szóló számadást az illetékes iroda köteles jóváhagyás végett a támogatás nyújtásáról átruházott hatáskörben döntést hozó bizottság, illetőleg közgyűlési elnök elé terjeszteni. A bizottság, illetőleg a közgyűlési elnök átruházott hatáskörben hozott döntését jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó támogatás-, illetőleg a Tízmillió Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű támogatás nyújtása esetén a felhasználásról szóló számadás jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(4) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozás, támogatás felfüggesztésére az érintett iroda köteles intézkedni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót a támogató visszafizetésre kötelezi, amelyről a számadás elfogadására hatáskörrel rendelkező közgyűlést, bizottságot, közgyűlési elnököt tájékoztatja.

A támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről az érintett iroda köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a támogatott szervezetek, magánszemélyek nevét, a támogatás célját és összegét, a támogatás célszerinti felhasználása elszámolásának határidejét, valamint a számadás ellenőrzésének megállapításait.

(5) A közhasznú szervezet csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

5. § (1) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, valamint az önkormányzati va- gyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó Hárommillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések típusára, tárgyára, a szerződést kötő felek nevére, a szerződés értékére, határozott időre kötött szerződések esetében annak időtartamára, valamint ezen adatok változásaira vonatkozó adatok Heves Megyei Önkormányzat Közlönyében és honlapján történő közzétételéről az érintett iroda gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az említett adatok változásait a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül kell közzétenni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 19/2003. (XII.19.) HMÖ rendelet hatályát veszti.

Javaslat az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletei tartalmának meghatározásáról szóló 17/2005. (IX. 30.) HMÖ rendelet módosítására.

Azzal egészül ki, hogy mi a tartalma a költségvetési rendeletnek. Készült egy melléklet is, mely a közvetett támogatások sorát rendezné el. Itt bérleti díj, illeték méltányossági elengedésével is el kell számolni. A jövő évtől az illetékhátralékokat meg kell jeleníteni a zárszámadási rendeletük mellékletében. Ez a 2006-ról szóló zárszámadásnál került először alkalmazásra. A közvetett támogatások mint fogalom kerül ezzel a rendeletmódosítással a rendszerbe.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta:

tartalmának meghatározásáról szóló 17/2005. (IX. 30.) HMÖ rendelet módosításáról

A 17/2005. (IX. 30.) HMÖ rendelet (továbbiakban: R.) 2. §-a kiegészül az alábbi rendelkezéssel:

A R. 13. sz. melléklete helyébe ennek a rendeletnek az 1. sz. melléklete lép.

Az R. kiegészül ennek a rendeletnek a 2. sz. melléletével megállapított 17. sz. melléklettel.

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotására.

Javasolta az 5/A § (1) helyett: „A közgyűlés a Megyei Önkormányzat vagyonát a megyei önkormányzati feladatot ellátó ingyenes használatába adhatja a feladatellátás idejére.”

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotta:

Heves Megye Közgyűlése (továbbiakban: Megyei Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 71. § (2) bekezdésében és a 79. §-ában kapott felhatalmazás alapján a megyei önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya kiterjed a Heves Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, az ebben a rendeletben megnevezett pénzvagyonra, illetőleg a Megyei Önkormányzat szervezeteire és intézményeire.

(1) A Megyei Önkormányzat törzsvagyona az 1. sz. mellékletben meghatározott forgalomképtelen ingatlanokból, a 2. sz. mellékletben meghatározott korlátozottan forgalomképes ingatanokból, valamint a 3. sz. mellékletben felsorolt muzeális tárgyakból áll.

(2) A vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Közgyűlés rendelettel dönt.

(3) A Megyei Önkormányzat vállalkozói vagyonát a 4. sz. melléklet szerinti ingatlanok, az 5. sz. mellékletben felsorolt értékpapír és pénzvagyon, valamint a 7. sz. melléklet szerinti vagyoni értékű jogok, kft. és kht. üzletrészek képezik.

(4) A Megyei Önkormányzat ingó vagyona a 6. sz. mellékletben felsorolt ingóságokból áll.

(5) A Megyei Önkormányzat versenypályáztatási szabályzatát a 8. sz. melléklet tartalmazza.

(6) Minden tulajdoni eljárás jogerős befejezését követően, illetőleg a vagyont keletkeztető jogügylet után a Megyei Önkormányzat új vagyonának jellegét meg kell határozni és ezt követően a vagyontárgyat nyilvántartásba kell venni.

(1) A Megyei Önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a Megyei Önkormányzat által ellátott közszolgáltatási feladatokhoz szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása.

(2) A Megyei Közgyűlés a 2. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási feladatokat szolgáló vagyontárgyakat az 1., 2., 3., 6. számú mellékletek szerint a Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) és az intézmények használatába adja.

(3) A Megyei Közgyűlés a nem közszolgáltatás ellátására szolgáló ingatlan vagyont a 4. sz. melléklet szerint a Hivatal és az intézmények használatába adja.

(4) A Megyei Közgyűlés a nem közszolgáltatás ellátását biztosító 5., 7. sz. mellékletekben felsorolt vagyont a Hivatal illetve az érintett intézmény használatába adja.

(5) A Megyei Közgyűlés a 2. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakat azoknak az intézményeknek a használatába hagyja, amelyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyontárgyat használták.

(1) A Megyei Önkormányzati vagyont a Hivatal és az intézmények (továbbiakban együtt: használók) használják.

(2) A használók a használatukba átadott vagyonnal az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint önállóan gazdálkodnak. A használót terhelő kötelezettségek teljesítéséért a vagyont használó szervezet vezetője a felelős.

(3) A Megyei Önkormányzat vagyonát a számviteli és más vonatkozó jogszabályok előírása szerint a használók tartják nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszter és a kataszter napló felfektetése a használó intézmény, folyamatos vezetése Heves Megyei Főjegyzőjének a feladata.

b/ A közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingatlanvagyont 5 évet meg nem haladó határozott idő tartamra alapfeladatai sérelme nélkül a Megyei Közgyűlés elnökének hozzájárulásával, bérbeadás útján történő hasznosítására, amennyiben a bérbeadott vagyon illetve a bérleti díj összege a 20 millió Ft-ot nem éri el.

c/ A használatában lévő 500.000.- Ft-ot meg nem haladó értékű forgalomképes ingó vagyontárgyak értékesítésére.

(5) A vagyont használó szervezet jogosult és köteles a szervezet használatában lévő vagyontárgyak birtokvédelméről gondoskodni.

(6) A vagyontárgyak hasznosításából eredő jelen § szerinti bevétel a vagyont használó szervezetet illeti meg.

(7) A vagyont használó szervezet köteles a használatában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával, megőrzésével kapcsolatos költségeket viselni.

(8) A Megyei Önkormányzat tulajdonában és az intézmények használatában lévő lakásokra, és nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó további szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(1) A közszolgáltatásban nélkülözhető forgalomképes, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak és a vállalkozói vagyon az e rendeletben meghatározott módon - ahol jogszabály engedély, hozzájárulás megszerzését írja elő, ott ezek birtokában - hasznosíthatók.

(2) A vagyon hasznosítása a Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt közszolgáltatási feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(1) A Közgyűlés a Megyei Önkormányzat vagyonát a megyei önkormányzati feladatot ellátó ingyenes használatába adhatja a feladatellátás idejére.

(2) Az ingyenes használóval a Ptk. használat jogát szabályozó rendelkezései alkalmazásával szerződést kell kötni.

(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjoga nem ruházható át sem ingyenesen, sem visszterhesen, ezt a vagyont biztosítékul adni, megterhelni, gazdasági társaságba, vagy közalapítványba, alapítványba bevinni nem lehet.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása, gazdasági társaságba vagy közalapítványba, alapítványba történő bevitele, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése - ahol törvény külön feltételeket ír elő, ott ezek megléte esetén - a Megyei Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

- 500.001 - 1.500.000 Ft értékű forgalomképes ingóságok elidegenítéséről, ezen az értékhatáron belül ingóságok megvételéről,

- 7.500.000 Ft-ot meg nem haladó értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, az ezen az értékhatáron belüli ingatlanok megvételéről.

- 1.500.001-7.500.000 Ft értékű forgalomképes ingóságok elidegenítéséről, ezen az értékhatáron belül ingóságok megvételéről,

- 7.500.000 Ft-nál nagyobb, de 15.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, ezen az értékhatáron belüli ingatlanok megvételéről,

b/ javaslatot tesz a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ingatlanok elidegenítésére (pályázati feltételek meghatározására) megvételére,

- az önkormányzati vagyonnal és vagyoni értékű joggal történő gazdálkodás szabályait (a vagyongazdálkodás irányelveit), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletet,

- az önkormányzat gazdasági társaságba történő belépését, kilépését, gazdasági társaság megszüntetését, közalapítvány létrehozását, alapítványhoz történő csatlakozását.

(1) Ingatlanvásárlás és értékesítés csak független szakértő által készített vagyonértékelés alapján történhet.

(2) Ingó vagyont, ha a szerződés értéke az 500.000 Ft-ot meghaladja, csak független szakértő vagyonértékelése alapján lehet értékesíteni.

(1) A 20.000.000 Ft egyedi érték feletti ingatlan és 5.000.000 Ft egyedi érték feletti ingóság értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadása, a vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

- a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnak az Ötv. 80/A § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására

A versenytárgyalás lefolytatása e rendelet mellékletét képező külön szabályzat szerint történik.

(2) A Közgyűlés – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalást is meghatározhat.

A zárkörű versenytárgyaláson a Megyei Önkormányzat által meghívott ajánlattevők vesznek részt. Az eljárásra egyebekben a nyilvános versenytárgyalás melléklet szerinti szabályai az irányadók.

(3) A 20.000.000 Ft egyedi értékhatár alatti ingatlant és az 500.000 – 5.000.000 Ft közötti egyedi értékhatárú ingóságot csak nyílt licites eljárással lehet értékesíteni. Ettől a döntésre jogosult – indokolt esetben – eltekinthet.

(4) A nyílt licites eljárás esetén a hirdetménynek – melyet megyei napilapban kell nyilvánosságra hozni – tartalmaznia kell:

(5) A licittárgyalás során értelemszerűen alkalmazni kell a versenytárgyalásra vonatkozó szabályzatnak az összeférhetetlenségre, a közérdekű adatok nyilvánosságára, a licittárgyalás dokumentálására és eredménye nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályait.

(1) Értékpapírok vételéről – eladásáról, pénzügyi befektetésekről értékhatártól függetlenül a Közgyűlés dönt.

(2) Átmenetileg szabad felhalmozási és egyéb célú pénzeszközt a Közgyűlés döntésével csak államilag garantált kincstárjegybe lehet elhelyezni.

(1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani:

Ø amelyekre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

Ø amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

Ø a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel,

(2) A követelések érvényesítése (behajtása) érdekében tett intézkedéseket igazolni kell. A behajthatatlan követeléseket elengedni (törlés) – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közgyűlés elnöke jogosult a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

(1) A közgyűlés a tulajdonában lévő, e rendelet 2., és 4. sz. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának körére – kivétel a lakóépület, a vegyes rendeltetésű épület, illetve társaságban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség – az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.

(2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról szóló döntés a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át.

(3) A vagyonkezelői jogot külön jogszabályokban szabályozott pályázati rend szerint ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni a pályázat kiírása előtt független szakértővel vagyonértékelést kell végeztetni és a vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.

(4) Az önkormányzat Közgyűlése a 11. § (1) bekezdésben megjelölt korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel is átadhatja az önkormányzati közfeladatot vállaló települési önkormányzat(ok)nak, önkormányzati kistérségi társulásnak vagy azok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnak és közhasznú társaságnak, illetve az állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság, közhasznú társaság részére, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik és az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll.

(6) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, terhelik kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és harmadik személyre nem ruházhatja át.

A Megyei Önkormányzat vagyonának hasznosításából származó bevételek - a

A Megyei Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a tulajdonosi jogok közül az ügyvezető javadalmazását érintő esetekben a Közgyűlés elnöke jár el a Pénzügyi Bizottság véleményezését figyelembe véve.

(1) A Megyei Közgyűlés az éves költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg meghatározza az éves vagyongazdálkodási irányelveket.

(2) A Megyei Önkormányzat vagyoni helyzetéről évente a költségvetési beszámoló megtárgyalásával egyidejűleg a vagyonkimutatás főbb mutatói alapján a HMÖ 17/2005. (IX. 30.) rendelete szerint (az önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletei tartalmának meghatározása) a Megyei Közgyűlést tájékoztatni kell.

(3) A Megyei Önkormányzat a vagyonáról (immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, készletek részletezésében) és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan, mennyiségben és értékben nyilvántartást vezet. A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források teljeskörű mennyiségi leltározását 2 évenként kell végrehajtani a leltározási szabályzatban foglaltak szerint.

Ez a rendelet nem érinti a hatályba lépését megelőzően megkötött egyes vagyontárgyak hasznosításáról szóló szerződéseket.

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyúttal hatályát veszti a 12/1995. HMÖ számú rendelet.

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézményekben az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára, új térítési díjak megállapítására (rendeletmódosítás).

1993-ból származó Kormányrendelet lehetőséget ad a szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények fenntartói részére évente két alkalommal, hogy a térítési díjakat emeljék. Az Egészségügyi és Szociális Iroda az idén is kiküldte az érdeklődő levelet, hogy az intézmények hogyan állnak anyagilag, van-e igény, mód, lehetőség a térítési díjak emelésére. Két intézmény jelzett vissza: HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya és a HMÖ Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves. Megjelölték, hogy milyen címen kérnek emelést. (rehabilitációs otthonok karbantartása, energiaköltségek növekedése, étkezési díjak emelése).

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta:

A Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő ápolást-gondozást nyújtó és rehabilitációs szakosított intézményi ellátásokról szóló 15/2000./XII.22./HMÖ rendelet

Intézmény megevezése	engedélyezett férőhe- lyek szám	2006. évi korábbi térítési díj	2006. évi napi térítési díj	*2006. 07. 01-től javasolt* térítési díj**
Intézmény megevezése	engedélyezett férőhe- lyek szám	2006. évi korábbi térítési díj	2006. évi napi térítési díj	*2006. 07. 01-től javasolt* térítési díj**
HMÖ Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Bélapátfalva - idősek otthona	92	44.100.-	1.470.-	44.100.-
HMÖ Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Bélapátfalva - idősek otthona emeltszintű férőhely �	4	44.100.-	1.470.-	44.100.-
HMÖ Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Bélapátfalva - fogyatékosok otthona	230	40.500.-	1.350.-	40.500.-
HMÖ Idősek Otthona Vámosgyörk	170	45.000.-	1.500.-	45.000.-
HMÖ „Dr. Szegő Imre”Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves - általános részleg	97	40.000.-	1.450.-	43.500.-
HMÖ „Dr. Szegő Imre”Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves - átlagot jóval meghaladó lakrész �	43	40.000.-	1.450.-	43.500.-
HMÖ „Dr. Szegő Imre”Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves - lakóotthon	10	23.000.-	883	26.500.-
HMÖ Idősek Otthona Parádfürdő	116	39.000.-	1.300.-	39.000.-
HMÖ Idősek Otthona Csány	86	43.500.-	1.450.-	43.500.-
HMÖ „Szent Kamill” Idősek Otthona Hatvan	82	45.000.-	1.500.-	45.000.-
HMÖ Idősek Otthona Eger	80	45.600.-	1.520.-	45.600.-

HMÖ Idősek Otthona Mátraháza - általános részleg	68	47.550.-	1.585.-	47.550.-
HMÖ Idősek Otthona Mátraháza - magasabb komfortfokozat	32	51.000.-	1.700.-	51.000.-
HMÖ Pszichiátria és Szenvedélybetegek Otthona Füzesabony	350	40.200.-	1.340.-	40.200.-
HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya - nappali ellátás	20	18.480.-	616.-	18.480.-
HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya - otthoni részlege	92	43.500.-	5.713.-	46.000.-
HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya I.sz. Rehabilitációs célú lakóotthona Lakhatási költség	8	19.800.-	282.-	8.450.-
HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya II.sz. Rehabilitációs célú lakóotthona Lakhatási költség	12	19.800.-	292.-	8.770.-
HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete Andornaktálya III.sz. Ápolási célú lakóotthona Ezen térítési díj a 3x-i étkezési összegét nem tartalmazza	12	19.800.-	1.167.-	35.000.-
HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger - nappali ellátás	8	14.490.-	483.-	14.490.-
HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger - kiskorúak - fogyatékos részleg - nagykorúak	148	28.000.-	920.-	28.000.-
		39.000.-	1,282.-	39.000.-
		45.000.-	1.479.-	45.000.-
HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger - lakóotthona	12	45.000.-	1.479.-	45.000.-

A Heves Megyei Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó

gyermekvédelmi szakellátási intézményeinek

2005. évi térítési díjai

Intézmény megevezése

Férőhely

száma

(fő)

Térítési díj

(Ft/hó)

Térítési díj

(Ft/nap)

HMÖ Hétszínvirág Gyermekotthon Eger

- lakásotthon

- külső férőhely

5.820

8.730

194

291

HMÖ „Négy kincs” Gyermekotthona Lőrinci

- gyermekotthon

- lakásotthon

10.890

363

HMÖ Gyermekotthona Pétervására

- lakásotthon

9.420

314

HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger

- gyermekotthoni részleg

15.300

510

HMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Eger

- nevelőszülői hálózat

- egyéb helyen

- Befogadó Otthon

260

3.300

3.630

8.100

110

121

270

Beszámoló a Heves Megyei Önkormányzat ciklusidőszak alatt végzett tevékenységéről.

Tanácsnoki és bizottsági ülésen elfogadott eredeti véleményük módosításra került.

A megye területrendezési tervének bizottsági vitájában egyhangú döntés született a területrendezési tervben megfogalmazott, a mezőgazdasági területek hasznosítási irányáról. Ezzel összefüggésben a bizottság elnöke rámutat, hogy sajnálatos módon a hasznosítás gyakorta ezzel nagyobb részt szembe megy, ugyanis az arra alkalmatlan területeken jobbára jelenleg is intenzív nagyüzemi gazdálkodás folyik, melyet fokozatosan fel kell váltani az elfogadott területrendezési tervben megjelölt iránnyal. A tájvédelmet, környezetvédelmet előtérbe helyező agrár- és környezetgazdálkodásnak. Az ettől 180^o–kal szembe menő gyakorlat azért alakult ki, mert a mai napig nincs elfogadott közép- és hosszú terve, agrár- és vidékfejlesztési stratégiája Magyarországnak.

Ennek kapcsán a bizottság elnöke rámutatott arra, hogy a „Földért életjáradékot” program teljes egészében kilóg a sorból, nemcsak a régi, de a velünk együtt csatlakozott közép-európai országokkal való összehasonlításban is, s az idős paraszt emberek tájékozatlanságára építve a becsapásukat jelenti. A csatlakozás küszöbén a kormányzatnak kötelessége lenne megismertetni az idős tulajdonosokkal az EU-ban alkalmazott és már 55 éves kortól igényelhető előnyugdíj intézményét, melyet össze lehet kapcsolni a fiatal gazdák gazdálkodásának megindításához adható jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatással. Ebben az esetben az idős földtulajdonos amellett, hogy folyósítják részére a nyugdíjat, 40 év alatti leszármazottjának ajándékozhatja a földjét, illetve ha ez a lehetősége nem áll fenn, forgalmi értéken adhatja el a birtokát és ő rendelkezik annak ellenértékével. Ezt a felvilágosítást, tájékoztatást Magyarországon nem kapták meg az idős illetékes földtulajdonosok, akik a földjüket nem tudják vagy nem akarják megművelni. A becsapás szándéka tehát tény, mivel az életjáradék forrása a nemzeti földalap részére leadott föld, amelyet haláluk esetén az életjáradékkal együtt elveszítik, ellentétben az európai előnyugdíjjal.

Ez azt jelenti elsősorban, hogy az 1995. évi törvényt, melyet ez a kormányzat jegyez, terjesztett be, – az FVM-, pontosan a kormányzat szegte meg 2004 és 2005-ben. Mintegy 4-4.5 milliárd forint az a támogatás, amelyet törvény szerint biztosítani kellett volna a víztársulatoknak, hogy karban tudják tartani a belvízlevezetőket, műtárgyakat, szivattyútelepeket, stb. Erre, ennek a 4-4.5 milliárd forintnak a részbeni pótlására – megkeresésemre - a földművelésügyi miniszter arról tájékoztatott, hogy 2 milliárd forintot elkülönítenek, amellyel csak részben lenne pótolható ez a hiányosság. Ennek a megtörténtéről nincs semmiféle információja.

Ez egy beszámoló az önkormányzati ciklusidőszak alatt végzett tevékenységről. Nem tartalmazza a rajtunk kívül álló szektorok, területek tevékenységét, a kormány munkáját és ebben az anyagban nem kell szerepeltetni bármilyen képviselőnek a véleményét.

Milyen elvek szerint került az anyag összeállításra. Ha névsor szerint, akkor a Sportbizottság a Pénzügyi Bizottság mögé kerüljön. Ha nem, akkor nincs észrevétele.

Igaza van Faludi képviselő úrnak, de ezek meg fognak jelenni Főjegyző úr ígérete alapján a főépítészi beszámolóban. Ez a beszámoló fogja tartalmazni a területrendezési terv hatályosulását, melyről közgyűlési döntést kell hozni a főépítész előterjesztése alapján. Annak viszont van egy mezőgazdasági fejezete. Ha ez ott nem jelenik meg, meg kell adni a lehetőséget azoknak, akiknek kritikai észrevételük van, hogy azt megfogalmazzák. Ez a frakcióvezetőin sem merült fel. Ha az ellentmondások fennmaradnak, akkor megfontolandónak tartaná, hogy a frakciók számára biztosítunk a készülő anyagban néhány oldalt, hogy a frakciók az értékelést elvégezhessék.

Utalt a mezőgazdasági miniszter kezdeményezte „Párbeszéd a vidékért” programra, melynek kapcsán nem kisebb személyiség, mint Gyurcsány Ferenc, a következőket mondta ebben az ügyben:

Magyarországon vannak falvak, amelyek nagyon szép fejlődést értek el az elmúlt 15 évben, de sokkal hosszabb lenne az ellenkezőjét sorolni.

A lelkesedés óriási volt egy évvel ezelőtt ebben az ügyben, de tart attól, hogy a tudományos szakértők, akadémikusok és egyéb civil szervezetek képviselői közül annak lesz igaza, aki úgy fogalmazott, hogy szalmaláng ügynek tekinti és a vidék tovább romlik. A falvak a haláltusájukat vívják. Nem hogy tehenek, csordák vagy sertések, hanem egy árva tyúk sem kapirgál a legtöbb kistelepülés portáján.

Semmiféle gyakorlati lépés nem történt. Egyetlen ember van a Kormányban, Gráf József, aki kijelentette, hogy ki kell üldözni a pártpolitikát a vidék- és agrárfejlesztés programjának az elkészítéséből és megvalósításából, azonban a Parlamentnek és a Kormánynak lenne dolga, amikor azt írja, hogy a 2006. évi költségvetési tárgyalásokon érvényesíteni kell a 2007-2013 közötti magyarországi fejlesztési tervben ezt a programot.

Törvényt alkotnak. Nem hallani semmit. Elnémult vagy elnémították az agrárminisztert is. A civil szervezetek furcsa módon a kormány agrárminisztere mellé kell hogy felsorakozzanak rövidesen, mert nem hallatszik ebben az ügyben semmi. Van egy fejlesztési tanács, ahol el akarják osztani a támogatásokat. Egy héttel ezelőtt azt hallotta a miniszter úr egyik nyilatkozatában, hogy az egyetlen területnél, az agrár- és vidékfejlesztési programnál nem a parlamentet megkerülő parlamentnek nem alárendelt fejlesztési tanács osztogatja a pénzt, hanem a pártoktól, pártpolitikától független érdekképviseleti szakmai szervezetekkel együtt fogják eldönteni. Nagyon fontosnak tartja és ez visszautal a napirend előtti hozzászólására is. Nagyon nagy tévedésben vannak azok a képviselőtársak, akik nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy még a Heves megyei városokban is döntően többen vannak azok, akiknek valami közük van az agráriumhoz, ha nem is abból élnek, de részben igen, a kistelepüléseken pedig csak szeretnének ebből élni, mert nincs már semmiféle jószág.

Ha kitakarjuk ezeket a dolgokat, amelyet a bizottság értékeléséhez elmondott, úgy tűnik valóban nincs rájuk szükség a megyei közgyűlésben, ilyen módon pedig ebben a megyében a települések 90 %-ának a lakói érintettek közvetlenül és közvetve ebben az ágazatban.

Ennek a vidéknek a pusztulását a pártok lehet, hogy élvezhetik, de felelős emberek, szakemberek, tudósok, a szellemi élet felelősei, az értelmiség nem nézheti el ennek a pusztulásnak a további folytatását.

Kérte Elnök urat, hogy a napirend megvitatására korlátozzák a munkát és egyben a jövőre vonatkozóan úgyszintén kérte, hogy egy politikai vitanapot iktassanak be a munkájukba. Abban legalább van kompetenciájuk.

A bizottsági, tanácsnoki ülésen volt idő és alkalom, hogy kielemezzék és megvitassák. Elmondta, hogy a Művelődési Bizottság anyaga csak fele a mezőgazdaságinak, pedig a kultúra is nagyon fontos. Nem a bizottságot értékelik, hanem az egész ciklus tevékenységét, a közgyűlés munkáját és ez kiegészül egy bővebb anyaggal.

Javasolta, hogy hosszú időn át tárgyalták ezt a napirendet, kerüljön lezárásra.

Úgy gondolta, 4 évvel ezelőtt hozta magát olyan helyzetbe ez a közgyűlés, hogy ez a vita kialakulhatott. Akkor, amikor bizonyos döntések úgy születtek meg, hogy az erőfölény tudatában az ellenzéki igényeket, a számarányokat nem vették figyelembe. Bizottsági ülésen dr. Sas Barna Attila mondta, hogy készül egy kiadvány, egy fotóval, amelyen most részt vettek és ez a 4 éves munka emlékeként fog megjelenni.

A következő testületben is sokan lesznek közülünk benne, gondoljanak majd a fotózás körüli hangulatra és ne a kiszorítás, a leszavazás legyen a vezérelv, hanem az ellenzék jogainak az elismerése is. Pl. az ellenzék még helyet sem kapott a megyeházán, ahol leülhetne a jegyzeteit átnézni. A hivatal dolgozóinak itt szeretné megköszönni, hogy milyen segítőkészek voltak, de ezt alanyi jogon kellett volna biztosítani.

A Mezőgazdasági Bizottság helyzete is tipikusan ennek a hozzáállásnak a kérdése. 8 évvel ezelőtt azt mondták az akkori vezetők, hogy odaadják a kisgazdáknak és akkor marakodjanak rajta. 4 évvel ezelőtt pedig egy bizottsági elnöki helyet adtak az ellenzéknek. Faludi Sándor nehéz helyzetbe hozta a közgyűlést, mert területfejlesztési ügyekben igaza van. A közgyűlésnek ez komoly feladata és a mezőgazdasághoz szorosan hozzátartozik. Amiben hibát követett el 4 év alatt, hogy a Mezőgazdasági Bizottságot így kezelte, ahogy kezelte. A Mezőgazdasági Bizottság szervesen összefügg minden kérdéssel, pl. gazdaságpolitika, vidékfejlesztés, idegenforgalom, falusi és borturizmus stb. Ezeket tanulságként mondta el a következő 4 évekre vonatkozóan.

Kérte, a napirend lezárásáról szavazzanak: 27 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett a közgyűlés a napirend lezárásáról határozott.

Ez egy nagyon rövid anyag. Készül a ciklust lezáró anyag. Faludi úr által elmondottak benne vannak szerinte ebben az anyagban. Augusztusban lesz egy napirend, mely a főépítésznek a tevékenységéről szóló beszámolás. Ennek sarkalatos pontja a területrendezési terv és annak a hatályosulása. Az Elnök úr által felvetettek abban terítékre fognak kerülni és ott lesz a lehetőség, hogy a közgyűlés megvitassa.

A sorrendre nem tud magyarázatot adni. Semmiféle hátrányos megkülönböztető szándék nincs.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 3 igen, 25 nem, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító javaslatot.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 30 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a Heves Megyei Önkormányzat 2002-2006. évi ciklusban végzett tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta.

Ügyrendben azért kért szót, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az emberbe belefojtják a szót. Ez nagyon szorosan összefügg a kormány által elfogadottakkal. Kérdezte, hogy különböző pártállású politikusokat is meghívnak Heves megyébe. Miért nem történt ez meg? A Mezőgazdasági Bizottságot rendszeresen kihagyják a megyében történt dolgokból is.

Javaslat a HMÖ Hétszínvirág Gyermekotthona Eger Alapító Okiratának módosítására.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal elfogadta az Alapító okirat módosítását.

Heves Megye Közgyűlése az írásbeli előterjesztésnek megfelelően elfogadta a Heves Megyei Önkormányzat Hétszínvirág Gyermekotthona Alapító Okiratának módosítását.

Lényege ennek az előterjesztésnek az, hogy a színház második tagozatát Agria Nyári Játékok néven jegyezték. Az Agria Játékok Kulturális Szolgáltató Kft. Ügyvezetése megkereste, hogy a Gárdonyi Géza Színház alapító okiratából Heves Megye Közgyűlése törölje az „Agria Nyári Játékok” szóösszetételt, mint tagozat megnevezést.

A Kőszínházi tagozat mellett „Nyári tagozat” elnevezést javasolják és a nyári programok Eger város területén pedig majd az ő döntése szerint lesz elnevezve.

Több mint egy évtizede működik nyári színház. Két színész alapította ezt a Kft-t.

Tudatosan kell szembe menni annak a hagyományával és programjával? Történt előzetes egyeztetés?

Blaskó Balázzsal és Kelemen Csabával volt egy egyeztetés, ahol igazgató, főigazgató úr volt jelen a város részéről.

Ott elhangzott egy együttműködés a városi rendezvény és a Kft. között. Úgy gondolja, ez a város és a kft. kompetenciája, belügye.

Az önkormányzati megkeresés lényege: a névtulajdonos úgy döntött, hogy nem járul hozzá ennek a névnek a használatához.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Gárdonyi Géza Színház Alapító okiratában az „Agria Nyári Játékok” megnevezés, „Nyári tagozatra” történő módosítását.

Javaslat a Heves megyében működő önkormányzati fenntartású kórházakat érintő Együttműködési megállapodás megkötésére.

A napirend előttünk nem ismeretlen. A megyei ellátó rendszer súlyos pénzügyi és szakmai elégtelensége miatt már hosszú évek óta napirendre tűzi azt, hogy a városi és a megyei kórház szakmai és kapacitásbeli összehasonlítása megtörténjen és egymáshoz igazítsák ezeket.

Az egészségügyi miniszter nyilvánvalóvá tette azt, hogy a városi kórházak esetén elsősorban, de a megyei kórházaknál is szerződéskötésnek és egyáltalán a kórházak minimum-feltételek szerinti működésének feltételét az fogja képezni – 2 hónapon belül – ,amikor az intézményekről (Gyöngyös-Hatvan-Pásztó) csak azért fogja hatóságilag kimondani véleményét az ÁNTSZ és vagy az OEP, mert - amit eddig is tudtak –, hogy sem elég orvos, nővér, műszer nincs az adott osztályon. Ezeket az osztályokat hatóságilag be fogják zárni. Sajnos, erről sem az önkormányzatok, sem az intézmények belső munkaszervezetei nem kapnak tájékoztatást. Ha ez így van, akkor ennek a koordinációs tanácsnak a szerepe – ami ebben az előterjesztésben van, késői és úgy sem lehet csinálni semmit az önkormányzati választások előtt, mely elhangzott az Eü. Bizottsági ülésen is. Kérdezi a bizottság elnökét, hogy ez az új fejlemény ezt az előterjesztést nem helyezi más megvilágításba?

Július 1-től lesznek olyan intézkedések, amelyek a kórházakat alapvetően kedvezően, részben kedvezőtlenül érinti.

Azt tartaná szerencsésnek, hogy ez a koordinációs tanács minél előbb megalakulna és egyeztetne a 3 kórház, mely egyeztetésbe a megyében levő két állami kórházat is be kell vonni. Az Egészségügyi Iroda koordinálja. Heteken belül kell valami elképzelésünknek lenni.

Vannak olyan osztályok, melyek mind a két kórházban működnek, de igazán a feltételek nincsenek meg. Ha összevonásra került, működése biztosítható. A feltételeket át kell gondolni és a döntéseknek elébe kellene menni.

Úgy érzi, hogy a kórházak vezetései ellenérdekeltek, most van egy olyan kényszer, amely rákényszeríti őket, hogy bizonyos kompromisszumokat megtegyenek a betegellátás biztosítása érdekében.

A korábbi merev kórházi, kórházvezetői álláspontokon oldani kell, mert olyan kényszer lesz rajtuk, hogy nemcsak a kórházak, orvosok helyzete, hanem a lakosság helyzete fog veszélybe kerülni.

Folyamatban levő ügyről van szó. A jelenlegi egészségügyi miniszter semmit nem tett eddig, csak az eddig érvényben levő jogszabályokat próbálja betartatni. Nem hoztak olyan jogszabályt, amely kötelező lenne mindenkire, mely július 1-től hatályos lesz.

Ez a rendelet a minimumfeltételek betartásáról rendelkezik. Adott megyén belül a fenntartóknak lehetőségük van, hogy a súlyszámokat összevonják, egymásnak átengedjék. Ezt a finanszírozási rendelet biztosítja. Az önkormányzatoknak ezt a lépést meg kell tenni. Ez testületi döntést igényel Hatvannál és Gyöngyösnél is. Ha megállapodás tud születni, megpróbálják minimalizálni azokat a veszteségeket, amely a kormányrendelet módosításából adódik.

Nem tudják teljesen kiküszöbölni, de nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy nincs neurológus, rehabilitációs szakorvos, onkológus szakorvos, stb. A hatályos önkormányzati törvény szerint a települési önkormányzatoknak kötelező alapfeladata az alapellátásról való gondoskodás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás a megyei önkormányzatot terheli jelenleg.

A települési önkormányzatok egyre kevésbé tudnak megfelelni ezen vállalt feladatuknak, melyet a megye igyekszik koordinálni.

A koordinációs tanács nem új kezdeményezés, hanem most jött el az idő, hogy operatív feladatokat is megpróbál vázolni. A döntés az érintett testületé. Operatív döntéseket nem fog hozni, javaslatot tesz. Javaslatot tesz szakmai alapon.

Elnök úr elmondta, hogy az állami intézményeket is be kellene vonni. Az elv arról szól, hogy Heves megye vonatkozásában olyan egészségképet próbáljunk kialakítani, ami ennek a régiónak feltétlen indokoltságát kell hogy adja. Itt vannak még a járó beteg szakellátást fenntartó települések - Füzesabony, Heves - , ezeket is célszerű bevonni, de ezek más súllyal és pénzügyi kondíciókkal esnek a latba, de a kapacitás szabályozásban szerepük van.

Az objektív hiányosságokkal nem tudnak mit kezdeni. Az ÁNTSZ igyekszik azt betartani, amely a jogszabályban régóta szerepel.

Erre a megállapodásra már 4 évvel ezelőtt is szükség lett volna. Felelősség kérdése, ellátási felelősség a megyéért: a városok magukhoz vonták vállalva a fenntartói kötelezettséget. A mi felelősségünk úgy áll fenn, hogy ezek az önkormányzatok nem teljesítették és a mai napig sem teljesítik fenntartói kötelezettségüket, pl. ingatlan állagmegóvása, műszerpótlással kapcsolatos kötelezettség. Amikor ezt vizsgálják, érdemes lenne erre is kitérni, mert az is előfordult, hogy az általunk átadott feladatokat tovább adták.

Elmondta, hogy Gyöngyös város meg is szavazta ezt az együttműködési megállapodást.

Merczel úr által elmondottakhoz: ő is úgy gondolja, függetlenül ettől a megállapodástól, tárgyalni kell az állami kórházakkal, a mátraderecskei önkormányzat tulajdonában levő gyógyintézettel, mátraházai és kékestetői gyógyintézettel, mivel ezek az intézetek a gyógyturizmust is szolgálják Mátraderecskéhez hasonlóan.

Ezeknek az intézményeknek szükségük van egyéb szakmai háttérre is. Erre nem terjedt ki a megállapodás, de gondolja Elnök úr és Főjegyző úr be tudják iktatni munkatervükbe.

Az, hogy mi történik a kórházakkal, milyen lesz az állami szabályozás az érintett intézmények együttműködésére, nem lesz haszontalan. A megállapodás lényegét a 4. pont a céljában részletesen körvonalazza.

A működésnek szabályait a Koordinációs Tanács maga fogja meghatározni. Feladat- és hatáskörét valóban csak véleményezés, javaslattétel jellemzi. Javaslatot tesz, elemez, figyelemmel kísér és kapcsolatot tart az OEP-el és a hatóságokkal. A várható intézkedések szerinte felértékelik az együttműködés jelentőségét.

Elmondta, hogy az egészségügy, a kórház kérdését mindig kiemelten kezelték. Kiemelte, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsba is igyekeztek kezdeményezőek lenni. Alelnök úr koordinálja az ilyen típusú dolgokat, s úgy gondolja, súlyának megfelelően kezelik. A települési önkormányzatokkal, kórházakkal több esetben részt vett az elmúlt esztendőkben egyeztetéseken. Jól ismeri mind a három önkormányzati és az állami kórházakat is. Kérte, hogy a felvetetteket a munkánkban hasznosítsuk, s kérte, hogy júliusban történjen egy ilyen típusú egyeztetés. Ő is szeretne ezen részt venni és a most felvetettek kerüljenek beépítésre. Lénárt úr, Nagy Tamás úr, alelnök úr, Főjegyző úr, Irodavezető, szakbizottság is vegyen részt.

Megállapította, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése egyetért a Heves megyében működő önkormányzati fenntartású kórházakat érintő Együttműködési megállapodás megkötésével. Felhatalmazza elnökét az Együttműködési megállapodás aláírására.

Beszámoló a HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona utóellenőrzésének

Tisztelettel köszöntötte dr. Hompoth Emese asszonyt, s megkérdezte, van-e kiegészítése.

Jó alapokkal vette át az intézményt. Megmozdult a ház. A városban naponta találkozhatnak gyerekeikkel a Dobó téren, Szilvásváradon, stb.

Megköszönte az önkormányzati hivatal, a közgyűlés támogatását és a kórháznak azt a kiemelt segítségét, amit a gyerekek ellátásában nyújtottak, s nem utolsó sorban az intézmény dolgozóinak is a támogatását.

A bizottság két alkalommal tartott kihelyezett ülést. Az első alkalommal még az előző igazgató asszony ideje alatt. Az intézményben jó irányú változások történtek, melyhez a bizottság nevében gratulált. Rövid, közepes és hosszú távú tervvel rendelkezik az intézmény. Regionális szerepkört is betölthet, amihez szintén gratulált. Az Egészségügyi Bizottság nevében elmondta, hogy a gazdasági lehetőségek függvényében támogatják az újabb lakóotthonok építését. A fennálló zsúfoltságot is igyekezni kellene enyhíteni. Az intézmény ezzel a helyzettel nem tud mit kezdeni. Gondozottakat nem kellene felvenni, vagy ha felvesz, ilyen körülményeket tud biztosítani. Jó lenne ezen változtatni.

A kihelyezett ülésen, akik voltak, mindenki meghatottsággal konstatálta azt az áldozatos munkát az ott dolgozók részéről, melyet nyújtottak az ápoltak felé.

Óriási előrelépések vannak, azonban megoldatlan az utak állapota. A mozgáskorlátozottak részére nem teszi lehetővé a megfelelő mozgást.

Nem egészen érti, hogy milyen regionális lehetőségei vannak az intézménynek. A kapacitáskihasználtság és a dolgozói létszám nem nyújt erre lehetőséget. Konduktor, pszichológus státusok nem igazán fejleszthetők jelenleg. A terület alkalmas lehetne a fejlesztésre, de az komolyabb anyagi áldozatot igényelne és önerőből nem fog menni nagy valószínűséggel.

A jelentés a 2006. áprilisi viszonyokat tartalmazza.A személyi hiányosságokból számtalan rendeződött. Van gondnok, pénztáros, pénzügyi főelőadó és anyagkönyvelő, felvételre került értékkönyvelő, munkaügyi előadó is.

Az intézetnek mb. gazdasági vezetője van 2006. március 1-től november l-ig. Ezt a megüresedő állást – nyugdíjazás miatt – meg fogják hirdetni.

A regionális ellátás távlati cél. Az ilyen jellegű intézetek volta nagyon speciális és szegényes. Úgy gondolják, hogy az eddigi szakmai munka és a távlati elképzelések jó alapot biztosítanak. Ismerve a környék ilyen típusú ellátó rendszerének szegényes voltát, Eger kiemelt regionális központtá tehető.

A határozati javaslatban a Közgyűlés köszönetét és elismerését fejezi ki az intézmény valamennyi dolgozójának a magas színvonalú feladat ellátásáért.

Először az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozati javaslatát kérte megszavazni:

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése megtárgyalta a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona beszámolóját és azt elfogadta. Köszönetét és elismerését fejezi ki az intézmény valamennyi dolgozójának a magas színvonalú feladat ellátásáért.

2. A Közgyűlés támogatja a további lakóotthonok építését, az intézményben elhelyezett gondozottak életkörülményeinek javítását, ennek érdekében támogatja a szükséges átalakításokat és felújításokat. A pályázatok benyújtásához a szükséges önerőt a költségvetés lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani.

3.   Az intézmény határozatlan időre szóló működési engedélye érdekében a szakmai
        minimumfeltételek teljesítését elősegítendő ütemtervet kell készíteni a 2006-2008.
        közötti időszakra.

Felelős: Dr. Hompoth Emese Ö Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Igazgatója

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése megtárgyalta a HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona utóellenőrzésének tapasztalatairól szóló beszámolót és azt elfogadta.

2. Az intézmény tegye meg a szükséges intézkedést a gazdasági területén meglévő létszámhiány megszüntetése érdekében. Ezáltal a rendelkezési jogosítványok előírásszerű gyakorlása is megoldható lesz.

a. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger számára.

b. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézte Andornaktálya számára.

c. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Bélapátfalva számára.

d. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei Önkormányzat Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves számára.

e. Javaslat a szociális foglalkoztatáshoz hozzájárulás megadására a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Füzesabony számára.

A szociális törvény lehetőséget biztosít VII. 1-től arra, hogy a szociális ellátást biztosító intézmények szociális foglalkoztatási feladattal bővítsék eddigi tevékenységüket, vagyis a gondozottak között - felmérés alapján - ki szeretne, ki hajlandó munkát végezni és ezt biztosítani igyekszik. Támogatásra javasolta.

Az eljárás rendje: a fenntartó intézménynek kell az engedélyt megadni, s ezt követően a közigazgatási hivataltól kell beszerezni a szükséges szakhatósági engedélyt. Jelenleg az a dolguk, hogy az engedélyt megadják.

Ezen alkalmazottak költségei kitermelhetők a szociális munkavégzés kapcsán befolyó összegből, plusz terhet nem jelent az intézetek részére. Alkalmazásuk célszerű és szükségszerű.

Kérdése, Füzesabonynál miért maradt ki a kertészet? Javasolta ezt is bevenni.

Az Ellenőrző Bizottság korábban már vizsgálta ezt a foglalkoztatási kérdést két intézménynél.

Az értékesítéssel, a piacra vitellel volt probléma. Mivel 5 intézményünk fog ilyen problémával szembesülni, javasolta, hogy egy intézményt jelöljenek meg termékértékesítés és hasznosító tevékenység végzésével, vagy pedig egy külön szervezetet kellene létrehozni. Ezek az intézmények önmagukban képtelenek lesznek ezen feladatok ellátására.

Rendelet kötelezővé teszi (meghatározott) 1 fő segítő és 1 fő koordinátor foglalkoztatását. Mivel egy hatósági eljárás előtt állunk, szükséges lesz az engedélyezési eljárásban igazolni, hogy kaptak egy felhatalmazást segítők biztosítására.

Kertészet miért maradt ki. A lehetősége adott. Meg kell nézni és lehet pótolni.

Értékesítés: nem piaci alapú foglalkoztatásra kerül sor. Úgy tudja, hogy komoly támogatás van. Keresni fogják az intézmények is külön-külön, hogy a termékeket értékesítsék. Ajándéktárgyra, reprezentációra gondol.

Megfontolásra hasznosnak tartja. Az iroda koordinálásával az érintett intézményekkel egyeztetve megoldható. Az engedélyezést és bevezetést követően erre visszatérünk.

Ezt követően Keresztes úr kertészettel kapcsolatos felvetésére kérte szavazzanak:

Megállapított, hogy a Közgyűlés 30 igen, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 31 igen 1 tartózkodás mellett a következő határozatokat hozta:

1. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona, Eger fenntartója a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális támogatásáról szóló 112/2006.(V.12.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdése c) pontja alapján fenntartói hozzájárulást ad az intézményben a munka – rehabilitációs foglalkoztatáshoz Eger, Szalapart u. 84. telephelyen az alábbi tevékenységekhez:

2. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona, Eger fenntartója felhatalmazást ad 2 fő segítő napi 4-4 órában történő alkalmazására.

3. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete, Andornaktálya fenntartója felhatalmazást ad 3 fő segítő napi 4-4 órában és 2 fő segítő napi 7 órában történő alkalmazására.

1. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, Bélapátfalva fenntartója a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális támogatásáról szóló 112/2006.(V.12.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdése c) pontja alapján fenntartói hozzájárulást ad az intézményben a munka – rehabilitációs foglalkoztatáshoz Bélapátfalva, Petőfi u.25. telephelyen az alábbi tevékenységekhez:

2. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, Bélapátfalva fenntartója felhatalmazást ad 3 fő segítő napi 8 órában és 1 fő koordinátor napi 8 órában történő alkalmazására.

1.Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves fenntartója a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális támogatásáról szóló 112/2006.(V.12.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdése c) pontja alapján fenntartói hozzájárulást ad az intézményben a munka – rehabilitáci-ós foglalkoztatáshoz Heves Fő út 63.telephelyen az alábbi tevékenységekhez:

2. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona Heves fenntartója felhatalmazást ad 2 fő segítő napi 4-4 órában történő alkalmazására.

1.Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona, Füzesabony fenntartója a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális támogatásáról szóló 112/2006.(V.12.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdése c) pontja alapján fenntartói hozzájárulást ad az intézményben a munka – rehabilitációs foglalkoztatáshoz Füzesabony, Tábor u. 52. telephelyen az alábbi tevékenységekhez:

2. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona, Füzesabony fenntartója a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális támogatásáról szóló 112/2006.(V.12.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdése c) pontja alapján fenntartói hozzájárulást ad az intézményben a fejlesztő- felkészítő foglalkoztatáshoz Füzesabony, Tábor u.52. telephelyen az alábbi tevékenységekhez:

3. Heves Megye Közgyűlése mint a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona, Füzesabony fenntartója felhatalmazást ad 3 fő segítő napi 6 órában, 2 fő segítő napi 8 órában és 1 fő koordinátor napi 8 órában történő alkalmazására.

Beszámoló a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, az Észak-Magyarországi Regionális fejlesztési Tanács és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkájáról.

Érdeklődött, hogy a vis maior-ral kapcsolatosan milyen tapasztalatok vannak. Az önkormányzati ingatlanokra vonatkozik, és az elhanyagolt önkormányzati épületeket teszik ebből a keretből rendbe. Beváltotta-e a hozzá fűződő reményeket?

Haladékot kapott néhány település a 2005. évi vis maior alap elszámolásra, de nem tudni, hogy eleget tettek-e ezen kötelezettségüknek.

Vis maior rendszer szerinte betölti rendeltetését. Helyszíni szemle előzi meg, hogy támogatható-e az alapból. Ezt a feladatot a területfejlesztés végzi. Ha karbantartási vagy tulajdonosi kötelezettség elmulasztása áll fenn, abban az esetben nem adnak ilyen jellegű támogatást.

Halasztás: a tanács póthatáridőt biztosít. Az elszámolás minden esetben megtörténik, ahol pedig nem ott a legsúlyosabb szankcióval, szerződéstől való elállással él a tanács.

Elég-e a forrás, amely rendelkezésre ál? Igen, a megyében lehetett kezelni az eseteket, igaz, a több jobb lenne.

Megállapította, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

Heves Megye Közgyűlése a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkájáról szóló beszámolót tudomásul veszi.

Olvasta, nem igaz a HOSPNET ügyben, hogy 200 MFt millió forinton felüli vesztesége keletkezett a kórháznak. Az igazgató menesztése csak ürügy volt, nem nyugodott reális alapokon és nincs jelenleg sem jogerősen befejezett eljárás ez ügyben.

A jelenlegi helyzet nem azt igazolja, hogy az előzetes becslések alaptalanok voltak. Az előző ügyvéd rossz vonalon haladt, az ügyvédváltással sikerült azt elérni, amit a Főjegyző úr, Aljegyző úr jogi útmutatása alapján a vezetés elvárt volna.

A táblabíróság legutóbbi döntésével hatályon kívül helyezte a megyei bíróság ítéletét és új eljárást rendelt el. Ez annak volt köszönhető, hogy a 6. évben becsatolásra került az informatikai szakvélemény, mellyel a pert kellett volna kezdeni.

A HOSPNET ügy egy jogalapon futó per és egy összegszerűségen futó per. A jogalapi per a Legfelsőbb Bíróságon fejeződött be, ahol kimondásra került, hogy jogellenes volt az a szerződés.

Az akkori közgyűlési határozat három indokot sorolt fel és ebből egyik volt a HOSPNET perben történt, bíróság által megerősített jogellenes szerződés megszüntetés. Ezen kívül még volt két ügy, két indok a magasabb vezetői megbízás visszavonásának megalapozottságára.

15 egri pályázat	több mint 1 MFt-ot nyert
6 hatvani pályázat	470.000 Ft-ot
2 hevesi pályázat	285.000 Ft-ot
2 gyöngyösi pályázat	100.000 Ft-ot

ssz.	Alapítvány neve	Támogatás (Ft)
1.	Gyermekmosolyért Alapítvány Pétervására Szent M. út 21. 3250	150.000,-
2.	Holdudvar Alapítvány Vámosgyörk István K. út 1. 3291	150.000,-
3.	„Mátrai Ősz” Alapítvány Parádfürdő	144.000,-
4.	„Idősekért” Szociális Alapítvány Hatvan Kórház út 3-5. 3000	150.000,-
5.	Naplemente Alapítvány Heves, Fő út 63 3360	150.000,-
6.	Egri Családsegítő Alapítvány Eger Deák F. út 19.	80.000,-
7.	Egri Civitan Club Alapítvány Eger	80.000,-
8.	„Jelenünkért és jövőnkért” Közhasznú Alapítvány Andornaktálya Rákóczi út 289. 3399	150.000,-
9.	Szebb Életünkért Alapítvány Lőrinci Erőmű tér 32. 3022	150.000,-
10.	Tüskevár Alapítvány Eger Dobó tér 6/A. 3300	150.000,-
11.	„kis Balázs” Alapítvány Eger, Szalapart út 84. 3300	150.000,-
12.	„Ősz-idő” Mátraháza Alapítvány Mátraháza, Szanatórium Főépület III. em. 3233	150.000,-

Napirend előtt:

Napirend:

Alapítvány neve

9/c. napirend:

Javaslat a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet megalkotására.

Bevezető és értelmező rendelkezések

Intézmény megevezése

HMÖ Idősek Otthona Vámosgyörk

HMÖ Idősek Otthona Mátraháza

HMÖ Pszichiátria és Szenvedélybetegek

Otthona Füzesabony

Intézmény megevezése

száma

(fő)

Térítési díj

(Ft/hó)

(Ft/nap)

HMÖ Hétszínvirág Gyermekotthon Eger

HMÖ „Négy kincs” Gyermekotthona Lőrinci

HMÖ Gyermekotthona Pétervására

- lakásotthon

HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona Eger

- gyermekotthoni részleg

HMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Eger

- Befogadó Otthon