07
May 2012
Print

heves mezogazdasagA domborzati viszonyok miatt Heves megyében a magyar mezőgazdaságra jellemző összes ágazat egy térségben fellelhető, bár a talajadottságok miatt a legtöbb növény terméshozama az országosnál kedvezőtlenebb. - A Heves Megyei Agrárkamara főtitkára, Vágner Ákos számolt be a Heves Megyei Közgyűlés áprilisi ülésén a megye főbb mezőgazdasági mutatóiról és trendjeiről.

 

 

Szántóföldi növénytermesztés: A művelési ágak közül a szántó a legjelentősebb, mintegy 155.000 ha-al. A magyar viszonyoknak megfelelően a négy legfontosabb szántófó1di növény vetésterülete Heves megyében: őszi búza: 43-50 ezer ha/év, kukorica: 11-14 ezer ha/ év, napraforgó 28-32 ezer ha/év, őszi káposzta repce 13-16 ezer ha

Szőlőtermesztés: A szőlőtermesztésre legkedvezőbb természeti adottságok a hegyvidék déli lejtőin és az előtte fekvő síkságokon vannak, ahol két történelmi borvidék alakult ki. Az Egri borvidék mintegy 6040 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A Mátrai borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15-20 km széles sávban helyezkedik el 7.815 ha szőlő területen.

Gyümölcstermesztés: Heves megyében mintegy 3 500 ha-on folyik gyümölcstermesztés. Alma, körte, szilva, megy, cseresznye, kajszibarack a jellemző fajok. A hagyományos gyümölcs termesztő körzetek Heves, Csány, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Kál, Recsk térségében találhatók.

Zöldségtermesztés: Heves megyében kb. 500 ha-on termesztenek általában intenzív körülmények között görög "hevesi" dinnyét. A termesztés dominánsan a Csány, Hort, Boconád településeken folyik.

Itt található Magyarország legnagyobb gombatermesztéssel foglalkozó üzeme, mely a gombaágazat teljes vertikumát a kutatástól a konzervkészítésig felöleli. További 500 ha-os területen folyik zöldborsótermesztés.

Gyepgazdálkodás:Heves megyében mintegy 40.000 ha gyepterület van, melynek jelentős része a Bükk és a Mátra között elterülő dombvidéken és a természetvédelmi jelentőségű Dél-Hevesi térségben a Hevesi síkon helyezkedik el. A területeket jellemzően juh és kismértékben szarvasmarhatartásra hasznosítják, de a területek nagyobb része gondozatlan, nem hasznosított.

Erdőgazdálkodás:Heves megye domborzati adottságai miatt, az országos átlagnál magasabb mértékben erdősült, ez összességében 101.000 ha erdőt jelent. A domináns fafajok a hegyvidéki és a dombvidéki területeken a cser, tölgy és a bükk, a sík vidéken és a dombvidéken jellemző a nem őshonos akác is. Az erdőterületek mintegy 50%-a állami tulajdonban van, melyen egy állami tulajdonú részvénytársaság gazdálkodik.

Állattartás:Magyarországon a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya ma már sajnos 65-35%-os súllyal szerepel a termelés kibocsátásában. Az állattenyésztés mutatói Heves megyében elmaradnak a lehetőségektől és az országos adatoktól.A gyepterületekhez kötődően a juhtenyésztés és az elmúlt években a húshasznú szarvasmarha tenyésztés a jellemző ágazat. 3-4 nagyobb tejtermelő vállalkozás működik a megyében. Néhány kisebb kibocsátású sertés telep, baromfi hús és tojás termelő vállalkozás működik a megyében.

Vadgazdálkodás: Heves megye a domborzati adottságai miatt mind apróvad, mind nagyvadfajok esetében jó minőségű vadállománnyal rendelkezik. A jellemző nagyvadfajok gímszarvas, muflon, őz, vaddisznó. A jellemző apróvad fajok a mezei nyúl, fácán és a heves sík egyes területein a fogoly. A Tisza és a Tisza-tó térségében a réce és vadliba fajok is megtalálhatóak.

2012. május 9., Forrás: hevesmegye.hu, Fotó: Bakos Zoltán