Az Európai Bizottság a múlt héten előterjesztette az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy minden európai fogyasztó teljeskörűen élhessen az őt megillető fogyasztói jogokkal. Bár az EU fogyasztóvédelmi szabályai már most is a legszigorúbbak közé tartoznak világszinten, az elmúlt időszak esetei – pl. a dízelbotrány – rávilágítottak arra, hogy a gyakorlatban nem könnyű ezeket maradéktalanul érvényesíteni.

Az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” a Juncker-Bizottság eddig elért fogyasztóvédelmi eredményeire épít.

Az intézkedéscsomag egy tisztességesebb, a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit egyaránt szolgáló egységes piac kiépítésére irányul. Többek között létrehozza a kollektív jogorvoslathoz való jogot Európában arra az esetre, ha a fogyasztókat csoportosan éri kár, fokozott átláthatóságot biztosít az interneten vásárolóknak, és hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a termékek kettős minőségben történő forgalmazása ellen.

Fokozott átláthatóság az interneten:

A fogyasztóknak az online piactereken egyértelmű tájékoztatást kell adni arról, hogy kereskedőtől vagy magánszemélytől vásárolnak-e, hogy tisztában legyenek azzal, fogyasztói jogaik védelmet biztosítanak-e számukra, ha valami gond adódik. Internetes kereséskor pedig egyértelműen jelezni kell a fogyasztók számára, ha a kereskedő által fizetett keresési találatról van szó, valamint hogy milyen fő paraméterek alapján rangsorolják a keresési találatokat. Ezenfelül a bizottsági javaslat a fogyasztókat digitális szolgáltatások vásárlása esetén megillető tájékoztatási és elállási jogokat azokra az „ingyenes” szolgáltatásokra is kiterjesztené, amelyek esetében a fogyasztók személyes adatokat adnak meg, ám pénzbeli fizetésre nem kerül sor.

Erősebb eszközök a fogyasztói jogok és a kártérítés érvényesítéséhez:

A kollektív jogorvoslat európai formája az egész EU-ban lehetővé fogja tenni, hogy a jogellenes kereskedelmi módszerek alkalmazásával megkárosított fogyasztók csoportjainak nevében az erre feljogosítottak – például fogyasztóvédelmi szervezetek – keresetet indíthassanak a bíróságon, például kártérítést, cserét vagy javítást kérve. Az intézkedéscsomag azt is biztosítani fogja, hogy a fogyasztóknak minden tagállamban joguk lesz egyéni jogorvoslattal élni (pl. pénzügyi kártérítést vagy a szerződés megszüntetését kérve), ha tisztességtelen kereskedelmi módszerek (pl. megtévesztő marketing) áldozataivá válnak.

Hatékony szankciók az uniós fogyasztóvédelmi jog megsértése esetén:

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az olyan módszerek szankcionálására, amelyek Unió-szerte jelentős számú fogyasztót érintenek és tömeges károkat okoznak. Jelenleg a bírságok mértéke gyakran túl alacsony ahhoz, hogy valóban elrettentő hatású legyen, különösen a nagyvállalkozások esetében. A javaslat értelmében a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok összehangolt módon hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szabhatnának ki.

Fellépés a termékek kettős minőségben történő forgalmazása ellen:

A Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a jogszabály egyértelműen kimondja, a nemzeti hatóságok intézkedéseket hozhatnak, ha a forgalmazók különböző tagállamokban azonos termékként értékesítenek olyan árucikkeket, amelyeknek az összetevői vagy jellemzői jelentős mértékben eltérnek egymástól.

Jobb feltételek a vállalkozások számára:

Az intézkedéscsomag felszámolja a vállalkozásokra nehezedő szükségtelen terheket. Például a jövőben a fogyasztók nem küldhetik vissza azokat az online megrendelt termékeket, amelyeket nemcsak kipróbáltak, de használtak is.

A bizottsági javaslatcsomag cselekvési tervet is tartalmaz, mely a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti összehangolt jogérvényesítési intézkedések, valamint a főbb kereskedelmi partnerországok hatóságaival való együttműködés továbbfejlesztésére irányul.