30
Mar 2015
PDF
Print
E-mail

A Heves Megyei Önkormányzat 2011 óta minden évben megünnepli Heves megye napját. Egy 1248-ban keltezett oklevél a legelső írásos emlék, amelyben megyénk nevét említik, ez jelenti az ünnepi alkalmat. Idén, a hatvani csata napjának programsorozata keretében, Hatvan adott otthont a rendezvénynek, egyúttal a Heves Megye Nagykövete díjátadónak. A március 28-ai ünnepségen Kovács Kati, Klausmann Viktor és Kő Pál vehette át a kitüntető címet Szabó Róberttől, a Heves Megyei Közgyűlés elnökétől.

 

A hatvani Grassalkovich-kastélyban megtartott díjátadón elsőként Horváth Richárd, Hatvan polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Úgy fogalmazott: az idei nagykövetek olyan életutat tudhatnak maguk mögött, amelyre minden Heves megyei büszke lehet.

Szabó Zsolt, fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, a térség országgyűlés képviselője elmondta: megtisztelő, hogy idén Hatvan adhat otthont Heves megye napjának. A nagykövetekhez szólva úgy fogalmazott: ha valaki a szülőföldjének, megyéjének nagykövete, olyan alázatos munkát végez, amelyet a lélek vezet. Ezt követően jó egészséget, erőt kívánt a nagykövetek további munkásságához.

„Ma este Hatvanban dobog Heves megye szíve” – hangsúlyozta a nagyszabású rendezvénysorozat kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Hozzátette, hogy a Heves Megyei Önkormányzatnak az is küldetése, feladata, hogy gondozza a Heves megyei értékeket, megőrizze és bemutassa azokat. Mint mondta: nemcsak épített örökségünkre, természeti kincseinkre lehetünk büszkék, hanem azokra a Heves megyei kötődésű személyekre is, akik munkásságukkal példát állítanak elénk.

A Heves Megyei Közgyűlés döntése értelmében idén hárman, Kovács Kati, Klausmann Viktor és Kő Pál vehette át a Heves Megye Nagykövete kitüntető címet.

A díjátadót követően a Csík Zenekar egész estés, élő koncertjét élvezhette a közönség a hatvani Népkertben.

 

 

A díjazottak méltatása:

Kovács Kati a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő egyéniségének számít. Ötven éve tartó pályafutása során számos állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el. A művésznő élete első húsz évét Egerben töltötte. A zenei eredmények mellett sikereket ért el a dalszövegírásban és a filmművészetben is. Több mint ötven dalának ő a szerzője. A '60-as évek közepétől jelentek meg lemezei. 1965-ben egész Magyarország előtt ismertté vált. Abban az évben ő volt az év hangja, ő nyerte meg a Ki mit tud? elnevezésű vetélkedőt. A sikerszéria tovább folytatódott: 1966-ban a magyar táncdalfesztiválok történetének első győztese lett, Nem leszek a játékszered! című dalával. Ezt követően még kétszer lett első helyezett, tehát összesen háromszor, ami a nők közül egyedül neki sikerült. 1972-ben az Add már, Uram, az esőt! című dallal végzett az élen, majd 1981-ben az Újra otthon című számmal vitte el a pálmát. Kovács Katinak 103 magyarországi és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 34 album. A világ 5 kontinensén (Amerikában, Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, valamint Európa szinte minden országában) adott koncertet. Külföldön 6 nyelven, 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételi.

Klausmann Viktor Hatvanban, illetve Mátraszentimrén töltötte gyermekkorát. 1985 és 1990 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt Pécsett. 1988-tól 1989-ig a Dunántúli Naplónál dolgozott, 1989-tól pedig egy éven át, az akkori egyetlen független hetilap, a Helyzet újságírója volt. Magyarországi újságíróként, még a ’80-as években, elsőként készített interjút Tőkés Lászlóval, majd tudósított a prágai és a romániai forradalomról, valamint írt a Trianon-kastélyról is. Televíziós karrierje az MTV-nél indult, ahol 1990 és 1997 között szerkesztő-riporterként dolgozott, majd 1997 és 2002 között a Tv2 szerkesztő-műsorvezetője volt. Legismertebb televíziós műsorai az Ablak, A jognak asztalánál…, valamint az MTV, a Tv2 és a Story 4 képernyőjén is futó Szerencsekerék. A televíziós üzletember 2006-tól három éven át volt az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának óraadó tanára. Télen a kékestetői Síakadémia síházat vezeti, egyben a Kékestetői Sícentrum szóvivője. 1995-ben lett a Magyar Sí Szövetség elnökségi tagja és médiareferense. 2010-ben a Síszövetség elnökségéből a Magyar Síakadémia Egyesület elnöki székébe ült. 2012 júliusától a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány elsősorban a Mátra hegység területén eltűnt, bajba jutott, balesetet szenvedett emberek felkutatására, technikai és élő-erős mentésére jött létre. Az alapítvány hivatalos partnere a Heves Megyei Katasztrófa-elhárítási Igazgatóságnak, tagjai közül többen a Mátra Mentőcsoport munkatársai is. Klausmann Viktor 2012 óta ismét Heves megyei, Pálosvörösmarton él.

Kő Pál 1941-ben született Perespusztán, Heves tanyavilágában. 1963-1968 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt. 1968-ban míves kisplasztikákkal indul szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Alkotásait legfőképpen kőből, fából, bronzból készíti el. 1978 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 2000-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, 1990-től a szobrász tanszék docense, 1991-től egyetemi tanár. 1992-1996-ig rektor helyettes. 2009 óta DLA Habil. Professor Emeritus. Sajátos, kézműves szürrealizmusát 1976-ban átemeli első nagyobb köztéri munkájába: a mohácsi Történelmi Emlékhely hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleibe – ez az együttes a mai napig egyedülálló jelenség emlékműszobrászatunkban. Kő Pál a XX. század végi magyar szobrászat posztmodern vonulatába tartozik, ebben több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója. Szobrai, domborművei, és rajzai meglehetősen egységes világot tárnak elénk. Munkái az ország több közterét díszítik, a magyar történelem legnagyobb alakjait mintázhatta meg, köztéri szobrai a fővárosban és az ország számos központi terén állnak, és Róma (a Vatikán), Hannover és Párizs is fejet hajtott előtte. Kiemelkedő szoborművei láthatók a vatikáni magyar kápolnában. Kiállítása volt Velencében, Dortmundban, Amszterdamban, Marosvásárhelyen, Moszkvában, több ízben a Műcsarnokban és a Hannoveri Világkiállításon. Megyénk szinte minden városában találunk Kő Pál alkotást. A Hevesi Művésztelepet 1986-ban hívta életre és azóta vezetője annak. Kő Pál az elmúlt évtizedekben több magas elismerésben részesült. Az MMA tagja, a magyar és az egyetemes művészet kiemelkedő személyisége. 2014. november 17-én a Magyar Országgyűlés a legmagasabb művészeti díjjal – a Nemzet Művésze – kitüntetéssel ismerte el munkásságát.

 

2015. március 30.

Fotó: Gál Gábor

 

Elérhetőségek

Cím: H-3300, Eger, Kossuth L. u. 9.

Telefon: + 36 36 521 310

Email: kabinet@hevesmegye.hu

Fax: + 36 36 411 106

Europe Direct: +36 36 521 480

GPS: 47.900766 / 20.378265

 

A Heves Megyei Önkormányzat hivatalos
honlapjával kapcsolatos általános
adatvédelmi tájékoztatót innen töltheti le.

Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner

FacebookYoutube

Településeink

Településeink

Eseménynaptár

Hírlevél feliratkozás

Név:*
E-mail cím:*