A GMO-kisokos füzete leltárba veszi, hogy a százhatvankét legfontosabb hazai élelmiszergyártó és -forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. Magyarország, a magyar mezőgazdaság számára versenyelőnyt jelent a GMO-mentesség.

Ez ügyben egyetértenek a magyar politikai erők, a civilszervezetek, és az alaptörvényben is szerepel, hogy Magyarország GMO-mentes – hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Budai Gyula a tárca GMO-ellenes konferenciasorozatának egri állomásán.

Rámutatott, hazánkban a mezőgazdaság stratégiai ágazat, illetve az élelmiszeripar és a vízgazdálkodás nemzetbiztonsági ügy, hiszen ezek megfelelő működése a feltétele annak, hogy egészséges és biztonságos élelmiszert tudjunk előállítani, és meg tudjuk őrizni élelmiszereink méltán jó hírnevét. Aláhúzta azt is, a harmadik legnagyobb vetőmagtermesztők vagyunk Európában, világszinten pedig a kilencedik, és éppen a GMO-mentességnek köszönhető, hogy a hazai vetőmag világszerte kelendő.

Hozzátette, a nagy vetőmagtermelő gazdasági lobbik dollármilliókat költenek kampányaikra annak érdekében, hogy újabb és újabb piacokat szerezzenek, ám mi csak akkor leszünk képesek megőrizni kivívott pozícióinkat, ha mentesek maradunk a GMO-tól. A szaktárca által szervezett, nyolc állomásból álló, Együtt a GMO-mentes Magyarországért elnevezésű konferenciasorozatnak az a célja, hogy minél több ember támogatását megszerezze a GMO-mentesség megőrzéséhez.

Közben megjelent a Greenpeace GMO-kisokos füzete a magyar élelmiszercégekről. Az Élelmiszer-kalauz tudatos vásárlóknak című kiadvány leltárba veszi, hogy a százhatvankét legfontosabb hazai élelmiszergyártó és -forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. Az eredmények szerint a jelentősebb magyar vállalatok kétharmada vállalja, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termékek GMO-mentesek.

A három legnagyobb élelmiszerlánc közül a SPAR minden, a polcaira helyezett termék génmódosítás-mentességét garantálja. A Tesco csak a saját márkás termékeire, az Auchan és a legnagyobb, magyar tulajdonban lévő élelmiszer-kereskedelmi cég, a CBA pedig többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott a válaszadástól. Ugyancsak hallgatásba burkolózott – így a gyanús, piros kategóriába került – többek között a Cserpes tejtermékcsalád, a Lipóti Pékség, a Mogyi- és a gyermelyi termékek, a Szamos marcipándesszertek, a Minna és a Sissy tejtermékek, a sajtok közül pedig a Medve, a Karaván, a Mackó és a Tihany Válogatás. A szörpök közül a Szobi, a Piroska és a Pölöskei fogyasztásakor nem lehetünk biztosak a génmódosítás-mentességben.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta, amikor egy génmódosított növényt engedélyeznek az Európai Unióban, nem vizsgálják annak hosszú távú egészségügyi hatásait. A tudatos vásárlás, a biztonságos élelmiszerek fogyasztása jól felfogott érdekünk. Ezenkívül azért is fontos, mert a pénzünk szavazat: kiadásainkkal a cégeket a jó vagy rossz irányba befolyásoljuk.

A kiadvány aktualitását az adja, hogy egyre gyarapodnak a genetikailag módosított élelmiszernövényekkel kapcsolatos aggályok. Idén szeptemberben nagy tudományos és közéleti vitát gerjesztett a francia Seralini professzor kétéves kutatásának eredménye, amely szerint egy manipulált kukorica és a vele együtt használt gyomirtó szer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a rákos daganatok kifejlődését, illetve máj- és vesekárosodás kialakulását.

Az európai lakosság több mint hetven százaléka és a magyarok döntő többsége nem kíván génmódosított ételeket fogyasztani. Őket segíti a Greenpeace GMO-kisokos kiadványa. A füzetke a greenpeace.hu/gmokisokos oldalról ingyenesen letölthető.

2012. december 28, .Forrás: Élelmiszer-online