06
Nov 2012
PDF
Print
E-mail

mkikA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációja is képviseltette magát Brüsszelben, ahol kiemelten a mikro-kis-és középvállalkozások helyzetét, fejlődésük lehetőségeit vették górcső alá. A heves megyei vállalkozásokat Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. vezetője képviselte az októberi rendezvényen.

Mint elmondta, a brüsszeli látogatás során a résztvevők hallhattak a vállalkozók számára teret adó uniós pályázati lehetőségekről, a vállalkozói szellem erősítéséről, vállalkozásfejlesztésről, cégnyilvántartások uniós szintű összekapcsolásáról vagy az ázsiai piacon való nagyobb részvételről.

Európa kis- és középvállalkozásai (kkv-k) továbbra is arra törekednek, hogy ismét a fellendülés útjára léphessenek. Uniós összefüggésben eddigi erőfeszítéseik összessége elsősorban olyan növekedést eredményeztek, melyek nem jártak munkahelyteremtéssel –az unió  27 tagállamában tapasztalható tendenciák is ezt tükrözik.  Brüsszelben a kkv-k európai hetén (2012) az Európai Bizottság közzétette a kkv-kről szóló 2012. évi teljesítményértékelő jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlődését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentő gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió főt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják és a bruttó hozzáadott érték1 58%-át állítják elő.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérőbbek, és a munkaerőpiac pozitív alakulása még úgy látszik várat magára. Ez az instabil helyzet- határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezőkre irányulnak- kedvező irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnökének véleménye szerint:

„A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Ők állnak erőfeszítéseink középpontjában. A vállalkozási kedv serkentése érdekében novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv lát napvilágot, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintű támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlődés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.”

A kkv-k teljesítménye eltérő az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság előtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság előtti szintet.

teljes mértékben a válságot. Egy  jelentés szerint:

  • fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkező növekvő gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.
  • A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésénekmind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az előbbi tényező egyértelműen nagyobb súllyal szerepel.
  • Ezenkívül az is kedvező tényező, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.
  • foglalkoztatás a fenti jellemzőkkel rendelkező tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.

Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényező befolyásolja a kkv-k teljesítményét.

Kkv-k száma, foglalkoztatottság a kkv-kban, és a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték (2005=100)


Megjegyzés: a 2011-es és a 2012-es értékek becsült értékek.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedő vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv működik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendők a gyógyszereket, elektronikai cikkeket előállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következő területekre irányultak:

  • a vállalkozói készségek előmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),
  • a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),
  • a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzőinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésen dolgozik.  Az Unióban a vállalkozói készséget növelő számos konkrét eseményt felölelő vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következő találkozójára, amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyűlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.

2012. november 06. Forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációja is képviseltette magát Brüsszelben, ahol kiemelten a mikro-kis-és középvállalkozások helyzetét, fejlődésük lehetőségeit vették górcső alá. A heves megyei vállalkozásokat Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. vezetője képviselte az októberi rendezvénye. Mint elmondta, a brüsszeli látogatás során a résztvevők hallhattak a vállalkozók számára teret adó uniós pályázati lehetőségekről, a vállalkozói szellem erősítéséről, vállalkozásfejlesztésről, cégnyilvántartások uniós szintű összekapcsolásáról vagy az ázsiai piacon való nagyobb részvételről.

Európa kis- és középvállalkozásai (kkv-k) továbbra is arra törekednek, hogy ismét a fellendülés útjára léphessenek. Uniós összefüggésben eddigi erőfeszítéseik összessége elsősorban olyan növekedést eredményeztek, melyek nem jártak munkahelyteremtéssel –az unió 27 tagállamában tapasztalható tendenciák is ezt tükrözik. Brüsszelben a kkv-k európai hetén (2012) az Európai Bizottság közzétette a kkv-kről szóló 2012. évi teljesítményértékelő jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlődését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentő gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió főt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják és a bruttó hozzáadott érték1 58%-át állítják elő.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérőbbek, és a munkaerőpiac pozitív alakulása még úgy látszik várat magára. Ez az instabil helyzet- határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezőkre irányulnak- kedvező irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnökének véleménye szerint:

„A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Ők állnak erőfeszítéseink középpontjában. A vállalkozási kedv serkentése érdekében novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv lát napvilágot, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintű támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlődés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.”

A kkv-k teljesítménye eltérő az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság előtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság előtti szintet.

teljes mértékben a válságot. Egy jelentés szerint:

· fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkező növekvő gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.

· A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésénekmind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az előbbi tényező egyértelműen nagyobb súllyal szerepel.

· Ezenkívül az is kedvező tényező, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.

· foglalkoztatás a fenti jellemzőkkel rendelkező tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.

Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényező befolyásolja a kkv-k teljesítményét.

Kkv-k száma, foglalkoztatottság a kkv-kban, és a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték (2005=100)

http://europa.eu/rapid/exploit/2012/10/IP/HU/i12_1101.hui/Pictures/100000000000042400000226C30DF328.jpg

Megjegyzés: a 2011-es és a 2012-es értékek becsült értékek.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedő vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv működik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendők a gyógyszereket, elektronikai cikkeket előállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következő területekre irányultak:

· a vállalkozói készségek előmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),

· a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),

· a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzőinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésen dolgozik. Az Unióban a vállalkozói készséget növelő számos konkrét eseményt felölelő vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következő találkozójá

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációja is képviseltette magát Brüsszelben, ahol kiemelten a mikro-kis-és középvállalkozások helyzetét, fejlődésük lehetőségeit vették górcső alá. A heves megyei vállalkozásokat Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. vezetője képviselte az októberi rendezvénye. Mint elmondta, a brüsszeli látogatás során a résztvevők hallhattak a vállalkozók számára teret adó uniós pályázati lehetőségekről, a vállalkozói szellem erősítéséről, vállalkozásfejlesztésről, cégnyilvántartások uniós szintű összekapcsolásáról vagy az ázsiai piacon való nagyobb részvételről.

Európa kis- és középvállalkozásai (kkv-k) továbbra is arra törekednek, hogy ismét a fellendülés útjára léphessenek. Uniós összefüggésben eddigi erőfeszítéseik összessége elsősorban olyan növekedést eredményeztek, melyek nem jártak munkahelyteremtéssel –az unió 27 tagállamában tapasztalható tendenciák is ezt tükrözik. Brüsszelben a kkv-k európai hetén (2012) az Európai Bizottság közzétette a kkv-kről szóló 2012. évi teljesítményértékelő jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlődését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentő gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió főt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják és a bruttó hozzáadott érték1 58%-át állítják elő.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérőbbek, és a munkaerőpiac pozitív alakulása még úgy látszik várat magára. Ez az instabil helyzet- határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezőkre irányulnak- kedvező irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnökének véleménye szerint:

„A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Ők állnak erőfeszítéseink középpontjában. A vállalkozási kedv serkentése érdekében novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv lát napvilágot, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintű támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlődés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.”

A kkv-k teljesítménye eltérő az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság előtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság előtti szintet.

teljes mértékben a válságot. Egy jelentés szerint:

• A fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkező növekvő gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.

• A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésének, mind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az előbbi tényező egyértelműen nagyobb súllyal szerepel.

• Ezenkívül az is kedvező tényező, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.

• A foglalkoztatás a fenti jellemzőkkel rendelkező tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.

Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényező befolyásolja a kkv-k teljesítményét.

 

Kkv-k száma, foglalkoztatottság a kkv-kban, és a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték (2005=100)

 

Megjegyzés: a 2011-es és a 2012-es értékek becsült értékek.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedő vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv működik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendők a gyógyszereket, elektronikai cikkeket előállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következő területekre irányultak:

• a vállalkozói készségek előmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),

• a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),

• a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzőinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésen dolgozik. Az Unióban a vállalkozói készséget növelő számos konkrét eseményt felölelő vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következő találkozójára, amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyűlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációja is képviseltette magát Brüsszelben, ahol kiemelten a mikro-kis-és középvállalkozások helyzetét, fejlődésük lehetőségeit vették górcső alá. A heves megyei vállalkozásokat Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. vezetője képviselte az októberi rendezvénye. Mint elmondta, a brüsszeli látogatás során a résztvevők hallhattak a vállalkozók számára teret adó uniós pályázati lehetőségekről, a vállalkozói szellem erősítéséről, vállalkozásfejlesztésről, cégnyilvántartások uniós szintű összekapcsolásáról vagy az ázsiai piacon való nagyobb részvételről.

Európa kis- és középvállalkozásai (kkv-k) továbbra is arra törekednek, hogy ismét a fellendülés útjára léphessenek. Uniós összefüggésben eddigi erőfeszítéseik összessége elsősorban olyan növekedést eredményeztek, melyek nem jártak munkahelyteremtéssel –az unió 27 tagállamában tapasztalható tendenciák is ezt tükrözik. Brüsszelben a kkv-k európai hetén (2012) az Európai Bizottság közzétette a kkv-kről szóló 2012. évi teljesítményértékelő jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlődését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentő gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió főt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják és a bruttó hozzáadott érték1 58%-át állítják elő.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérőbbek, és a munkaerőpiac pozitív alakulása még úgy látszik várat magára. Ez az instabil helyzet- határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezőkre irányulnak- kedvező irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnökének véleménye szerint:

„A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Ők állnak erőfeszítéseink középpontjában. A vállalkozási kedv serkentése érdekében novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv lát napvilágot, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintű támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlődés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.”

A kkv-k teljesítménye eltérő az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság előtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság előtti szintet.

teljes mértékben a válságot. Egy jelentés szerint:

• A fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkező növekvő gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.

• A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésének, mind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az előbbi tényező egyértelműen nagyobb súllyal szerepel.

• Ezenkívül az is kedvező tényező, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.

• A foglalkoztatás a fenti jellemzőkkel rendelkező tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.

Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényező befolyásolja a kkv-k teljesítményét.

 

Kkv-k száma, foglalkoztatottság a kkv-kban, és a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték (2005=100)

 

Megjegyzés: a 2011-es és a 2012-es értékek becsült értékek.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedő vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv működik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendők a gyógyszereket, elektronikai cikkeket előállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következő területekre irányultak:

• a vállalkozói készségek előmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),

• a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),

• a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzőinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésen dolgozik. Az Unióban a vállalkozói készséget növelő számos konkrét eseményt felölelő vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következő találkozójára, amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyűlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.

 

ra,

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációja is képviseltette magát Brüsszelben, ahol kiemelten a mikro-kis-és középvállalkozások helyzetét, fejlődésük lehetőségeit vették górcső alá. A heves megyei vállalkozásokat Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. vezetője képviselte az októberi rendezvénye. Mint elmondta, a brüsszeli látogatás során a résztvevők hallhattak a vállalkozók számára teret adó uniós pályázati lehetőségekről, a vállalkozói szellem erősítéséről, vállalkozásfejlesztésről, cégnyilvántartások uniós szintű összekapcsolásáról vagy az ázsiai piacon való nagyobb részvételről.

Európa kis- és középvállalkozásai (kkv-k) továbbra is arra törekednek, hogy ismét a fellendülés útjára léphessenek. Uniós összefüggésben eddigi erőfeszítéseik összessége elsősorban olyan növekedést eredményeztek, melyek nem jártak munkahelyteremtéssel –az unió 27 tagállamában tapasztalható tendenciák is ezt tükrözik. Brüsszelben a kkv-k európai hetén (2012) az Európai Bizottság közzétette a kkv-kről szóló 2012. évi teljesítményértékelő jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlődését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentő gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió főt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják és a bruttó hozzáadott érték1 58%-át állítják elő.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérőbbek, és a munkaerőpiac pozitív alakulása még úgy látszik várat magára. Ez az instabil helyzet- határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezőkre irányulnak- kedvező irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnökének véleménye szerint:

„A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Ők állnak erőfeszítéseink középpontjában. A vállalkozási kedv serkentése érdekében novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv lát napvilágot, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintű támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlődés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.”

A kkv-k teljesítménye eltérő az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság előtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság előtti szintet.

teljes mértékben a válságot. Egy jelentés szerint:

• A fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkező növekvő gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.

• A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésének, mind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az előbbi tényező egyértelműen nagyobb súllyal szerepel.

• Ezenkívül az is kedvező tényező, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.

• A foglalkoztatás a fenti jellemzőkkel rendelkező tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.

Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényező befolyásolja a kkv-k teljesítményét.

 

Kkv-k száma, foglalkoztatottság a kkv-kban, és a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték (2005=100)

 

Megjegyzés: a 2011-es és a 2012-es értékek becsült értékek.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedő vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv működik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendők a gyógyszereket, elektronikai cikkeket előállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következő területekre irányultak:

• a vállalkozói készségek előmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),

• a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),

• a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzőinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésen dolgozik. Az Unióban a vállalkozói készséget növelő számos konkrét eseményt felölelő vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következő találkozójára, amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyűlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.

 

amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyűlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.

1024x768 Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE
 

Elérhetőségek

Cím: H-3300, Eger, Kossuth L. u. 9.

Telefon: + 36 36 521 310

Email: kabinet@hevesmegye.hu

Fax: + 36 36 411 106

Europe Direct: +36 36 521 480

GPS: 47.900766 / 20.378265

 

A Heves Megyei Önkormányzat hivatalos
honlapjával kapcsolatos általános
adatvédelmi tájékoztatót innen töltheti le.

Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner
Banner

FacebookYoutube

Településeink

Településeink

Eseménynaptár

Hírlevél feliratkozás

Név:*
E-mail cím:*