A nemzetgazdasági miniszter újabb csomagról tett bejelentést, melyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelent a jövő évi költségvetésben. Jön többek között a föld alatti vezetékekre kivetett közműadó, a  jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni, a béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő. A bejelentett intézkedések hatására több helyi adó mértéke is változik.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2 módosítást már ki is dolgozott.

Az egyik rendelettervezet az eljárási szabályokat módosítja, mellyel az elektronikus ügyintézést és a bankkártyás fizetés lehetőségét szeretnék  megteremti. A jogszabályok és az eljárási adminisztrációk szigorodása miatt az adóhatóság a jövőben csak úgy tudja ellátni feladatát, ha az elektronikus lehetőségeket mindinkább kiaknázza.

A dokumentum szerint 2013. január 1-jétől megteremetik a bankkártyás fizetést, valamint mindenki számára elérhetővé teszik az elektronikus ügyintézést.

Így 2014-től a vállalkozókra kiterjesztve kötelezővé tennék az elektronikus ügymenetet.

A második tervezet a helyi adórendeletek anyagi szabályainak módosítását javasolja annak tükrében, hogy az országgyűlés a 2. Matolcsy csomagot még egyáltalán nem tárgyalta. A helyi szabályozást ugyanakkor 2013. január 1-jétől abban az esetben lehet alkalmazni, ha a közgyűlés 2012. november 30-ig elfogadja azt. A gépjárműadó bevétel kiesés jövőre már jelentős lesz, hiszen az adó 60%-a nem marad az önkormányzatoknál.

Eger esetében a bevételcsökkenés meghaladja majd a 200 millió forintot.

A jövőben a közműadó is az építményadó szabályozás része lesz. Az Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján a javaslat rögzíti majd, hogy közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá - bizonyos esetben - a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki). 
A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, melyet a tulajdonosnak kell megfizetnie.

A KSH által közzétett adatok alapján a fogyasztói árszínvonal-változás (infláció) a 2003. évben 4,7 %, a 2004. évben 6,8 %, a 2005. évben 3,6 %, a 2006. évben 3,9 %, a 2007. évben 8 %, a 2008. évben 6,1 %, a 2009. évben 4,2 %, a 2010. évben 4,9 %, a 2011. évben 3,9 % volt.

Az említett adónemekben az adómaximumot 2013. január 1-jétől a következő táblázat tartalmazza.

Az idegenforgalmi adóban 2012. évben a maximális mérték 431 Ft, az egri mérték 400 Ft volt. A törvényi maximum 92,8%-át „használta ki” az önkormányzat. Amennyiben ezt a százalékos arányt fent szeretnék tartani 2013-tól, abban az esetben a javaslat szerint 436 Ft-ra kellene az adómértéket megemelni. Az egyszerűbb kezelés érdekében az adó mértékét - 30Ft-tal növelten - 430 Ft-ban kívánják meghatározni.

A helyi iparűzési adóban még pontosan nem ismertek az adóalap meghatározásának végleges törvényi szabályai, de a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megtalálható közlemény alapján a kormány javaslata szerint - a kisebb adózók kisebb teherviselésére tekintettel - a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A sávhatárok a következők:

-   500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,

-   500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,

-   20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig,

-   80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Az ingatlanok adóztatásában (építményadó, telekadó) nagyobb mozgástere van az önkormányzatnak, mint az előbb említett két adónemben.

A telekadót érintően nem terveznek emelést, holott a maximális adómérték emelkedik 2013. évtől 313 Ft/m².

Az építményadóban az előterjesztő mérték emelésre és kedvezmény megvonásokra tesz javaslatot. A változtatások – elsősorban költségvetési okok miatt – mind a magánszemélyeket, mind a vállalkozásokat érintené.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja az önkormányzat terveivel kapcsolatban:

A Kamara támogatja az elektronikus ügyintézést és a bankkártyás fizetés lehetőségét.

Az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok alapján az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítja meg a törvényben meghatározott felső(adómaximum) határokra figyelemmel. Az adók bevezetése és az adómaximumra tekintettel történő adótétel megállapítás a helyi gazdasági lehetőségek alapos feltárását, a lakossági (vállalkozói) igények ismeretét, valamint a kiadási szükségletek pontos számbavételét igényli az önkormányzati képviselőtestülettől. Az információk biztosításában a korábbi együttműködési formákban a kamara készséggel áll a T. Képviselőtestület részére.

A helyi iparűzési adóban még pontosan nem ismertek az adóalap meghatározásának végleges törvényi szabályai. A kormány javaslata szerint - a kisebb adózók kisebb teherviselésére tekintettel - a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A grafikon azt mutatja, hogy egyes szerkezeti arányok mellett milyen %-os mértékű HIPA növekmény várható(bal skála: HIPA növekmény %-a, jobb skála : anyag-ElÁBÉ arány árbevétel %-ában kifejezve.

Nem reprezentatív felmérés alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi vállalkozások esetében az ELÁBÉ 40-60%-ot, an anyagköltség átlagosan 15%-ot tesz ki. A feldolgozó ipari vállalkozások esetében az arány fordított 60-80%-os anyagköltség mellett az ELÁBÉ és a továbbszámlázott szolgáltatások értéke 5-30%.

Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti,az árbevétel arányos ELÁBÉ  függvényében 15-45%-os mértékű HPA növekménnyel a 600-1000 MFt árbevétel esetén. Természetesen –elméletileg- a nagyobb árbevétel esetén - átlagos ELÁBÉ szerkezeti % mellett- a HIPA   rövid időn belül megkétszereződhet. A fenti vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a feldolgozóipar területén működő vállalkozások is érintettek árbevételük és annak ELÁBÉ-közvetített szolgáltatás tartalmának nagyságrendjében.  Példaszerűen: egy átlagos 60 % -os anyaghányaddal működő gépipari vállalkozás 600 MFt esetében 5%-os, míg 1000 M Ft esetében  13 %.os HIPA növekményt kényszerül elviselni.

Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

Korábban támogattuk., hogy a kkv szektor számára a jövőben is fenntartható volt a HIPA összegének kedvezményes 1%-os mértéke, bár  az adóalap mértékét alacsonynak tartottuk. Érdemben nem ítéljük változtatandónak a kisvállalkozói kör 50%-os mértékű adókedvezményét, hiszen a 2.5 millió adóalap 2%-a 50.000 Ft, aminek a fele, azaz 25.000 Ft érdemben nem segít az önkormányzat anyagi helyzetén. Emellett kívánatos lenne mind az adóalap felemelése legalább 5 millió Ft-ra,mind pedig a kedvezmény mértékének emelése, azaz nem a jelenlegi 50%-ról a vállalkozói javaslatokban megfogalmazott  legalább 75%-ra.

A helyi adórendszerben a vagyonarányos adóztatást a vagyoni típusú adók – konkrétan az épületeket terhelő építményadó és a belterületi földrészletre kivethető telekadó – hivatottak megteremteni. Ennek elveivel és tervezett egri szabályozásával egyetértünk. Az Építményadó  funkció és alapterület szerinti differenciálást jó elképzelésnek tartjuk.

Megyei jogú városok adataival Eger építményadóztatását összehasonlítva megállapítható, hogy az extra különadóval sújtott társaságokon kívül átlag alatti az adókivetés mértéke. Ez a kör azonban – egri székhelyet feltételezve- a HIPA adóalap növelési előírásokban is érintett lehet , ezáltal náluk a valorizáció mértéke összeadódik a HIPA növekménnyel, így a szektor kiemelten kerül adóztatásra.  E vállalati körben javasoljuk a adó mértékének szerényebb módosítását.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tudomásul veszi az iparűzési adó mértékének növelését, tekintettel a megváltozott önkormányzati költségvetési szerkezetre. Ugyanakkor kéri az önkormányzatot, hogy a vállalkozások által befizetendő megnövekedett adótételeket olyan fejlesztésekre fordítsa, melyek közvetlenül szolgálják a helyi gazdaság élénkítését. 2013-as év tekintetében konkrétumként javasoljuk költségvetési tételként a déli iparterület infrastrukturális fejlesztésének kidolgozását. Műszakilag és pénzügyileg megalapozott konkrét kiviteli tervek kidolgozását kérjük a fejlesztés megvalósításának elindítása érdekében, túllépve a területrendezési tervben megfogalmazott állapoton. Másik javaslatunk a Sas úti útkereszteződés forgalmi helyzetének megoldása egy körforgalmas közlekedési rendszer kialakítása a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát szem előtt tartó járda-kerékpárút beépítésével.

Szintén javaslatként fogalmazódik meg az Intermodális csomópont kiépítése, az M3 autópályához történő korszerű rácsatlakozás biztosítása, a K2 és környéke szabályozási tervében biztosított fejlesztési lehetőségek biztosítása, Eger Észak-Déli összekötő út kiépítéséhez a feltételek megteremtése valamint az utat érintő szabályozási tervek elkészítése (Almagyar-Merengő, külterületi szabályozás), parkolási problémák hatékony kezelése, parkolási koncepciókidolgozása. Természetesen ezzel együtt jár a város hatékony gazdaságfejlesztésére irányuló lépések sürgetése is többek között az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjaihoz tartozó pályázati konstrukciók közös vizsgálatával, különös tekintettel a városi iparfejlesztési, telephely fejlesztési kiírásokra. A sikeresség érdekében az Önkormányzat az általa indítandó közbeszerzési eljárásokról folyamatosan tájékoztatja a Kamarát, aki a tervezeteket – a jogszabályi előírások megtartásával - véleményezi, megtárgyalja, és javaslataival segíti a minél eredményesebb közbeszerzési tender kiírások elkészítését.

A fent leírt témákra vonatkozó együttműködésre, közös munkára megállapodás is született a Kamara valamint az Önkormányzat között.

Forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Eger, 2012. november 19.