A létért való küzdelem, a rendelkezésre álló energiáért való küzdelem – hangzott el a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési Napján. A Kamara minden évben elkészíti a megye gazdasági helyzetértékelését, melynek célja, hogy átfogó képet adjon a vállalkozások helyzetéről, a cégeket érintő problémákról.
Ugyanakkor a helyzetértékelés trendek megjelölésével, javaslatok bemutatásával kitér azokra a területekre is, amelyek a vállalkozások működőképességéhez és versenyképességéhez szükségesek.
Az idei évnek külön jelentőséget ad, hogy most készülnek 2014-2020 év időszak fejlesztési programjai, melyben a kamara aktív szerepet vállal azzal, hogy a legfontosabb vállalati szereplőkkel egyezteti a megye gazdasági programját.
Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott valamint a megye gazdaságfejlesztéséért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, a gazdaság fejlesztéséről, koncepciók megfogalmazásáról megyei szinten kell gondolkodni illetve dönteni, főként a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan. Ennek egyik eleme jelenleg kidolgozás alatt lévő megyei fejlesztési övezet kialakítása.
A szakmai nap előadásai során az energiahatékonyságra, természeti kincseink minél hatékonyabb felhasználására hívták fel a figyelmet. Dr. Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. igazgatója szerint Magyarország természeti erőforrásai az ország gazdasági erejét jelentik. Három olyan területet emelt ki, melyeket tekintve mind országos, mind megyei szinten lehetőség lenne a kormány munkahelyteremtő programjához csatlakozni. Ez a mezőgazdaság (mely GD-hez való hozzájárulása kb. 4%), az építőipar és a bányászat (részesedése a GDP-ből 0,4%). Utóbbival kapcsolatban elmondta, ahhoz, hogy az embereknek megfelelő életszínvonalat lehessen biztosítani, szükség van a természeti erőforrások kinyerésére valamint felhasználására. Ezen természeti kincsek kinyerése során azonban figyelni kell arra, minél kevesebb sérülést okozzunk a környezetnek.
A világ energiafelhasználásának jellemzői:
- fosszilis energia 87%
- vízerőmű 6%
- atomerőmű 6%
- megújuló energia 1%
A kormány elkészítette az Energia Stratégia 2030 elnevezésű tervet, mely a szénenergiát, az atomenergiát és a zöldenergiát emelte ki, mint fő stratégiai területet.
Nagy Lajos kiemelte, Heves megyében a bányászatnak 2 olyan területe van, mellyel érdemes foglalkozni a jövőben:
1. Mátrai Erőmű Zrt.
2. Recski Színesfémérc (több mint 70 millió tonna rézérc és 92 millió tonna cinkérc áll rendelkezésünkre)
Hozzátette, ma 7.675 USD a réz világpiaci ára. Mikor a recski bánya bezárásáról döntöttek, ez 1800 USD volt.
A bányászat, mint jelentős nemzetgazdasági stratégiai pont megoldandó problémái:
- el kell készüljön a Magyarország hazai ásványi nyersanyag politikája című anyag
- el kell dönteni, hogy nemzetgazdasági szempontból minek van prioritása
- minden segítséget meg kell adni a tiszta szén technológiák bevezetéséhez
- kezdeményezni kell a recski ércbánya hasznosítását
- meg kell vizsgálni, hogy a szénhidrogén tüzelésű blokkok átalakíthatóak-e szénre és biomasszára és ez milyen támogatási rendszer mellett lehet üzemeltetni.
Lukács György, a NAV Észak-Magyarországi Igazgatóságának vezetője 2011.év adatairól úgy tájékoztatott, miszerint 2010-hez képest a megyében nőtt a társas vállalkozások száma és csökkent a jogi személyiség nélküli társaságok mértéke. A megye három húzóágazattal rendelkezik. A gépiparral, a kereskedelemmel és az energiával. Elmondható, hogy megyénkben nagy a kisvállalkozól illetve a jelentős dominanciával és külföldi tőkével rendelkező nagyvállalatok száma, ezért szükséges lenne az erős közép létrehozása, elősegítése.
A Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója megerősítette, a víz stratégiai jelentőségét. Heves megye e tekintetben kiemelt jelentőséggel bír. A felszíni vizek közül kiemelte a Tisza-tavat, mely országos jelentőségű, ugyanakkor több tekintetben fejlesztésekre van szükség, pl.. az ivóvíz minőség javítás, iszap eltávolítás területén.
A felszín alatti vizeket mintegy 800 kút juttatja a felszínre. Jelenleg Heves megye lakosságának vezetékes ivóvíz ellátása 100 %-os, a szennyvíz hálózat kiépítésének területén jelenleg is komoly beruházások zajlanak a megyében, pl. Kál, Szihalom térségében. A megye gazdag ásványvizekben, melyből kiemelendő: salvus, parádi és az egri ásványvíz.
Kelemen Imre Volán társaságok képviseletében jelezte, az utasok száma csökken, nem csak a távolsági, hanem a helyi közlekedés területén is (ugyanakkor nő a gyalogosok, kerékpárosok és a szóló járművesek száma). A megyében több mint ezer buszmegálló és 376 busz biztosítja a tömegközlekedést, ezek átlag életkora több mint 12 év. Szükség lenne új járművek beszerzésére, de a fejlesztésekre nem jut elég forrás. Mindezek ellenére a volán társaságok mindent megtesznek az autóbusz rekonstrukció érdekében, tovább növekszik a környezetbarát buszok száma, megjelennek az új hajtások, pl. dízel- elektromos, vagy kizárólag elektromos meghajtású járművek.
Őszi Csilla, a ZF Kft. részéről a magyar beszállító ipar jelentőségét emelte ki. A világpiacra dolgozó magyar exportcégek – különösen a járműiparhoz kötődő nagyobb vállalkozások – igénylik a magyar beszállító kört, hiszen a Magyarországon gyártott termékekben még nem kizárólagosan építenek be helyi kisvállalkozók által gyártott alkatrészeket. A ZF esetében a helyi beszállítói kör mintegy 50%-ot képvisel, ezen lehet javítani, ugyanakkor erősíteni kell a beszállítói képességeket, többek között: technológiai fejlesztésekkel, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, termelésszervezési megoldásokkal, oktatási programokkal, elektronikus kommunikációs megoldások alkalmazásával, tőke erőt segítő források biztosításával.
Gödri István, Bosch Rexroth Kft. részéről kiemelte a vállalkozói szellem, a vállalkozás vezetés fejlesztésének jelentőségét, a vállalati kultúra javítása - mint pl.: a vevői kapcsolatrendszer, termelés nyomon követés, termelékenységi programok, stb. - folyamatos feladatként kell, hogy jelen legyen a vállalkozásoknál.
A kamara Gazdaságfejlesztési Napján részt vettek a kamara elnökségének tagjai, nagyvállalati vezetők, megyei intézményvezetők.
Az elhangzott észrevételeket, javaslatok a kamara továbbítja a tervezésben felelős szervezetek felé, illetve hasznosítja a saját gazdaságfejlesztési programjához.
A gazdaság szereplői által megfogalmazott jövőbeli fő irányelvek:
- utak állapotának, minőségének javítása
- pályázati források biztosítása pl. autóbuszok korszerűsítésére
- tömegközlekedés hatékony kiépítése, biztosítása
- megyei vállalkozások innovációjának fejlesztése (hazánkban a gazdasági növekedés 42-43%-a származik innovációból, míg nyugaton több mint 70% ez az arány.
- belföldi turizmus elősegítése
- gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése, ösztönzése
- természeti kincseink (víz, szén stb.) kihasználása
- hazai beszállítókkal való szoros együttműködés
- Víz keretirányelv
- Vízközmű szolgáltató rendszer számának racionalizálása
- Szén-dioxid gázok csökkentése, helyi erőforrások felhasználása a CO2 mentes technológiák elterjesztésében
2012. november 30. Forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara