Jegyzőkönyv

 

Készült:  2007. június 29-én a Heves Megyei Közgyűlés üléséről.

 

Az ülés helye:  Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme

Eger, Kossuth Lajos u. 9. sz.

 

Jelen voltak: Ambrus Zoltán, Asztalos Dezsőné, Balázs József, Barabásné Czövek Ágnes, Barna László. Bátka László, Beer Ferencné, Buda Sándorné, Csáki Zsigmond, Danyi Sándor, Deé András, Dr. Fehér Oszkár, Fekete László, Ferencz Ervin, Fótos Dániel, Hangrád Lajos, Herman István, Hiesz György, Hudák Tamás, Karsai Ferenc, Kontra Gyula, Kovács József, Kómár József, Laminé Antal Éva, Dr. Lénárt András, Merczel József, Oroszlán Lajosné, Sárosi Károly, Sasi Károlyné, Sós Tamás, Szabó Ádám, Szabó Gyula, Szombati Lajos, Tóbi János, Török Margit, Tuza Gábor, Tuzáné Dr. Takács Zsuzsanna, Verebélyi György, Vince János közgyűlési tagok, Dr. Benkár József főjegyző, valamint a jelenléti íven feltüntetett meghívottak.

 

Távolmaradását bejelentette: dr. Tatár László közgyűlési tag. 

 

Sós Tamás:

 

Köszöntötte a Közgyűlés tagjait és a megjelenteket.

 

Kérte, jelentkezzenek be. Megállapította, hogy a Közgyűlés 35 tagja van jelen, így az ülés határozatképes, azt megnyitotta.

 

Három elvet emelt ki. Elmondta, a nyilvánosság, az átláthatóság, a törvényesség, a szakmaiság hívei. A kiküldött meghívóban 23 napirend szerepel, a napirend előtti rész nyilvános.

 

A következő módosítást javasolta.

Az 1. sz. napirendet zárt ülés keretei között fogják tárgyalni, valamint a 2.sz. napirendet 3. sz. napirendként szeretnék tárgyalni. A 3. napirendben személyi kérdés szerepel. A 3.napirend  a kórház ügye, amelynek személyi kérdéseiben kell zárt ülésen dönteni, a napirend egyéb részét nyilvános ülésen tárgyalják.

A továbbiakban a meghívó szerint kerül megtartásra a közgyűlés.  Lesznek olyan napirendek, ahol módosításokra kerül sor. A kórház ügyében az elmúlt napokban került sor egyeztetésekre. Az elindult úton végig kell haladni. Ennek megfelelően lesznek olyan döntések, melyeket meghoznak és lesznek olyan kérdések, amelyek további elemzését kívánnak szakmai alapon. Ezek megtárgyalására szeptember 14-én kerül sor. Ez a működtetésre vonatkozik. Erről vitát nem kívánnak folytatni a mai napon.

 

Ennek megfelelően kérte az ülés meghívóban szereplő napirendjeinek elfogadását.

Kérte, szavazzanak.

 

Megállapította, hogy a Közgyűlés 34 igen, 2 nem szavazattal és 3 tartózkodással a következő napirend megtárgyalását fogadta el:

 

Napirend előtt:

 

Napirend előtti hozzászólások (SZMSZ 11. § (4) bekezdés)

Jelentés a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról

Jelentés átruházott hatáskörben hozott döntésekről

 

NAPIREND

 

I. Zárt ülés

 

1./     Javaslat a „Heves Megyéért” kitüntető díjak adományozására

 

2./     Javaslat intézményi működtetés hatékonyságát segítő szervezési intézkedésekre előterjesztés határozati javaslatának 3. ba), 3. bb) pontjaira

 

3./     Beszámoló a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézethez kirendelt önkormányzati biztos által végzett helyzetfelmérésről, javaslat a HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet további működtetésére, az egészségügyi közfeladat ellátására, az ehhez kapcsolódó vagyon vagyonkezelői jogának átadására vonatkozó nyilvános pályázat kiírására és személyi döntésekre

 

II. Tájékoztató

 

4./     Tájékoztató a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága 2006. évi tevékenységéről

 

III. Előterjesztés

 

5./     Javaslat a Damjanich János Szakképzési Intézet Alapító Okiratának módosítására

 

IV. Személyi rész

 

6./     Javaslat a HMÖ Idősek Otthona Csány igazgatói állásának betöltésére

 

7./     Javaslat a HMÖ Idősek Otthona Eger igazgatói állásának betöltésére

 

8./     Javaslat a Benedek Elek Általános Iskola igazgatói állásának betöltésére

 

9./     Javaslat a Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói állásának betöltésére

 

10./   Javaslat a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatói állásának betöltésére

 

V. Rendelet-tervezetek

 

11./   Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására

 

12./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet módosítására

 

13./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő ápolást-gondozást nyújtó és rehabilitációs szakosított intézményi ellátásokról szóló 15/2000. (XII.22.) HMÖ rendelet módosítására

 

VI. Előterjesztések

 

14./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat 2007-2010. évi Gazdasági Programjára

15./   Javaslat intézményi működtetés hatékonyságát segítő szervezési intézkedésekre

 

16./   Javaslat intézményfenntartó társulási megállapodás megkötésére Heves Város Önkormányzatával

 

17./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat közötti együttműködési megállapodás megkötésére

 

18./   Javaslat a TOURINFORM Eger Idegenforgalmi Információs Iroda Társulási Megállapodásának módosítására

 

19./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Füzesabony dolgozói létszámbővítésére és a létszámbővítés pénzügyi fedezetének biztosítására

 

20./   Javaslat új hivatali gépjárművek beszerzésére

 

21./   Javaslat fejlesztési célú pályázatok benyújtására

 

22./   Beszámoló a területfejlesztési tanácsok munkájáról

 

23./   Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2007. évi Ellenőrzési Tervének módosítására

 

VII. Kérdések, interpellációk

 

VIII. Bejelentések

 

Sós Tamás:

 

A napirend előtti részben tájékoztatjuk a közgyűlés tagjait az elmúlt üléseken hozott határozatok végrehajtásáról és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről..

Ezt követően két fő kíván napirend előtt szólni. 2 perc áll rendelkezésükre. A főkapitányság  jelenlevő képviselőjének a testületi tagok tehetnek fel kérdéseket.

 

Napirend előtt:

N.e.1. Jelentés lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról.

 

Kérte tudomásul vételét.

„Megállapította, hogy a Közgyűlés az előterjesztést egyhangúan tudomásul vette..”

 

N.e.2. Jelentés átruházott hatáskörben hozott döntésről.

A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntéséről van szó.

A közgyűlés egyhangúan elfogadta az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentést és az alábbi határozatot hozta: 

 

115/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

Heves Megye Közgyűlése a Pénzügyi Bizottság átruházott hatáskörben hozott 36/1/2007. (VI.14.)., 36/2/2007. (VI.14.) és a 38/2007. (VI.14.) Pénzügyi Bizottsági határozatokat az írásbeli előterjesztéseknek megfelelően jóváhagyja.

 

Felelős: Dr. Benkár József

             Heves Megye Főjegyzője

Határidő: Azonnal

 

Ne3. Jelentés a Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről

 

A közgyűlés egyhangúan elfogadta az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentést és az alábbi határozatot hozta:

 

116/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

Heves Megyei Közgyűlése a Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság átruházott hatáskörben hozott 1/2007.(IV. 6.)-tól, 4/2007.(IV. 6.)-ig terjedő számú, a 6/2007.(IV.6.) számú valamint a 17/2007.(V11.)  és a 19/2007.(V. 11.) számú SIIB határozatokat az írásbeli előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja.

 

Felelős: Dr. Benkár József

              Főjegyző

Határidő: Azonnal

 

Ne4. Jelentés az Oktatási és Művelődési Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről

A közgyűlés egyhangúan elfogadta az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentést és az alábbi határozatot hozta:

 

117/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

Heves Megye Közgyűlése az 5/2007. (IV. 18.) sz. és a 11/2007. (V.9.) sz. Oktatási és Művelődési Bizottsági határozatokat az írásbeli előterjesztéseknek megfelelően jóváhagyja.

 

Felelős: Dr. Benkár József

Heves Megye Főjegyzője

Határidő: Azonnal

 

Herman István:

Úgy értelmezte az előterjesztést, hogy a kórház napirendjében csak a személyi jellegű kérdések kerülnek zárt ülésen megtárgyalásra, az összes többi a nyilvánosság meghallgatásával.

 

Sós Tamás:

Igen.

 

Ferencz Ervin:

Az előző ülésen is elmondta, hogy szűkebb körzete - Hevesaranyos, Bátor, Egerbocs, Szúcs, Egercsehi, Bekölce - körzeti megbízott nélkül van. Konkrét ígéretet kapott, hogy ez a kérdés megoldódik. Sajnos a mai napig nem történt semmi. Bélapátfalváról járnak át ügyeletbe. Súlyos balesetek, lopások, betörések történnek nap mint nap. Kérte ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését.

 

 

Fótos Dániel:

 

Gyöngyösön egy új körzeti megbízottat állítottak be. Az érdeklődők nem, illetve ritkán tudják elérni. Kérte a rendszerességet, hogy elérhető legyen.

 

Kakuk György:

 

Az első kérdésre elmondta, hogy a határőrség, rendőrség összevonása zajlik. Kis türelmet kért, a probléma megoldásra kerül. Főkapitány úrnak továbbítja a kérést.

 

Második kérdésre elmondta, Kiss Gábor városi kapitány urat tájékoztatja, hogy ezt a helyzetet sürgősen oldják meg.

 

Herman István:

 

A június 14-i Pénzügyi Bizottsági ülésen lezajlottakért Sós úr kérjen elnézést. Indokai a következők: A bizottság megtárgyalta a Markhot Ferenc Kórház pénzügyi helyzetét, melyet Kató Gábor előterjesztett. Kató Gábor a megbízási szerződésében arra kapott megbízást, hogy vizsgálja át az intézményt és adjon javaslatot, hogyan lehet az intézményt önkormányzati keretek között tartani.  Javaslatát megtette. Feltette a kérdést Kató Gábor úrnak, legyen szíves nyilatkozni, hogy ha a karcsúsításokat elvégezzük – mely fájdalmas -, önkormányzati keretek között tartható-e az intézmény? A válasz egyértelmű igen volt.

Sós Tamástól háromszor kérdezte meg, háromszor nem válaszolt rá. Kitérő válaszokat kapott. Érthető, mivel ott egy hivatali dolgozó kiosztott egy meghívót június 19-re, ami 13-i időponttal volt dátumozva, melyben a kórház vagyonjogának, valamint a működtetési jogának és a nyílt pályázat megtervezése volt a napirendje. Velük június 14-én eljátszották, hogy  milyen fontosak, ezzel szemben már 13-át megelőzően megszületett a döntés a frakció meghallgatása nélkül, sőt a Kató úrral kötött szerződés köszönő viszonyban sincs a mostani előterjesztéssel. Erre a napirend kapcsán vissza fog térni.

Kérte Elnök urat, kövesse meg az ott jelen levő képviselőket.

 

Sós Tamás:

 

A napirendnél ki fognak erre térni.

 

Fótos Dániel:

 

Az országban egészségügyi reform zajlik. Ez nem átgondolt és megalapozott döntéshozatal. A jelenlegi egészségügyi miniszterünk kiment Hollandiába megmutatni újságíróknak, politikai személyeknek, hogy milyen eredményeket értek el az egynapos szívkatéterezés témakörében. Magyarországon ez 1997. óta kiválóan működik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az az út, amelyre rákényszerülünk lépni, azt jelentené, hogy Heves megyében az utolsó olyan kórházat készülünk privatizálni, amelyik még közkézen működik. Szerinte ez óriási hiba lenne. Olyan beláthatatlan folyamatokat indítana el, ami együtt járna azzal, hogy a lakosság jelentős hányada kiszorulna az egészségügyi ellátások nagy részéből, vagy csak akkor jutna hozzá, ha fizetne érte. Ezzel szemben van más megoldás.

A megyei önkormányzatnak a kezében van az a lehetőség, hogy felterjesztéssel éljen a minisztérium felé, hogy állítsák le és állítsák vissza ezt az igazságtalan finanszírozási rendszer előtti állapotot.

 

Sós Tamás:

 

Erre is visszatérünk a napirend tárgyalásánál.

Ezt követően az  elfogadott napirend szerint zárt ülést rendelt el.

 

 

Kérte a bejelentkezést a zárt ülés befejezése után.

 

3. sz. napirendi pont:

Beszámoló a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézethez kirendelt önkormányzati biztos által végzett helyzetfelmérésről, javaslat a HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet további működtetésére, az egészségügyi közfeladat ellátására, az ehhez kapcsolódó vagyon vagyonkezelői jogának átadására vonatkozó nyilvános pályázat kiírására és személyi döntésekre.

 

Ismertette a zárt ülésen történteket. Dr. Kőszegi Gábor orvos-igazgató úr és dr. Lászlóné Salllai Ágnes gazdasági igazgató munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. Megköszönte munkájukat.

 

Dr. Sebes Gábor úr felkérésre elvállalta határozott idejű megbízással a főigazgatói teendők ellátását. Kovács Andrea asszony gazdasági igazgatói feladatokkal lett megbízva szeptember 30-ig. Mind két munkakör pályáztatásra kerül.

 

Ezt követően kerül sor a nyilvános napirendek tárgyalására.

Tisztelettel köszöntötte a megjelenteket, külön is Kató Gábor urat.

 

Dr. Benkár József:

 

Felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a további döntések során három körülményt vegyen figyelembe. Az egyik az a tisztázatlan jogi helyzet, ami a vagyonkezelésbe adás és a közbeszerzési eljárás körül van. Az Igazságügyi és az Egészségügyi Minisztérium egybehangzó jogi álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás ebben az esetben nem mellőzhető. Ha ezt fogadja el a közgyűlés, - az előterjesztés nem erre készült -, ezért ebben ezen a közgyűlésen érdemben dönteni megítélése szerint nem lehet.

A másik, ha ez az állásfoglalás jogi tisztázatlanságot takar, akkor amíg ez nem dől el teljes egészében, csak előkészítő lépéseket lehet tenni, de érdemben dönteni nem célszerű.

A zárt ülésen már elhangzott, hogy Eger Megyei Jogú Várossal egy fürdőprojekt kapcsán szerződést kötöttünk. Mindenféleképpen tisztázni kell, hogy egy adott tárgyra két személyt ugyanaz a jog megillet-e. Ezért is átgondolandó a mai döntések sora.

A harmadik – mint a megyében a választásokért felelős köztisztviselő – szeretné a figyelmet felhívni arra is, hogy van folyamatban egy megyei népszavazási kezdeményezés. Ha a népszavazás érvényes és eredményes, a döntés kötelező a megyei közgyűlésre. Azt mindenképpen jó lenne elkerülni, hogy egy időközben kötendő bármiféle polgári jogi szerződés kapcsán a népszavazás eredményét követően a közgyűlés ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy esetleg anyagi helytállási kötelezettsége keletkezzen.

 

Kató Gábor:

 

2007. május 3-án állapodtak meg a megbízási szerződésének feltételeiről, amelyen a megyei közgyűlést reprezentáló pártok képviselői voltak jelen. Ezen megállapodás alapján költségvetési intézményi körbe, megyei önkormányzati fenntartásban kell június 29-ig elkészítenie a gyors átvilágítást és azonnali intézkedésekre javaslatot tenni. 2007. augusztus 31-ig kell elkészíteni a kórház jövőbeni működtetési lehetőségeit számba vevő anyagot. 2007. május 15-én megkötötték a szerződést. Május 17-én megkezdték az operatív munkavégzést. Ennek az eredménye, hogy a jelentés elkészült, 2007. június 14-én átadásra is került. Az eltelt időszakban is ennek megfelelően végezték a munkát és ennek eredményeképpen elő vannak azok az intézkedések készítve, amelyeket ő javasolt. Ezen intézkedések kapcsán  kevés kórházban tapasztalható példamutató eljárást tapasztalt a kórház főorvosai és főnővéri kara részéről. A jelentésben nem foglalkozik az országos helyzettel, a reformnak nevezett folyamattal, a megyei önkormányzat felelősségével, csak kizárólag a kórházban tapasztalt, dokumentálható információkkal és adatokkal, melyet a jelentés mögötti mellékletben felsorakoztatott dokumentumok tartalmaznak.  Az azonnali intézkedések szerinte reálisak és szükségesek a kórház jelenlegi helyzetében, mert prognosztizálhatóan a jelen finanszírozási körülmények közepette 916 MFt-os adósságállomány várható év végéig, mely adósságállomány részben tényleges adósságot, részben kötelezettséggel terhelt tartozást jelent. Az elmúlt időszakban  bekövetkezett finanszírozási változás eredményeképpen ez várhatóan 120-180 MFt-ra javulhat, mivel a kiemelt kórházak esetében külön finanszírozás van egyes szakmák esetében. Ez az egri kórház esetében havi 20 MFt-ot jelenthet. Természetesen azok a váratlan körülmények, amelyekre nem számolhatnak -  de ismerve a kórházakat, ezek be szoktak következni - ezekkel is számolva, ez a nagyságrend valószínűsíthető. Úgy gondolja – melyet az elmúlt 16 év során végzett munkatapasztalatából mond, ami több mint 100 kórházra terjedt ki -, hogy költségvetési körben is megoldható a feladat.

Nem szeretne az egészségügyben zajló folyamatokkal foglalkozni de az tény, hogy az egészségügyben rejlő, már számtalanszor általa elmondott, politikusok által figyelembe nem vett rendszerjellegű problémák sokasága miatt – amit persze emberek csinálnak – várhatóan a magyar egészségügyben egy harmadik adósságkonszolidáció is be fog következni, méghozzá elkerülhetetlenül. Úgy gondolja, hogy ezt az anyagot célszerűen úgy kell olvasni, hogy se pro, se kontra attól az eredeti megbízói szándéktól nem tér el, nem sorakoztat fel érveket sem jogi, sem közgazdasági, sem szakmai vonatkozásban, ami bármi más jellegű működésre, működtetésre utalna, tekintettel arra, hogy ezt a feladatát 2007. augusztus 31-ig kell vagy kellett volna elkészítenie.

 

A megbízási szerződésemet azonnali hatállyal felmondom június 29. napjával, tekintettel arra, hogy 2007. június 15-ig költségvetési intézmény működési keretei között a megyei önkormányzat fenntartásában gyors helyzetfeltárást kellett készíteni a kórház működéséről, javaslatokat kellett tenni annak kezelésére, valamint jelentésemnek a kórház felső vezetésének a további munkavégzésére is ki kellett terjednie. Jelentésemet 2007. június 14-én átadtam az Önök számára nyomtatott és elektronikus formában. Konszenzuson alapuló, de egyhangú döntéshozatallal kell a 2007. június 29-én ülésező megyei közgyűlésnek az azonnali döntéseket meghozni. 2007. augusztus 31-ig ugyancsak a költségvetési intézményi működés és megyei önkormányzati fenntartás mellett kell kidolgozni a kórház jövőbeni stratégiai működésének alternatíváját, a lehetőségek teljes körű számbavételével.

2007. június 13-i keltezéssel, jelentésének leadási határidejét megelőzően két nappal a megyei közgyűlés Egészségügyi Bizottsága meghívójában a napirendi pontok között szerepelt a kórház pályázat útján történő működtetésbe adását tartalmazó napirend, melyet ismeretei szerint az Egészségügyi Bizottság 2007. június 21-én megtárgyalt és el is fogadott. Ezzel  alapvetően és koncepcionálisan az eredeti 2007. május 3-i megállapodástól eltért a megbízó, ezért feladatát a továbbiakban nem tudja ellátni. Kérte, a közgyűlés tagjait tekintsenek el az indoklástól. Ezek alapján a szerződést a mai nappal azonnali hatállyal felmondja.

 

Dr. Lénárt András:

 

Magyarországon az egészségügyi ellátást túlnyomórészt önkormányzati tulajdonú, kisebb részben állami és magántulajdonú intézményekben kaphatják a rászorulók. Az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok számára teszi kötelezővé az alapellátásról való gondoskodást, a járó- és fekvőbeteg ellátásról a megyei közgyűlés hivatott gondoskodni. Ez törvény adta kötelességünk, ezt teljesíteni kell. Érdekes módon alakul a finanszírozás is, mert az egészségbiztosítótól működési költségeket kap a fenntartó, a fejlesztéseket, az állagmegóvásokat a saját költségvetéséből kell biztosítani. Ez Magyarországon az adóból és járulékokból befolyó pénzekből  biztosítja a kormányzat és a Magyar Köztársaság költségvetése minden évben meg is jelöli, hogy erre a feladatra milyen összeget szán. A rendszerváltás óta minden évben ez a keret túllépésre került. 2004. februárjában született egy álláspont, mely  bevezette a teljesítményvolumen korlátot. Ez arról szólt, hogy a kórház aktuális teljesítményét az előző évi adott időszak 95 %-ában finanszírozta. Ezt azért tette, hogy a túlpörgetett finanszírozást, a pontszerző finanszírozást ne lehessen tovább gerjeszteni. Minél több jelentést ad egy intézmény, annál több  pénzre lesz jogosult. Zárt osztályról van szó, ez egyszerűen devalválja a pontokat, semmi másra nem volt jó. Ez előre vetítette a Markhot Ferenc Kórház vonatkozásában is azt a kényszert, hogy lépni kell, mert a rendelőintézet igen rossz infrastruktúrával rendelkezik, több telephelyen dolgozik, s nagyobb munkaerőlétszámot is kénytelen foglalkoztatni, hogy a feladatokat elláthassa. Az akkori menedzsmentnek több alkalommal jelezték, hogy ez a rendszer sokáig így nem lesz fenntartható. Próbálkozások történtek, de érdemi előrelépés nem. Történt igazgatóváltás is. 2006-ban várható volt, hogy a folyamatok tovább romlanak, ezért az ősz folyamán felkértük Kató Gábor urat, hogy készítsen egy jelentést, hogy mit kell  csinálni. Kató úr ezt a jelentést elkészítette. Az akkor ismert politikai erőviszonyok között   (20-20 mandátum) nem sikerült elfogadni, az abban leírtakat nem tudták kivitelezni. Ezt követően eltelt pár hónap. 2007. áprilisában új szerződést kellett kötni az egészségbiztosítóval  és már 85 %-ban finanszírozzák az előző évben elvégzett teljesítményeket. Megszűnt az a lehetőség is, hogy a teljesítmény feletti plusszokat kisebb mértékben, de finanszírozzák. Nem érte meg többet dolgozni. A kórház anyagi helyzete egyre romlott, s újra próbáltak valamit tenni. Kérték a menedzsmentet, hogy jelöljék meg, mit kellene tenni, de használható információt megint nem kaptak. Teljes konszenzussal felmentették dr. Szakács Ferenc főigazgató urat és megbízták ismételten Kató Gábor urat, hogy készítse el az aktuálisnak vélt teendőket. Május 15-en lépett a biztos hivatalba és június 12-én tett is le anyagot az Egészségügyi Bizottsági ülésre, ami még nem volt írásban, de szóban tájékoztatta a bizottsági tagokat.

Visszautal Herman úr által elmondottakra, hogy az Egészségügyi Bizottság 12-én tárgyalta ezt az ügyet, de mivel írásos anyaguk nem volt, határoztak arról, hogy egy héttel később 19-én újra összeülnek, ismételten tárgyalnának az anyagról. Ebből adódhatott, hogy a 13-án  megírt levelet 14-én megkapta a Pénzügyi Bizottság. 12-én fogalmazódott meg bizottsági szinten az a döntés, hogy újra kell foglalkozniuk ezzel az üggyel. 13-án datálódik az a levél, melyre 12-én született elhatározás. A bizottság megtárgyalta, második ülésén már írásos anyag formájában is, s az abban foglaltak tartalmával egyet tudtak érteni, ami elég súlyos megállapításokat írt le a menedzsment ténykedésével kapcsolatban mind a humánerőforrás gazdálkodásban, mind  a TVK adta lehetőségek ki nem használásával, mind a gyógyszerkeret problémákkal számtalan olyan problémát tárt fel, aminek a végrehajtását már rég meg kellett volna oldani. Újfent felhívta a biztos a figyelmünket arra, hogy ezt meg kell lépni.  Hangsúlyozta, a döntés a fenntartóé, a tulajdonos fenntartó önkormányzaté. Ők nem tehetik meg a törvényből adódó rájuk ruházott kötelezettségek okán, hogy ne döntsenek. Erre a Biztos úr is utalt. A mi dolgunk, hogy a Markhot Ferenc Kórházra koncentráljunk. A beszámolóból is látható volt, hogy önkormányzati fenntartásban, költségvetési keretek között, alkalmazotti jogviszonyban úgy tűnik tovább nem biztosítható a kórház működése. Mindenféleképpen fontos, hogy működő tőke irányába nézzenek. Erre voltak tapasztalatok már az országban. Ezt fogalmazta meg az Egészségügyi Bizottság 19-én és 6:5 arányban megszavazta, hogy kerüljön ilyen értelmű előterjesztés a közgyűlés elé, mely itt van Önök előtt. Főjegyző úr már utalt a módosításra. Nem szeretnének jogsértően döntéseket hozni. Ha közbeszereztetni kell, akkor közbeszereztetnek, ha pályázati kiírás kell, akkor azt teszik. Mindenféleképpen lépniük kell. Megköszönte a Biztos úr munkáját, mert nagyon értékes adatokat közölt, hogy mi is valójában a teendő. Sem az Egészségügyi Bizottság, sem a megye vezetése nem akartak igazgatót, főigazgatót játszani. Mindig kikérték a véleményüket. Azt is megérti, hogy a kialakult helyzet nem az ő hibájuk. Dr. Kőszegi úrnak szerette volna megköszönni azt a munkát, amit végzett, csak nem volt módja, hogy ezt megtegye. Jelezte, a neve kint volt a táblán. Tudomásul kell venni, hogy a jelen finanszírozási szisztéma mellett, a jelenlegi intézményi szinten, a struktúra okán ez a helyzet így tovább nem tartható. A lejtőn megyünk lefelé, amit nem követhetnek.

 

Barabásné Czövek Ágnes:

 

Határozati javaslat módosítására szeretne tenni javaslatot. A Pénzügyi Bizottság  a Kató úr által összeállított anyagot megtárgyalta. A két óra alapos áttekintésre adott lehetőséget a kórház gazdálkodására vonatkozóan. Régóta ismert a kórház helyzete. Nehéz az elkészített anyagból is megjósolni, hogy hogyan áll és teljesít az év végére a kórház, mivel sok olyan szakmai kérdés van, amiben azonnal lépni kell, túl a számlák kezelési gondján. Kató úr három olyan dolgot kért, hogy a bizottság és a közgyűlés döntsön. Az egyik a létszámleépítés – mely 150 főt érint - , a másik egy havi OEP finanszírozási előleg lehetővé tétele, a harmadik egy paritásos bizottság, amit Főjegyző úr többször elmondott, hogy ilyen módon nem tud működni, de értjük, hogy hogyan lett volna erre szükség. A Pénzügyi Bizottság tudomásul vette a javaslatokat, a paritásos bizottság kérdésében nem hozott döntést, viszont döntött arról, hogy az egy havi OEP finanszírozási előleget legyen lehetősége a kórháznak megkérni. A határozati javaslat úgy szól, hogy erről a későbbiekben döntsön a közgyűlés. Az ő javaslata, hogy tegyük lehetővé, hogy amennyiben az új főigazgató a kórház vezetése során úgy  látja, erre vagy egy részére szükség van, akkor legyen arra lehetősége, hogy a kórház stabilitása érdekében hozzájusson.

 

Kontra Gyula:

 

Attól tart, hogy egy racionális döntés helyett egyfajta óriási nyomás alatt próbálnak belőlük egy állásfoglalást kiszorítani. Kató úr felsorolta a jelenlegi helyzetet. Évvégén fél milliárd, 600 eFt marad, vagy 1 milliárd lehet a hiány. Kató úr hozott egy intézkedési sorozatot, javaslatot. Elnök úr felsorolta, hogy miben tettünk ennek eleget. Azok a javaslatok nem politikai döntések voltak, hanem Kató úr javaslata. Augusztusban Kató úr leteszi az asztalra, hogy van-e és milyen lehetőségünk van önkormányzati intézményként működtetni a kórházat. Az Ügyrendi Bizottság a határozati javaslatot tegnap elfogadta. A Főjegyző úr jogilag tisztázza, ütemezze, ha másként akarunk dönteni, szeptemberben meghozzuk a döntést. A jó működés nem attól függ, hogy ki a működtető. Ha jobban megnézik Kató úr javaslatát, abban is benne van minimálisan 200 fő leépítése. Az Ügyrendi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Főjegyző úr készítse elő, hogy hogyan és miképpen kell lefolytatni az eljárást és szeptemberben a testület meghozza a döntést.

 

Sós Tamás: 

 

Kérdések feltevését kérte.

 

Deé András:

 

Elmondta, hogy minden döntésnek súlya van, akár helyi, akár országos szinten. Az, hogy az egészségügy a szocialista kormányzat rossz országlása miatt idáig jutott, úgy gondolja, hogy a magyar nép számára végzetes lehet. Ezt a kérdést nem itt és ma tudják megoldani. Ma a kórházról, a kórház működtetéséről kell beszélniük, ami nem mindegy, hogyan fog történni. A működési problémák megoldására nem egyedi megoldás a privatizáció, ezt szakmai érvek alátámasztják. A kórházi biztostól hallottuk, hogy vannak belülről megoldható kérdések és házon belüli megoldásokkal önkormányzati keretek között tartható a kórház működése. A szakmai érvek mellett nem hagyhatják figyelmen kívül ami a széles közvélemény részéről megfogalmazódott. Egy megyét vannak hivatottak képviselni mindnyájan és így nem szabad elfeledkezni a megye lakosságáról, a kórház dolgozóiról és a betegekről, akik ott kapják az ellátást. Ez erkölcsi és lelkiismereti kérdés. Vagy február 23-a óta ezek nem léteznek? Úgy gondolja, ebben a kapuzárás előtti hangulatot és kapkodást idéző döntéshozói forró pillanatokban higgadtan kellene dönteni és olyan kérdéseket megfogalmazni, amely mindannyiunk számára, Heves megye lakossága számára elfogadható. Ezért kéri a szocialista képviselőket, hogy higgadtan döntsenek és a kórház szakmai véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni és az sem lehet, hogy a vezetőtestületi értekezleten a megye nem képviselteti magát. Kérdezi, hogy így volt-e ez, ahol egyöntetű döntést hoztak arról, hogy nem akarják a privatizációt a kórház dolgozói és azok az érintettek, akik ebben a testületben részt vesznek. Hasonló vélemény fogalmazódott meg a kamarai értekezlet szerdai ülésén is, ahol a hatvani kórházat ellenpéldaként hozták fel, ami azt támasztja alá, hogy nemet kell mondani a privatizációnak.

 

Sós Tamás:

 

A kérdéseket kérte megfogalmazni 2 percben.

Felolvasta a dr. Kőszegi Gábor úr által eljuttatott levelet.

Úgy gondolja, hogy a vélemények megismerése rendkívül fontos. Ezt tették akkor is, amikor az érdekképviseletekkel találkoztak és amikor más egyeztetésekre került sor.

 

Fótos Dániel:

 

Június 15-i keltezésű a határozati javaslat. A június 12-i Egészségügy Bizottsági ülésen már teljesen tudott volt, hogy a működtetésre való kiadás már elkészült. Ezt a napirendet Elnök úr jegyzi. Kérdése: Miért nem vett részt ennek a beszámolónak az elkészítésében legalább egy valaki a kórház megbízott vezetői közül? Miért csak köztisztviselők vannak jelen, egészségügyi szakembert miért nem vontak be? Kató Gábor úr jelentésének értékelésében szakmai szempontok ismeretére is szükség lett volna.

 

Herman István:

 

Az önkormányzat rossz gazdája-e, tulajdonosa-e a Markhot Ferenc Kórháznak?

A június 14-én megtartott Pénzügyi Bizottsági ülésen ahol Elnök úr jelen volt, háromszor feltette a kérdést, hogy működtethető-e önkormányzati keretek között a jövőben a pénzügyi beszámoló tükrében a kórház? Miért nem mondta ott el a jelenlevőknek, hogy már ebben az Egészségügyi Bizottság ellentétes döntést hozott.

Harmadik kérdése pedig az, hogy a nyílt pályázat kiírásánál a részszempontoknál az első számú definíció súlyszáma miért 70 pontot kap a 100-ból? Nyilvánvaló, akik ezt az anyagot összeállították, megjelölték, hogy ki fog nyerni.

 

Sós Tamás:

 

Amit Herman úr mondott, szeptember 14-ig kerül kielemzésre.  Ez nem kerül megtárgyalásra.

Szeretné elmondani, hogy amit Barabásné Czövek Ágnes mondott, egy lehetőség a megbízott főigazgató úrnak, hogy megnézi, a szerkezetátalakításhoz – kórházon belül -, a főorvosi értekezleten többször beszéltek erről - hogyan tudjuk előteremteni a forrást. Ebben kell dönteni, a létszámcsökkentésben kell dönteni és pályázatkiírásban. Ha egy intézménynél jelentős létszámcsökkentés van, központi pályázaton lehet indulni és forrást kapni. Ezen túl szeretné elmondani, hogy miben kell a mai napon dönteni. A Közgyűlés felhívja a Főjegyző a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott vagyonkezelésben adási eljárási mód jogi tisztázására. Ezt követően dolgozza ki az eljárási rendet, ebben vonjon be közbeszerzési vagy vagyonkezelésben jártas szakembert. Az eljárási módot követően a közgyűlés elnöke terjessze a közgyűlés elé a kórház és rendelőintézet további működtetésére vonatkozó javaslatát. A Kató úr anyaga a diagnózisról szól, a terápia egy részében lépni kívánnak, másik részét meg kívánják vizsgálni.

 

Herman István:

 

A 2. napirend, amit megkaptak, kiosztottak, nem erről szól. Az anyagot áttanulmányozták és a Főjegyző úr nem fog neki ellent mondani, mivel felhívta a figyelmét ezekre az anomáliákra. Erre ma reggel kiosztották a módosító indítványukat.

 

Sós Tamás:

 

A bevezetőt úgy értelmezték, hogy a többi pont vissza van vonva. Nem tárgyalják. Ez így meg is lett szavazva a bevezetőnél. Elmondta, hogy szakmai alapon történnek az előkészületek.  

 

Kómár József:

 

Nem szakértője az egészségügynek. Elmondta, hogy a hatvani kórházban – ami a HospInvest kezelésében van - az I-II és VIII. emelet üres, a VI-VII. emelet felének ajtóin lakatok vannak. A sebészet és a nőgyógyászat ágyszámai, betegszámai 50 %-kal csökkentek. Az intenzíven nincs beteg, hiszen műtét is alig van. A szemészetet teljesen megszüntették. Több emberrel, ott dolgozóval beszélt, s az ott dolgozók félnek. Teljesen létbizonytalanságban vannak. 137 ember került elküldésre, további 40 fő tölti a felmentési idejét. Több szakembert küldtek el vagy nyugdíjaztak. Településén 8 főt érintett a leépítés, ők fizikaiak. Ők jelenleg munkanélküliek. Aki nem hiszi, menjen el és győződjön meg róla.

Ezt a sorsot akarjuk a Markhot Ferenc Kórháznak? Ha igen, jó úton haladunk. 

 

Verebélyi György:

 

Lénárt úrtól szeretné megkérdezni, hogy ha nagyon régen tudták, hogy a lejtőn lefelé haladnak, nem találták a kéziféket soha? Ön fogalmazott úgy, hogy a lejtőn lefelé haladnak, miért nem húzták be a kéziféket? Az elmúlt 17 évben Önök voltak, akik a bizottságot igazgatták.

2007. május 15. és ezt követő egy hónapban, június 12-13. között mi történt, hogy a szocialista frakció megváltoztatta véleményét? Mindkét frakció részéről történt egy közös állásfoglalás, hogy Kató úr által, illetve a megbízási szerződésben megfogalmazott tények tudatában változtatni fognak valamilyen formában. Kató úr be sem fejezte, be sem tudta fejezni vizsgálódásait, máris nagyon fontos egyéb érdekek léptek előtérbe.  Mi történt egy hónap alatt, hogy más döntést hozott a szocialista frakció?

A kisebbségi bizottsági ülés alkalmával többször kifogásolta, s most az asztalukra, kiadásra került  15. sz. napirendként a Heves Megyei Önkormányzat intézményi létszám változására egy statisztikai lap. 2007. július 1-el a Markhot Ferenc Kórházból egy dolgozót sem küldenek el. Vagy talán mégis?

Az önkormányzati intézményekből 1-2-4-10 főt elküldenek. Ha történnek ilyen nagy arányú létszámleépítések, mi indokolja, hogy a megyei önkormányzatnál, a hivatalból egy dolgozót sem küldenek el?

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

Úgy gondolja, hogy a véleményeket nemcsak meg kell ismerni, de el is kell fogadni és be kell építeni, mert a politika egy olyan érdekérvényesítés, mely arról szól, hogy többféle véleményt össze kell hangolni. Sós Tamás arról szólt korábban, hogy minden véleményt megismert. Szerinte ez kevés. Az információkat kell megismertetni az emberekkel. Ehhez a napirendhez tartozik az, hogy meg kell ismertetni a széles nyilvánossággal. Egy egészségügyi tengely próbál kialakulni a megyében. Elindult Hatvannal, melyről Kómár József úr szólt, tegnap megtörtént Gyöngyösön is az a szerződés aláírása, amely nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy a HospInvest előre tör. Azért szeretné a HospInvest problémáját jelezni – igaz, hogy visszavonásra került ez az ajánlati felhívás, melyet nem tárgyalunk -, mert szeptemberben visszakerül valamiféle formában. Tegnap a szakszervezettekkel tartott egyeztetés kapcsán a Bugát Pál Kórházban elhangzott a HospInvest vezérigazgatója részéről olyan tájékoztatás, hogy ott 270 fő leépítéséről szóltak. Ez az ott dolgozók létszámának 37 %-át érintette. Elhangzott az is, hogy ha valaki a munkaerő piacon nem kap állást, majd megpróbálják a Markhot Ferenc Kórházba elhelyezni. Miről beszélünk, milyen események folynak? Milyen pályáztatás lesz? Azért szeretnének ebben tisztán látni, hogy milyen döntés-előkészületek folynak a színfalak mögött. Erre kérnének választ, mert itt nincs tisztességes vélemény-kikérés, itt Önök tájékoztatnak arról, amiről akarnak és amiben a dolgok lényege történik, arról nem kapnak tájékoztatást. Az utolsó percben zárt ülésen kiosztottak egy anyagot. Olyan működési medret alakítsanak ki, amelyben minden  érdek megjelenik és nem csak az az érdek, hogy Önök próbálnak megfelelni a kormányzati előírásoknak, a politikai irányvonalnak, melyet Önöknek meghatároztak. Az emberekkel így nem lehet packázni. Ezért szeretné tudni, hogy mi folyik a háttérben, milyen döntések zajlanak amiről nem tudhatnak, de érdekes módon a HospInvest már tud.

 

Sós Tamás:

 

A reagálásokra kerül a sor.

 

Dr. Lénárt András:

 

A kézifék kérdésre elmondta: 2002. októbere óta tagja a Heves Megyei Közgyűlésnek. Ettől az időponttól ismeri a kórház működését. Akkor a kórház nagyjából „0” közeli állapotban volt. 2004. február hóban hívta a kormány életre a teljesítményvolumen korlát intézményét, mely arra volt hivatott, hogy bizonyos teljesítményeket ne lehessen túlpörgetni a zárt kassza okán, mert azzal devalváljuk a pontértékeket. Ekkor felhívták dr. Kovács József főigazgató úr figyelmét, hogy valamit tenni kell, mert nem véletlenül hozódott ez a jogszabály. Ennek az a szerepe, hogy a szerkezetet, a betegirányítást úgy kell átalakítani, hogy a zártkassza adta lehetőségekből is tudni kell biztosítani a folyamatos betegellátást. Három hónap elteltével azt látták, hogy a folyamatok rossz irányt vesznek. Akkor a Pénzügyi Bizottsággal azt kérték, azt az utasítást adták,  hogy minden hónapban szeretnének pénzügyi beszámolót látni, melyből az Egészségügyi Bizottságnak is küldjenek. Ezek értékelését követően, amikor a negatív tendenciákról értesültek, értésére adták a főigazgató úrnak, hogy valami nem stimmel, valamit tenni kell. Arra is utalt az előző hozzászólásában, hogy nem akartak jogköröket elvonni sem a menedzsmenttől, sem a kórház főigazgatójától, nem szerették volna  a főigazgatót játszani, mert nem ez volt a tisztük. A tulajdonos fenntartónak az a kötelessége, hogy működjön az intézmény. 2007. áprilisa óta, amikor súlyponti kórház lettünk. Minden biztosító szembe néz azzal a ténnyel, hogy vagy ellátásokat szűkít, hozzáférést szűkít, vagy szolgáltatásokat csökkent minőségileg. Április óta az a feladatunk, hogy a törvényben meghatározottaknak meg tudjunk felelni. Kovács főigazgató úrnál is a bizalom megingott, a bizalomvesztés ténye fennállt, mivel az intézkedések elmaradtak, melyeket javasoltak. Az elvárt kötelezettségeket nem tudta beváltani, ezért meg kellett szüntetni magasabb vezetői besorolását és ezt követően került kinevezésre dr. Szakács főorvos úr. A bizottság minden esetben jelezte ezt a tényt. Hatáskört elvonni nem akartak. Most is a menedzsment felelősségévé kívánják tenni. Tény, hogy a tulajdonos elvárásainak meg kell, hogy feleljen az intézmény. Szeretne mindenkivel együtt érezni, akinek a munkája veszélyben forog. Sajnos veszélyben fog forogni itt is. A fenntartó nem tehet mást, mint a pénzügyi kényszereknek eleget téve a feladatot ellássa.

Tuzáné kérdésére, mely szerint mi folyik a háttérben, elmondta, hogy semmi különöset nem tud. Ha a tulajdonos jó gazda módjára kíván eljárni, mérlegel minden lehetőséget. Még a külső működtetésbe adást is. Ha a törvény a megyei önkormányzat kötelezettségévé tesz egyfajta szolgáltatásról való gondoskodást, azt nem ruházhatja át a megyei jogú városnak vagy a kistérségnek, hogy azok működtessék. Erre nincs mód. Arról nem beszélve, hogy a költségvetés egyetlen sorában sem tartalmaz olyan elemet, mely a kötelező feladat ellátására lenne címkézve, mert nincs kötelező feladata sem a kistérségnek, sem Eger Megyei Jogú Városnak. A feladat itt maradt és minden lehetőséget mérlegelni kell.

 

Dr. Benkár József:

 

Deé András úrnak elmondta, hogy a vezetői testületi üléseken képviselteti magát a hivatal, az Irodavezető Asszony azokon részt vesz.

Fótos úr kérdezte, hogy a napirendről levett anyag előkészítésében - mely nem tárgya az ülésnek - miért nem vonták be a kórház szakembereit? Két kórházi szakember  részben részt vett az orvos-szakmai kérdések tekintetében.   

Herman úr a súlyszámra utalt. Úgy gondolja, hogy nem az volt a céljuk, hogy egyénre szabott legyen, hanem az, hogy bizonyos közbeszerzési elemeket is  behozzanak az elbírálásba a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának a megkönnyítéséhez. Ez sem témája a mai ülésnek. Nem egyénre szabott volt a súlyszám meghatározása.

Verebélyi úr azt vetette fel, hogy a hivatalnál miért nincs létszámleépítés? Igen, van leépítés és a gyakorlat az, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák álláshelye nem kerül betöltésre.

 

Verebélyi György:

 

2007. július 1-től szól a közgyűlés előtt kiosztott statisztikai anyag, melyben egy dolgozó sem kerül „lapátra”.

A lejtőn lefelé 2002-től haladunk. 5 év alatt nem találták a kéziféket.

A kórház tárgyi és személyi feltételei adottak arra, hogy mindenféle bonyolult műtétet el tudjanak végezni. De amikor 5-6 évet kell várni egy csípőficam műtétre, nem tudja, hogy ezt itt meg lehet beszélni? Miért van ez? Erről kérte, hogy beszéljenek.  Május 15 és az eltelt egy hónap alatt mi történt, mely idő alatt Önök megváltoztatták az álláspontjukat?

 

Deé András:

 

Megköszönte Főjegyző úr általános válaszát. 2007. június 28-án (csütörtökön) a kórház vezető testületi ülésén részt vett-e valaki a hivatal részéről? Azzal az információval bír, hogy a hivatal részéről tegnap nem volt ott senki. Erre kért konkrét választ.

 

Dr. Benkár József:

 

Irodavezető Asszony tudomásom szerint jelen volt.   

 

Fótos Dániel:   

 

Jó lenne, ha a Kató Gábor féle jelentésről tudnának vitát folytatni, de ennek van egy alapvető oka, hogy nincs rá lehetőség, mivel Főjegyző úr azt mondta, hogy ez nincs napirenden. Napirenden van, de az előterjesztők visszavonták, látva az elégedetlen tömeget. Többi része napirenden van, mert bizonyos pontjaira döntést kell hozni. A Pénzügyi Bizottság elnök asszonyával egyetért, hogy a kórház olyan helyzetben van, hogy fontos, sürgős döntések szükségeltetnek. Azt, hogy nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megalapozott és felelősségteljes döntéseket tudjunk hozni, az idézte elő, hogy a szocialista frakció felrúgta a megállapodást, melyet már több alkalommal megtett. A 12-i Egészségügyi Bizottsági ülésen elmondta, hogy nincs más előkészületben, mint a megyei kórház privatizációja. Ott már teljesen egyértelmű volt. Fontos döntések születtek, ki lett jelölve az irány, melytől úgy gondolja, nem is nagyon akarnak eltérni. A HospInvest tengely menetrendje a boszorkány-konyhákban ki lett főzve. Ez csak egy kis epizód, hogy elégedetlenségre, visszakozásra kényszerítse az előterjesztőket.

Elmondta, hogy mekkora a baj és mi lett volna a megoldás. Akkor, amikor a teljesítményvolumen korlát rendszert bevezette a szocialista hatalom, már akkor látszott, hogy ez az egészségügynek a totális privatizációját volt hivatott előkészíteni. A termőföldön kívül ez az egyetlen hatalmas közkézben levő forrás, ami a magántőke, privatizációs rókák részére még elérhetőnek tűnt. Nehogy azt gondoljuk, hogy az egészségügy ilyen válságos helyzete véletlenül vagy magától alakult ki, vagy azt sem, hogy mi magyarok ilyen szerencsétlenek vagyunk, hogy az egészségügyi ellátó rendszert, amikor felépítettük közösen, nem tudjuk működésben tartani. Időnként úgy gondolja, hogy szerencsétlenek vagyunk, mert elhisszük ezt a hülye érvelést. Úgy gondolja, egy kicsit észhez kellene térniük, mert ha nem szabnak gátat ennek a folyamatnak, akkor valóban oda fognak jutni, hogy az amerikai ellátási rendszer térnyerése – melyből az amerikaiak 30 %-a totálisan kiszorul -, jó esélyünk van arra és pár éven belül oda fogunk jutni. Lehet, hogy nem 30 %-a szorul ki az ellátó rendszerből, hanem  fele a társadalomnak. Éppen emiatt a gyöngyösi önkormányzati ülésen vetette fel, amikor a közhasznú társasággá alakítása vetődött fel a gyöngyösi kórháznak,  hogy nem ez az az út, hanem az út az lenne, hogy éljen az önkormányzat a jogával, felterjesztési jogával és változtassa meg sürgősen a kormány az egészségtelen és igazságtalan finanszírozási rendszert, amivel megnyomorította a kórházakat. A gyöngyösi kórház Sebes igazgató úr tevékenykedése folytán konszolidálódott, miután a tényleg szükségesnek ítélt leépítéseket végrehajtotta, gyakorlatilag a működőképessége határáig levitte a létszámot, a dologi kiadásokat, egyebeket, de konszolidálódott a kórház helyzete. Egy idő után olyan helyzetbe került, hogy még tartalékokat is tudott képezni. Amikor bevezették a teljesítmény volumen korlátot, abban a pillanatban elveszítette a kórház a bevételeinek jelentős  részét és megint ugyanolyan helyzetbe került, mint amilyenbe az előtt volt. Arról szol a történet, hogy akiknek felelőssége lett volna, hogy jó gazda módjával bánjanak ezzel az ellátó rendszerrel, nem jól gazdálkodtak. Nem azért van ez, hogy állami vagy önkormányzati a kórház, hanem  a kontraszelekció miatt, ami még a múlt rendszerből maradtak itt ránk. S még mindig a kontraszelektált társaság intézte és rendezte ezeket a dolgokat, akik a múlt rendszerből maradt itt ránk. Akkor a gyöngyösi önkormányzat abban a helyzetben volt, hogy nyugodtan megtehette volna, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetségével és az egész önkormányzati szervekkel,  főleg a kórházat működtető önkormányzatokkal összefogva felterjesztéssel éljen a kormány felé, hogy változtassa meg azonnal ezt az igazságtalan finanszírozási rendszert. Arra volt jó, hogy a jó kórházakat levigyék a rosszaknak a szintjére. Ez történt. Nem igaz, hogy ez véletlen volt, tudatosan történt az egészségügynek a tönkretétele, mégpedig amiatt, hogy kiszolgáltatottá tegyék az egészségügyi ellátó rendszert a privatizációs rókák számára. Nézzük meg, mi a tét. 2 milliárd forint. Egy kis nyirbálással, megszorítással ebből a rendszerből még ki lehet folyatni pénzeket. Másik gond, hogy az uniós csatlakozás következtében egy csomó olyan forrás megnyílik az egészségügyi ellátó rendszer számára, ahol forrásokhoz tud jutni. Ha abban a helyzetben jut forráshoz, ahol privatizált intézmények vannak, onnantól kezdve ez a közösségi forrás magántőkévé fog alakulni. Gyöngyösön a választások előtt mindenki megígérte, hogy nagy fejlesztések lesznek a kórházban. Választások után jött Gyurcsány elvtárs és jött az ő csomagja. Nincs fejlesztés, ágydíj van, stb. Napirenden szerepel továbbra is a fejlesztés, továbbra is lehetőség van európai uniós pályázatra. Ettől a pillanattól a HospInvest, amely a működtetést végzi a gyöngyösi kórháznál és a vagyonhasznosítási szerződés következtében ő a kezelője és használója a vagyonnak, gyakorlatilag egy sikeres pályázat folytán magántőkévé tudja alakítani ezt a közösségi forrást.  Az egri kórház 4 milliárdos fejlesztés előtt áll, 100 %-os közösségi forrásokkal.   Micsoda zsíros falat ez kérem? Magántőké alakul attól a pillanattól kezdve, hogy mi ezt működtetésbe adjuk. Ha ezen az úton megyünk tovább, akkor eszerint nincs más megoldás, jönnek a többi megyék. Heves megye lesz az első olyan megye, ahol nem lesz közpénzen levő fekvőbeteg- és szakellátást végző intézmény. Hogy ez vissza lett vonva, azt mondja, hogy nagyon sok a feladatunk és a teendő. A privatizációs rókáknak ott van a célkeresztjében ez a kórház is. Átmenetileg még azt sem mondja, hogy javulni fog itt az egészségügyi ellátás azért, hogy pozitív példaként lehessen majd a többi megye előtt mutogatni. Itt csak az a megoldás, ha a teljes egészségügyi ellátó rendszert vonja valaki a hatókörébe. Szerinte ebben különféle lobbicsoportok már megegyeztek és ezek maguk alá fogják  hajtani az egész fekvő-beteg és szakellátási rendszert. Szépen csordogálni fog ki belőle a pénz és megszűnik az a patak, amiben az egészségügyi ellátás folyik az emberek felé. Ugyanoda jutunk, mint az amerikaiak, sőt szerint még rosszabb helyzetbe fognak kerülni. Azt kérte mindenkitől, hogy legyen éber, ne hagyjon semmiféle lopakodó döntéshozatalnak teret. Alapvető probléma az, hogy ezt az irányt jelölték ki és itt a megye vezetése, Sós úrral az élen ezt az utat jelölte ki Heves megyének. Ezt meg kell akadályozni. Végezetül Ambrus Zoltán úrnak felhívná a figyelmét, hogy az ő felelőssége megkülönböztetetten óriási. Ő úgy kampányolt annak idején az ő táborukban, hogy az ilyen fajta törekvéseket elutasítják. Ő egy ilyen helyzetben állt át arra az oldalra, ami pontosan ellentétes volt az általa hangsúlyozottakkal.   Éppen ezért ebben a helyzetben ő vagy lemond vagy visszavonul, de hogy ezt nem szabad megszavaznia az tény. Kérte, hogy  civilek kapjanak szót, mert ez olyan kérdés, hogy meg kell engedni, hogy kifejtsék a véleményüket.

 

Sós Tamás:

 

Tisztelettel kérte a jelen levő érdekképviseleti vezetőket, segítsék abban, hogy kellő körültekintéssel végig tudják vinni ezt az ülést.

 

Balázs József:

 

Sokan jelentek meg, látszik, hogy milyen nagy az érdeklődés, mivel fontos döntést kíván hozni Heves Megye Közgyűlése. Megérti a jelenlevőket, akik eljöttek, mert érzik, hogy milyen fontos dologról van szó. A közgyűlés megalakulásakor a közgyűlés egyenlő mandátumot kapott. A szocialisták részéről az volt a legfontosabb érv, hogy micsoda érvényérvényesítő képességük van. Hatvan 160 fő, Gyöngyös 274, itt 150 fő. Ez nem érdekérvényesítő képesség. Eminens tanulóként hajtják végre a szocialista politikusok Heves Megyében Gyurcsány Ferenc utasításait. Arra kérte a megye szocialista politikusait, hogy a megye leépítése helyett a megye építésével foglalkozzanak.

A határozati javaslathoz lenne konkrét javaslata. Javasolta, hogy az előterjesztő a ma reggel kiosztott 3. pontot vonja vissza, amely arról szól, hogy a vagyonkezelési és a közbeszerzési eljárás előkészületei induljanak meg.  Javasolta, vonja vissza az előterjesztő és helyette kerüljön bele az, hogy az előterjesztő dolgozza ki az önkormányzati intézményként való további működés feltételeit.

 

Herman István:

 

Előjáróban megerősíti Balázs úr indítványát.  Ő is ezen az úton jár. Első perctől fogva ezt a célt tűzték ki maguk elé és némelyeknek - úgy érzi - szelektív az emlékező képessége. Amikor leültek és kezdeményezték, hogy a szocialista párt vegye már komolyan, hogy nagy a baj a kórházban és ne engedje eszkalálódni, tovább mélyülni a válságot, akkor azt kérték, hogy rendeljenek el 5 perc szünetet, amiből lett egy óra hossza. Ezt követően a szocialista párt előállt, hogy menedzsment felállítva, Kató Gábor jöjjön vissza. Szeretné megvilágítani mindenkinek, hogy Kató Gábor decemberben jelezte azt, hogy a menedzsmenttel gondok vannak. Akkor leültek Sós Tamás úr, Merczel József úr, dr. Tatár László úr jelenlétében,  s azt mondták, hogy rendben van, ha a menedzsmentváltást javasolja Kató Gábor, azt támogatják. Sós Tamás úr azt mondta, politikai egyeztetésre van szüksége. Természetes dolognak tartották, majd ezt követően két nap múlva, mikor jöttek a válaszért, akkor más dolog történt.  Nem is tudták, hogy miről beszélünk, nem is értették, hogy miért kellene a menedzsmentet felállítani, tehát ismételten egy megvilágosodás történt pár nap alatt. Ebben a megyei közgyűlésben nem ez az első eset, hogy egyik napról a másik napra némelyek megvilágosodnak. Önök valahol döntöttek, hiszen a folyamat  teljesen nyilvánvaló és egyértelmű, hogy egy baráti lobby kezére akarják átjátszani a Markhot Ferenc Kórházat. Akkor, amikor elolvasták az anyagot, a Jegyző úr figyelmét felhívták arra, hogy gond van a 4 milliárd forinttal, a várossal történt egyeztetéssel és a pályázat kiírással kapcsolatosan.  Ennek kapcsán került le napirendi pontról ez az anyag. Sorolhatná még ezeket a trükkös megoldásokat, amelyeket folyamatosan a 20 + 1 szavazattöbbséggel bíró szocialista párt ránk erőltet. Nem az lenne a normális, nem az lenne a tárgyszerű dolog, hogy a két politikai erő vezetése üljön le, egyeztesse a véleményét? Sajnos az a baj, hogy minden egyes egyeztetést követően a szocialista párt folyamatosan rendre felrúgja a megállapodást. Innentől kezdve úgy gondolja, hogy eljött a pillanat, mikor is a saját sorsunkat a kezünkbe kell venni.  Induljunk tiszta lappal. Világos, hogy a Pénzügyi jelentésben Kató Gábor egyértelműen megfogalmazta, hogy önkormányzati keretek között tartható az intézmény. Feltett egy kérdést, hogy az önkormányzat jó gazda-e vagy rossz gazda. Nem kapott rá választ. Szeretné a jelenlevőkkel tudatni, hogy az önkormányzat jó gazda abban az esetben, ha jó gazda módjára jár el az intézményei felett. Mi be akarjuk bizonyítani és el akarjuk hitetni önökkel, hogy az önkormányzat rossz gazda. Ez nem így van. Rossz gazda az, aki rosszul bánik a reá bízott vagyonnal és vagyoneszközzel. Ezt a vagyont a magyar nép adóforintjaiból rakták össze és most mit látunk? Azt, hogyan lehet a baráti lobbi zsebébe forgatni a 4 milliárd forintot és a meglevő vagyontárgyakat, eszközöket is. Megkérdezte, ki kapott itt 4 milliárd forintot, itt van az üzem, működtessed, élj belőle boldogan. Ha egyenlő rendező elvekről beszélünk, akkor itt mindenki kéri a jussát. Hol van az orvostársadalom? Amikor az MRP program idején egy gyárat eladtak, bevonták a dolgozókat, bevonták dolgozói vészvényekkel. Ha privatizálni akarunk, politikai konszenzusra van szükség, az pedig nem lehetséges, hogy diktátummal, erőszakkal, fortéllyal, felvetéssel, meg nem szavazattal rákényszerítjük az akaratunkat a Heves megyei polgárokra. A Fidesz Polgári Frakció nem partner az ilyenfajta zsákmányszerzésben, továbbra is  az önkormányzati keretek között történő működtetésben partnerek. Három számadatot ismertetett. Eger Megyei Jogú Város az elmúlt évek során  pénzösszegeket adott át a megyei kórház javára. Itt szeretne válaszolni Lénárt úrnak, hogy nem lehet átadni. Megegyezni meg lehet és együtt is lehet működtetni, mint ahogyan a Színházat, Megyei Művelődési Központot is együtt működtetik.

2003-ban 39.241 eFt-ot, 2005-ben gép- és műszer beszerzésére 7.182 eFt-ot. 2006-ban 12.366 eFt-ot, 2004-ben pedig az iskola épületét átadta adományozás keretei között Eger Megyei Jogú Városa a megyei önkormányzatnak, a Markhot Ferenc Kórháznak, amelynek értéke 220 millió forint. Miközben van egy közös projekt a város és a megye között a Törökfürdő és a Reuma Kórház Gyógyfürdője fejlesztése, beruházása tekintetében. Eger város 700 millió forintot fektet be egy új objektum létrehozására, amit át fog adni 90 évre a megyének. Ebben már döntött a közgyűlés. Itt van a törvénytelenség, hogy ezt a jogot hogyan adhatja át a megye a város tudta és beleegyezése nélkül. Látszik, hogy egy gőzhenger módjára nyomulnak, mint a tank előre és velünk el akarják végeztetni a tank szerepét, akik elhárítják az akadályokat a róka privatizátorok elől. Ők ebben nem akarnak partnerek lenni. Ők abban akarnak partnerek lenni továbbra is, hogy egy jól működő betegellátás legyen biztosítva Heves megye lakosságának. A Markhot Ferenc Kórház súlyponti kórház és ma a társadalom nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy meg tudja fizetni a piaci alapokon működő orvoslást, beteggyógyítást. Ne hozzák Dániát, Svédországot példaképen, mert akkor a jövedelmi arányokat is ehhez kellene vetíteni. Azzal a kéréssel fordul a Fidesz Polgári Frakció nevében  a Szocialista Párt Frakciójához, amit megfogalmazott Balázs József úr, hogy vegyük le a napirendi pontról a kórház ügyét, üljünk le tárgyalni, s ha tényleg komolyan gondolják, üljünk le, beszéljük meg a hogyan továbbot.  Úgy gondolja, hogy a 20:19 mandátumarány és egy megvásárolt mandátum nem elégséges ahhoz, hogy az akaratot erőből keresztül lehessen vinni.  

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

Ígéri, rövid lesz és ez után 2 percben bárki hozzászólhat Önök közül. Erről a napirendről - amikor először elolvasta - az vetődött fel benne, ismerjük azt a mondást, hogy gyáva embernek nincs hazája, illetve gyáva népnek nem lesz kórháza, ha nem vigyáz rá. Ezért is kezdeményezte a Fidesz Polgári Frakció azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a  Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat meg tudják menteni. Elutasítják azt a fajta róka privatizációt, amellyel megpróbálják kiszervezni, kivinni a feladatot az önkormányzat köréből és a magántőkének átjátszani.

Kérte és módosító javaslatot tett a napirend határozati javaslatához, hogy egészüljön ki azzal, hogy éljünk felterjesztési jogunkkal, hogy a kórház finanszírozási helyzetét meg tudjuk javítani. Minden országgyűlési képviselőt kért, hogy felejtse el a pártutasításokat, nézzen a választók szemébe, mert tőlük kapta a felhatalmazást, tőlük kapta a mandátumot. Ha valóban a betegek, a kórház érdekében kívánnak dolgozni, akkor ezt a felterjesztést teljes mellszélességgel támogassák. Akkor is, ha netán más képviselők leszavazzák. Önöknek ezt kutya kötelességük megtenni, mivel Önök itt tettek esküt arra, hogy  a megye, a megyei emberek érdekében kívánnak működni az elkövetkezendő  időszakban. Ezért ragaszkodtak Önök annyira a hatalomért. Ha Önök ezt nem teszik meg, akkor úgy gondolja, egyszerűbb, ha most mondanak le a hatalomról, mint hogy ha csúfosan fogják Önöket megbuktatni. Mindenképpen ezt tanácsolja.

Javasolja, egészüljön ki az előterjesztés azzal a határozati javaslattal, hogy a közgyűlés éljen az önkormányzat felterjesztési jogával a Markhot Ferenc Kórház finanszírozása és megmentése érdekében.

 

Sós Tamás

 

Képviselő asszony a gyöngyösi SZMSZ-ből idézett, hogy 2 percben lehetőség van hozzászólni. A mi SZMSZ-ünk annak, aki nem meghívott, a hozzászólást nem teszi lehetővé. Azonban szeretné elmondani, ha elfogadják, hogy Cser Ágnesnek adjunk 2 percben lehetőséget, azt el tudja fogadni. 

 

 

Dr. Lukács Tamás:

 

Sós Tamás elnök úr hármas ígérettel kezdte a mai ülés megnyitását. Azt mondta: szeretne törvényesen, szakszerűen és demokratikusan eljárni ebben a kérdésben. Ha Ön törvényesen kíván eljárni, akkor Főjegyzője észrevételét komolyan veszi. Szeretné felhívni a figyelmét a harmadik törvényességi észrevételére, nevezetesen arra, hogy a népszavazás elfogadásával egy függő jogi helyzet áll elő. Innentől kezdve, ha Ön törvényesen jár el, akkor azt a napirendi pontot, mely a kórház privatizációjával bármilyen módon foglalkozik, beleértve annak előkészítését is, azonnal leveszi a napirendről. Tudniillik, tisztelt Elnök úr, a népszavazásnak jogi következményei vannak. Megígérem Önnek, hogy a népszavazáson választ fog kapni és „nem kell félni, nem fog fájni.”

Másodszor: amennyiben szakszerűen kíván eljárni, akkor úgy gondolja, Kató Gábor úr előterjesztésén túl nem terjeszkedik egyetlen bizottság sem és Ön sem. Azt gondolja, hogy azon az előterjesztésen, amit ő terjesztett elő az önkormányzati működtetés folytatásának feltételrendszeréhez szükséges döntések meghozatalához, nem terjeszkedhetnek túl. Megjegyzi, hogy szeretne gratulálni és őszinte elismerését kifejezni Kató Gábornak, mert ebben a megyében már annyi ellenségeskedést tapasztaltunk és most egy férfiúi magatartást  ismertünk meg.

Kató Gábor szakemberhez méltóan politikai kérdésben nem foglalt állást. Ön ugyanúgy tudja, mint én, hogy a Markhot Ferenc Kórház ügye nem kizárólag csak a kórház ügye. Minden megyei kórházunkat szeptembertől - úgy néz ki - csődbiztos fogja vezetni. Ez pedig az alulfinanszírozásnak a következménye. Azt a javaslatot, amit a képviselő asszony előterjesztett, kérte szíveskedjék befogadni. Partnere lesz Elnök úrnak – megígéri -  és felhívja az ország összes országgyűlési képviselőjét, hogy s súlyponti kórházak alulfinanszírozása kérdésében minden lehetséges  eszközt tegyenek meg. Ebbe tartozik a felterjesztés is. Itt nem csak a Markhot Ferenc Kórházról, hanem a salgótarjáni, miskolci, győri kórházakról van szó. Azoknak a kórházaknak, amelyeknek ellátási kötelezettségük van, azok a kórházak alulfinanszírozottak. Kató Gábor úr előterjesztését ebből a szempontból is meg kell vizsgálni a többi megyei kórházzal összehasonlítva. Tényként állapítható meg, hogy ebben a kórházban, ami folyik, az nem más, mint átgondolatlan, következmények nélküli emberkísérlet, ami nem megengedhető.

Végül, ha Elnök úr demokratikusan kíván eljárni, akkor úgy gondolja, nyilatkoznia kellene és nem kell megfutamodni attól, hogy az itt előterjesztett javaslatokat befogadja vagy nem fogadja be az előterjesztő.

 

Cser Ágnes:

 

Hozzászólásában többek között kérte az előterjesztés visszavonását.

 

Herman István:

 

A Fidesz Polgári Frakció két előterjesztését szeretnék egybe vonni. Az a kérésük, hogy a két előterjesztést egymást kiegészítve, egymást harmonizálva szavaztassák meg.

 

Dr. Benkár József:

 

A most kiosztott 3. ponthoz többen csatlakozva azt javasolják, hogy az előterjesztő ezt vonja vissza, helyette intézményi keretek közötti működtetés kerüljön kidolgozásra, illetőleg Tuzáné javaslata szerint egyben a közgyűlés felterjesztési joggal éljen az Ötv. 101. §-a alapján.

 

Sós Tamás:

 

Sebes úr a zárt ülésen elmondta, hogy a következő napokban, hetekben a költségvetési keretek közötti működtetés kérdését is ki fogják elemezni.

 

Először a módosító indítványokról kérte a szavazást.

 

Szavazás után megállapította, hogy a közgyűlés17 igen, 19 nem szavazattal és 2 tartózkodással a módosító indítványokat elutasította.

 

A következőben Sós Tamás elnök úr kérte a szavazást az eredeti írásbeli előterjesztés 1. és 2. pontjában foglaltakról, valamint a kiosztott anyag 3. pontjában foglaltakról.

Kérte, szavazzanak.  

 

Megállapította, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal,17 nem szavazat ellenében a következő határozatot hozta:

 

125/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

1. A Heves Megyei Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet a szerkezetátalakításhoz szükséges források biztosítása és likviditása javítása érdekében az OEP-től egyhavi működési előleget igényeljen.

 

Felelős: Sós Tamás Közgyűlés Elnöke

Határidő: 2007. július 31.

 

2. A Heves Megyei Közgyűlés

 

a)     a HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetnél 150 fős csoportos  közalkalmazotti álláshely megszüntetését rendeli el 2007. július 1-jétől december 31-ig történő végrehajtással.

Felelős: az intézmény vezetője

       Határidő: értelem szerint

 

b)     elrendeli, hogy  a létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri többletkiadás fedezetére a köztársasági költségvetés központosított előirányzatából egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére pályázat kerüljön benyújtásra. 

 

Felelős: az intézmény vezetője

              Dr. Benkár József főjegyző

      Határidő: 2007. október 1.

 

               c) kötelezettséget vállal, hogy a megszüntetett álláshelyeket legalább 5 évig nem állítja  vissza, kivéve, ha – önkormányzati rendeleten kívüli – jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.

 

            Felelős: az intézmény vezetője

                          Dr. Benkár József  főjegyző

            Határidő: 2007. december 31.

 

d)  kinyilvánítja, hogy a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottak - munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélkül - foglalkoztatására az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál nincs lehetőség.

 

           Felelős: az intézmény vezetője

                         Dr. Benkár József  főjegyző

            Határidő: 2007. december 31.

 

3. A Heves Megyei Közgyűlés

 

a.) felhívja a Főjegyzőt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A. – 80/B. §-aiban szabályozott vagyonkezelésbe adási eljárási mód jogi tisztázására. Ezt követően dolgozza ki a szükséges eljárási rendet, ebbe vonjon be közbeszerzési és vagyonkezelésbe adási szakértőt.

 

b.) Az eljárási mód és eljárási rend kialakítását követően a Közgyűlés elnöke terjessze a Közgyűlés elé a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet további működtetésére vonatkozó javaslatát.

 

Felelős: Sós Tamás Közgyűlés Elnöke 3/b. pontért

              Dr. Benkár József  Heves Megye Főjegyzője 3/a. pontért

Határidő: értelem szerint, valamint 2007. szeptember 14.

 

Sós Tamás:

 

A szünet után megállapította, hogy a jelenlevők létszáma 28 fő.

 

II. Tájékoztató

4. napirendi pont:

Tájékoztató a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága 2006. évi tevékenységéről.

 

Tisztelettel köszöntötte Rozsnyai Géza ezredes urat.

 

Rozsnyai Géza ezredes:

 

Szóbeli kiegészítésként röviden ismertette 2006. évi munkájukat, eredményeiket, valamint a 2007. év feladatait, eddigi eredményeit is ismertette. Beszámolójában kiemelt hangsúlyt kapott az egri fővámhivatal és a gyöngyösi kirendeltsége, valamint az egri jövedéki regionális központ szakmai tevékenységének bemutatása.

 

Balázs József:

 

A Parancsnok úrhoz, mint adóraktáros, jövedéki igazgatásban érdekelt (szőlőnél és bornál van ez az elszámolás és adózás) szólt.  Elmondta, hogy az adóraktárral rendelkező szőlő és bortermelőknek több időpontban kell elszámolniuk. A tapasztalat az, hogy minimális csúszások esetén (egy napos késés) is,  - ha a befizetendő adó mértéke 0 Ft - jelentős bírságokat szabnak ki. Toleranciát kért a termelők érdekében.

Kigyűjtötték, hogy minimális csuszásokért hányan kaptak bírságot. Jelentős összeget tett ki. Azt tudják, hogy a határidőket be kell tartani. 

 

Rozsnyai Géza ezredes.:

 

Az adófizetési és bevallási kötelezettség határidőhöz kötött. A szőlő és bor adótétele 0 Ft-os. A mulasztási bírságot első elkövető esetében nem szokták kiszabni. Második elkövetés esetén van 50.000 Ft bírság. A notórius későn fizetők figyelmét felhívják. Magánszemély esetében 0-20.000 Ft a szankcionálás összege, vállalkozás esetén 50.000-500.000 Ft a minimális birság. Ebben méltányosságot gyakorolni nem tudnak. Odafigyelnek erre a tényre.

 

Hiesz György:

 

A gyöngyösi kirendeltség létszáma, feladata hogyan fog alakulni, erről szeretne  rövid tájékoztatást kapni.

 

Török Margit:

 

Kérdése és kérése, hogy azokból az élelmiszerekből, ruhaneműkből, melyek bekerülnek az országba, a nehéz helyzetben levő önkormányzatok, illetve emberek igényelhetnek-e?

 

Rozsnyai Géza ezredes:

 

Az élelmiszerek megsemmisítésre kerülnek. Sok hamis terméket foglalnak le. A Karitatív Tanács kapja meg a ruhaneműket, cipőket, aki gondoskodik a jogvédelem alá eső emblémák eltüntetéséről, illetve szétosztásáról. Van lehetőség arra, hogy a nehéz helyzetben levők ebből kapjanak. Kérte az elérhetőség leadását és a Tanács címét, telefonszámát eljuttatja az érdeklődők részére.

 

Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási termékdíjjal kapcsolatos adóhivatal Gyöngyösön, a gyöngyösi vámhivatalban fog működni országos hatáskörrel. 50 fős adóhivatalként fog működni, szervezeti felépítése is készen van. Az 50 főben lesz közalkalmazott és hivatásos. Lesznek olyan bejelentett munkanélküli dolgozók, akiket szívesen fognak alkalmazni, valamint környezetvédelmi mérnök, informatikus, adatrögzítőre is szükségük lesz.

Oktatás a gyöngyösi főiskolán fog megtörténni, ezért Magda úrral már felvették a kapcsolatot.

Jelenleg a gyöngyösi vámhivatalnál 18 fő teljesít szolgálatot és a jövedéki feladatoktól sem akarnak megválni. 50 fős adóhivatalként tevékenykedne. Ez országos hatáskörű lenne. Amit ma az APEH végez, a jövőben hozzájuk vallják be a termékdíjas adót. Ezt kell, hogy a Vám- és Pénzügyőrség vegye át. Sok baj van a termékdíjakkal. A másodfok szintén a parancsnoksághoz fog tartozni, 4 fő fog ezzel foglalkozni országos szinten.

 

Sós Tamás:

 

Megköszönte a tájékoztatót, valamint azt a munkát, amit a Vám és Pénzügyőrség  dolgozói végeztek, végeznek, valamint a jó együttműködést. További jó munkát kívánt.

 

Kérte a tájékoztató tudomásulvételét.

A közgyűlés egyhangúan tudomásul vette a tájékoztatót.

 

Sós Tamás:

III. Előterjesztés

 

5. napirendi pont:

 

Javaslat a Damjanich János Szakképzési Intézet Alapító Okiratának módosítására

 

Szabó Ádám:

 

Az alapító okiratban hiba van. A tanműhelynél 3000  Hatvan Vadvirág u.1. van megjelölve, az közigazgatásilag helyesen 3009 Kerekharaszt, Vadvirág u. 1.

Sós Tamás:

A szükséges módosítás átvezetésre kerül.

 

Kérte, szavazzanak.

Megállapította, hogy 37 igen  szavazattal a közgyűlés az alábbi határozatot hozta:

 

126/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

 

Heves Megye Közgyűlése a 31/2005.(XII.22.) OM rendelet alapján a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Damjanich János Ipari Szakképzési  Intézet  (Hatvan) Alapító okiratát felülvizsgálta , módosította, a módosítással egységes szerkezetben a melléklet szerint elfogadta.

Felelős:          Sós Tamás

                        Heves Megyei Közgyűlés elnöke

Határidő: azonnal

 

Heves Megye Közgyűlése felhatalmazza a Megyei Közgyűlés elnökét az Alapító okirat elfogadása után annak aláírására.

Felelős:          Sós Tamás

                        Heves Megyei Közgyűlés elnöke

Határidő azonnal

 

Sós Tamás:

6. napirendi pont

 

Javaslat a HMÖ Idősek Otthona Csány igazgatói állásának betöltésére

 

Tisztelettel köszöntötte  Farkasné Horváth Magdolnát és  Hajdúné Farkas Ildikót.

 

Dr. Lénárt András:

 

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság meghallgatta a pályázókat. Farkasné Horváth Magdolnát javasolta a bizottság megbízni az igazgatói feladatok ellátásával.

 

Farkasné Horváth Magdolna:

 

Mint megbízott igazgató elmondta, hogy az elmúlt évben a gazdaságos működtetést tekintette fő céljának. Pályázatában ennek a folytatását célozta meg, melyet a lakók, a fenntartó megelégedésével szeretne végezni.

 

Sós Tamás:

Kérdés, hozzászólás, vélemény nem volt.

Az A./ határozati javaslatra kérte a szavazást.

 

Megállapította, hogy a közgyűlés 21 igen és 16 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta:

 

127/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat

1. Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4), valamint a 10.§ (1) bekezdés b) pontja, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 257/2000.(XII.26.) Korm.rendelet  3.§ (3) bekezdése alapján 2007. július 1-től – 2012. június 30-ig terjedő öt év határozott időre Farkasné Horváth Magdolnát bízza meg a HMÖ Idősek Otthona Csány igazgatói teendőinek ellátásával.
2. Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap (19.600,- Ft) 250 %-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 310.000,- Ft-ban állapítja meg.

 

Felelős: Sós Tamás

                          Heves Megyei közgyűlés Elnöke

            Határidő: azonnal

 

Gratulált és jó munkát kívánt.

 

Sós Tamás:

7. napirendi pont:

Javaslat a HMÖ Idősek Otthona Eger igazgatói állásának betöltésére

 

4 pályázat érkezett be: Farkasné Minczér Éva, Hajdúné Farkas Ildikó, Petrucz István  és Sike Mária Terézia részéről.

 

Farkasné Minczér Éva:

 

Megnyitás óta dolgozik az intézményben. Megköszönte, hogy ő kaphatta meg a megbízott igazgatói munkakört. Megköszönte azt a sok segítséget, amit a hivatal irodavezetőjétől és a volt igazgatónőtől kapott.

 

Petrucz István: 

 

Pályázatát nem kívánta kiegészíteni. Jó döntést kívánt a közgyűlésnek.

 

Sike Mária Terézia:

 

Az intézmény beindításában részt vett, akkor az Egészségügyi és Szociális irodán dolgozott. A pályázatában leírta, hogy az eddigi eredményeket szeretné tovább fejleszteni, a lakók életvitelét a továbbiakban is megtartani,  növelni és bizonyos fejlesztéseket a lehetőségekhez mérten elvégezni.

 

Dr Lénárt András:

 

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság meghallgatta a pályázókat. Nehezebb dolguk volt, mint az előző esetben, mert itt még kitűnőbb pályázatok érkeztek. A bizottság Farkasné Minczér Évát  javasolja megbízni az igazgatói teendők ellátásával.

 

Sós Tamás:

Kérdés, vélemény, hozzászólás nem volt. Az A./ határozati javaslatra kérte a szavazást.

 

A közgyűlés 37 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:

 

128/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

 

1. Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4), valamint a 10.§ (1) bekezdés b) pontja, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 257/2000.(XII.26.) Korm.rendelet  3.§ (3) bekezdése alapján 2007. július 1-től – 2012. június 30-ig terjedő öt év határozott időre Farkasné Minczér Évát bízza meg a HMÖ Idősek Otthona Eger igazgatói teendőinek ellátásával.

 

2. Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap (19.600,- Ft) 250 %-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 310.000,- Ft-ban állapítja meg.

 

Felelős: Sós Tamás

                          Heves Megyei közgyűlés Elnöke

            Határidő: azonnal

 

Sós Tamás:

8. napirendi pont:

Javaslat a Benedek Elek Általános Iskola igazgatói állásának betöltésére.

 

Pocsai Zsuzsanna:

 

Amennyiben bizalmat kap, igyekszik munkáját a pályázatában leírtak alapján, illetve a legjobb tudása szerint végezni szakmailag, jogilag és emberileg egyaránt.

 

Szombati Lajos:

 

A bizottság meghallgatta a pályázót, kérte, hogy a közgyűlés bízza meg az igazgatói teendők ellátásával. 

 

Sós Tamás:

Kérdés, vélemény nem volt.

Kérte, szavazzanak.

 

A közgyűlés 37 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:

 

129/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

 

1. Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4), valamint a 10. § (1) bekezdés b. pontja, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény 102. §. (2) bekezdés e) pontja alapján 2007. augusztus 1-jétől 2012. július 31-ig terjedő határozott időre Pocsai Zsuzsannát bízza meg a Benedek Elek Általános Iskola (Heves, Fő út 94-96.) igazgatói teendőinek ellátásával.

 

2.    Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap ( 19.600) 300 %-ában , pótlékkal növelt havi illetményét 300.000.- Ft-ban állapítja meg.

 

Felelős: Sós Tamás

  Heves Megyei Közgyűlés Elnöke

Határidő: értelem szerint

 

Gratulált, további jó munkát kívánt.

 

Sós Tamás:

9. sz. napirendi pont:

 

Javaslat a Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói állásának betöltésére.

 

A pályázónak szóbeli kiegészítése nem volt.

 

Szombati Lajos:

 

A bizottság meghallgatta a pályázót és egyhangúan támogatta kinevezését. Kérte, hogy a közgyűlés bízza meg az igazgatói teendők ellátásával.

 

Sós Tamás:

 

Kérte, szavazzanak.

 

A közgyűlés 37 igen  szavazattal az alábbi határozatot hozta:

 

130/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

 

1. Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4), valamint a 10. § (1) bekezdés b. pontja, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény 102. §. (2) bekezdés e) pontja alapján 2007. augusztus 1-étől  2012. július 31-ig  terjedő határozott időre  Tóth Zsoltot bízza meg Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet ( Hatvan, Vécsey u. 2/a) igazgatói teendőinek ellátásával.

 

2.   Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap ( 19.600) 300 %-ában , pótlékkal növelt havi   illetményét 320.000.- Ft-ban állapítja meg.

 

Felelős: Sós Tamás,

  Heves Megyei Közgyűlés Elnöke

Határidő: értelem szerint

 

Gratulált és jó munkát kívánt.

 

Sós Tamás:

10. sz. napirendi pont:

 

Javaslat a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatói állásának betöltésére

 

Szabó Istvánné beteg.

 

Szombati Lajos:

 

A bizottság meghallgatta a pályázót és kérte, hogy a közgyűlés bízza meg az igazgatói teendők ellátásával. Gyógyulást kívánt.

 

Sós Tamás:

Kérdés, hozzászólás nem volt.

Kérte, szavazzanak.

 

A közgyűlés 29 igen szavazattal és 7 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

 

131/2007. (VI. 29.) közgyűlési határozat:

 

2. Heves Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4), valamint a 10. § (1) bekezdés b. pontja, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény 102. §. (2) bekezdés e) pontja alapján . 2007. augusztus 1-jétől 2012. július 31-ig terjedő határozott időre Szabó Istvánnét bízza meg a Szalaprti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Eger, Szalapart  út 81.) igazgatói teendőinek ellátásával.

 

2.   Magasabb vezetői pótlékát a pótlékalap ( 19.600) 300 %-ában, pótlékkal növelt havi illetményét 300.000.- Ft-ban állapítja meg.

 

Felelős: Sós Tamás,

              Heves Megyei Közgyűlés Elnöke

Határidő: értelem szerint

 

Gratulált, jobbulást és jó munkát kívánt.

 

Sós Tamás:

11. sz. napirendi pont:

 

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására

 

Dr. Benkár József:

 

A bizottságok megtárgyalták, javaslataik beépítésre kerültek.

Az Ügyrendi Bizottság tárgyalását követően két olyan eldöntendő ügy maradt a közgyűlés előtt, mely a 24. (2) érinti egyrészről, mely arról szól, hogy napirend előtti hozzászólásra hogyan lehet jelentkezni és a hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg, vagy utasítja el szóbeli indokolással. Ezzel kapcsolatosan háromféle módosító indítvány hangzott el. Az Oktatási és Művelődési Bizottság a rendelkezést kiegészíteni javasolja a következők szerint: Indokolt esetben az érintett személy, vagy frakciót viszontválasz illeti meg 1 perc időtartamban, a hozzászólásról egyébként vita nem nyitható. Az Ügyrendi Bizottságon Kontra képviselő úr a rendelkezést kiegészíteni javasolta a következők szerint: „Az elnök által elutasított képviselőnek a közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel megadhatja a szót.” Ugyancsak az Ügyrendi Bizottságon Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna képviselő asszony azt javasolta, hogy a 24. § (2) kerüljön teljes egészében elhagyásra. Írásbeli javaslatot nyújtott még be az SZMSZ-hez, ez kiosztásra került. A 24.§ (2) vonatkozóan álláspontját fenntartja ebben a beadványban azzal, hogy szóban kívánja megindokolni.

Ezeket a javaslatokat  Aljegyző úrral  együtt áttekintették és a közgyűlésnek elfogadásra javasolják az alábbi észrevételekkel:

A választópolgár helyett az állampolgár szerepeljen. A választópolgárt azért jelölték meg, hogy a 18 év alatti állampolgárok is a zárt ülés kivételével betekinthetnének a közgyűlés előkészületébe. Van 18 év alatti személy is, aki házasságkötéssel nagykorúvá válik, de ezt meggondolandónak tartják.

A 20. (6) utolsó mondatához tesz a Képviselő asszony javaslatot, mert szerinte a bizottsági tagokat nem lehet soron kívül berendelni a közgyűlés napjára bizottsági ülésre. Ez időnként elég problémás lehet, azonban a tervezet 18.§ (1) szerint ők a közgyűlésre meghívót kapnak. Ha a meghívó elküldése és az ülés között merül fel a bizottsági ülésnek a szükségessége, akkor egy kicsit problémásabb lehet a dolog, de ahogyan megfigyeli, elég sok külső bizottsági tag itt van a közgyűlésen. Ez döntést igényel. A javaslat részükről elfogadható.

Van egy olyan  javaslat is, hogy a zárt ülésre javasolt előterjesztés a Főjegyző ellenjegyzésével ellátott, zárt ülésre javasolt szövegrész feltüntetésével kerülhet a közgyűlés elé megtárgyalásra. Ez így rendben van. Ami törvény erejénél fogva zárt ülésre köteles, annál nem javasolt. Ami kötelező, az zárt ülés, ha pedig zárt ülés tartható, erre a formára el tudja fogadni a zárt ülésre javasolt szövegrészt.  

A kiosztott anyag 4. pontjában a  képviselő asszony azt javasolja, hogy: a közgyűlés elnökének érintettsége esetén, vagy ha ő maga az előterjesztő, az előzőekben megjelölt módon kerül sor az adott napirend vonatkozásában az ülés vezetésére. Erre sok helyen van példa. Így például Eger városánál. Szerinte befogadható ez a javaslat.

A kiosztott anyagban szereplő 6-7-8. pontot szintén befogadhatónak tartják.

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

A 20. § (6)  bekezdését fizikailag kivitelezhetetlennek tartja. A jelenlegi előterjesztés úgy szól, hogy a szóbeli előterjesztés napirendre történő felvételével egyidejűleg amennyiben az 5. bekezdésben foglaltak szerint erre nem kerül sor, a közgyűlés dönt arról, hogy a bizottság megtárgyalja-e. Ha igen, melyik bizottság tárgyalja meg.

Úgy gondolja, hogy a közgyűlési ülésen arról vitázni, hogy felveszünk-e soron kívül napirendre egy előterjesztést és megtárgyalja vagy ne tárgyalja meg a bizottság és szünetet rendelnek el, ez szerinte lehetetlenség. Nem kivitelezhető az, hogy külső bizottsági tagok beugorjanak. Nem tudhatják, hogy  milyen szóbeli előterjesztés fog a napirendre kerülni. Hogyan fogjuk biztosítani a bizottság törvényes összehívását. Szerinte ez megtámadható. Így sem az Ötv-nek, sem az SZMSZ-ünk korábbi szabályának nem felel meg és azért mondta, hogy a 20. § (6) teljesen értelmetlen, törvénysértő. Ezért javasolja elhagyni a bekezdést.

A 24. § (2) bekezdés kapcsán nem sikerült egyik álláspontnak sem többséget kapnia. Úgy ítéli meg, hogy minden közgyűlési tag el tudja dönteni, hogy mi a közérdek. Javasolta elhagyásra.

A 26. § (1) bekezdéssel kapcsolatban megjegyzi: Ha jól értelmezte Főjegyző urat, ez befogadható a hivatal részéről.  

 

Sós Tamás:

 

Mielőtt a hozzászólásokra sor kerülne, azt fogja javasolni, hogy  miután a 24. pontnál vannak módosítások, arról szavaznánk külön és utána arról, amit most kiosztottunk Főjegyző úr megjegyzéseivel. azt követően pedig a napirend egészéről.

 

Kontra Gyula:

 

Többször egyeztettek bizottsági ülésen. Úgy gondolta, kialakult egy konszenzus. Két dolog volt, amiben nem tudtak állást foglalni. Lett volna lehetőség a felvetések bizottsági ülésen történő megtárgyalására, de így  improvizálásra kényszerülnek  és utána majd rájönnek, hogy nem biztos, hogy jó a javaslat.

Állampolgár-e az, aki a közügyektől eltiltott?  Akkor neki lehetőséget kell biztosítani a közügyek gyakorolására. A változtatást nem javasolja.

 A zárt ülést kérte lekorlátozni. Például a ma pályázók bármelyike kérhette volna a zárt ülés.

Kérte megnézni az Ötv-t, mit mond az Elnök jogosítványairól. Egyértelműen előírja, hogy az elnök vezeti az ülést. Ha akadályoztatva van, nem vezeti azt. A közgyűlés elnökének vannak jogai. Miért nyúlunk bele az ő jogaiba? 

Ha az elnök nem adná meg a szót, akkor a köztestület vita nélkül határozzon róla.

Az elnök valakit vagy valakiket kiválasztott a munkája segítésére. Alelnököt vagy alelnököket választott.  Ne mi számoltassuk be az alelnököt.

Dr. Benkár József:

 

Javasolja, hogy 24. § (2) és az 50. § (3) bekezdéséről - melyről a bizottsági ülésen vita volt -, a közgyűlés döntsön és amit a Képviselő asszony írásban kiadott,  ezt a kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság végigtárgyalná, s mint rendeletmódosítási javaslatot terjesztenék a közgyűlés elé.

 

Ferencz Ervin:

 

Módosító indítványa: 76. § (4) maradjon meg. Aki igényli a bérletet, jusson hozzá.

 

Szabó Gyula:

Megdicsérte az előterjesztést. Látszik az anyagban a hivatal és a bizottságok munkája. Lehetetlennek tartja, hogy komoly rendeleteket spontán módon módosítgatunk. Még mindig találkozunk olyan javaslatokkal, melyekkel itt találkozunk először.  Ha ezeket most elfogadjuk, nem biztos, hogy módunk van átgondolni.

Javasolta annak a formáját megtalálni, hogy kifejezetten a rendelet alkotásra vonatkozóan csak írásos módosító javaslat érkezhessen és legkésőbb az ülés kezdetéig terjesszék elő hogy azt  át tudjuk gondolni. Módosításra a későbbiek során biztos sor kerül és javasolta erre visszatérni, ha a frakciók ezzel egyetértenek.

Megköszönte Főjegyző úrnak, hogy ami módosító indítványként  elhangzott a bizottsági üléseken, azon be vannak építve az anyagba egy kivételével, nevezetesen a 24. § kapcsolatosan a napirend előtti hozzászólások szabályozására vonatkozóan. Rendszerré válik, hogy a képviselők napirend előtt bizonyos dolgokat elmondanak. SZMSZ szerint a napirend előtt elhangzottakról vitát nyitni nem lehet, ugyanakkor hangoznak el egyoldalú és esetenként sértő megnyilvánulások, ezért a másik részről legalább egy embernek lehetőséget kellene adni a reagálásra.

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

Az SZMSZ 26. § (1) bekezdése ellentmondásos, mely úgy szól, hogy a napirendeket az elfogadottnak megfelelően tárgyaljuk és utána módosítanánk. Elfogadás után kerülne módosításra?

Választópolgár helyett miért használt állampolgárt? A korlátozottan cselekvőképes személy, ha nincs is választási jogosultsága, de nagyon sok mindent megtehet. Miért ne tekinthetnének a nyilvános közgyűlés jegyzőkönyvébe? Az előterjesztő ezt befogadta.

A zárt ülésre javasolt előterjesztés kapcsán rámutat, hogy zárt ülésre azt lehet javasolni, ami  törvény erejénél fogva nem kötelező. A zárt ülésre javasolt szöveggel az előterjesztést azért kellene ellátni, hogy tudjuk, hogy valami  mi miatt zárt ülésre javasolt.   

Amiről Kontra Gyula beszélt, ő már rég óta nem beszél. A könnyebb áttekinthetőség miatt osztotta ki írásban a javaslatait. A rendeletek módosítását csak írásban lehet előterjeszteni az ülés megkezdése előtt egy órával. Ez szerepel az új SZMSZ-ben.

Módosító indítványát fenntartja. Nem tudja elfogadni, amit Főjegyző úr mond, hogy újból tárgyaljuk, mert akkor már most olyan rendeletet szavaznak meg, melyben  anomáliák vannak. Kérte, hogy a módosító javaslatait szavaztassa meg Elnök úr és ezt követően meglátjuk, milyen döntés születik. A 24. § (2) bekezdését ismételten javasolta elhagyni. Azt is el tudja fogadni, amit Szabó Gyula képviselőtársa mondott, hogy az elhangzottakra adjunk reagálási lehetőséget. 

 

Herman István:

 

Érdekes volt Kontra úrnak az érvelése, de az a véleménye, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogát vonja kétségbe. Úgy gondolja, hogy a bizottsági ülések arra valók, hogy előkészítsék mindazt, ami a közgyűlésen  megvitatásra kerül. Nem azt jelenti, hogy mint a szavazógépek, nyomjuk a gombot, mert ezzel az autonómiánkat gyakorlatilag megkérdőjelezzük., Ha és amennyiben valakinek van olyan módosító indítványa, ami az ügyet előbbre viszi, azzal foglalkozni kell.

 

Szabó Gyula:

 

A napirendi pontokat az elfogadásnak megfelelő sorrendben  tárgyalja a közgyűlés. Közben pedig az  anyagon  egy módosítás átvezetésre került. Nevezetesen, hogy legyen mód egyszerű többséggel ezt megváltoztatni. Példaként elmondta, hogy valamely napirendet mikor fejezzük be, azt előre nem lehet tudni.  Előfordul, hogy a meghívott vendégnek el kell mennie, mert nem tud estig itt lenni. Ilyen esetben lehessen  valakinek napirend cserére javaslatot tenni. A módosító javaslat erről szól. Az Elnök úr az elfogadott sorrend szerint vezetheti az ülést, azonban indokolt esetben lehetőség legyen módosításra közgyűlési jóváhagyással.

 

Dr. Benkár József:

 

Szabó úr azt mondta, hogy indokolt esetben az érintett személyt vagy frakciót viszontválasz illeti meg 1 perc időtartamban. A hozzászólásról vita nem nyitható. A 24. § (2) ezzel kiegészül az. 50. § (3) bekezdése az alelnöki tevékenységről történő rendszeres beszámolási kötelezettségről szól.. Maradjon a 4 évenkénti beszámolási kötelezettség.

26. § (1) bekezdés kapcsán a javaslat elfogadható ebben a szövegtartományban is. A 25. §-ra visszautalva a 26. § (1) bekezdés egyfajta logikai sorrendiséget jelöl meg. Vagyis a módosítások után fogadja el a közgyűlés a napirendeket. A Szabó úr által mondottak szerint az elfogadott napirendet szükség szerint tárgyalás közben is módosíthatja a közgyűlés. Szerinte a javasolt szöveg beépíthető a 26. § (1) bekezdésbe, de az sem probléma, ami vastag betűszedéssel szerepel benne, hogy vita nélkül a közgyűlés a sorrendet megváltoztathatja. Itt már elfogadott napirendekről van szó. Röviden: A sorrendről napirend előtt  dönt a közgyűlés, de ha menetközben szükséges a módosítás, arra is legyen lehetőség.

Az állampolgári megnevezést el tudja fogadni.

A szóbeli előterjesztésekkel kapcsolatosan elfogadja, hogy maradjon ki, de akkor ahhoz kell a tárgyalásokon ragaszkodni és tartani magát mindenkinek, hogy ott hirtelen ötletből senki ne tegyen javaslatot. Nem lesz állásfoglalásra ott lehetőség, főleg, ha bizottsági tárgyaláshoz kötött az ügy. Így be tudja fogadni, hogy a (6) bekezdést hagyják el.

A zárt ülést érintő javaslat rendben van.

A kiosztott anyag 4. pontja és a többi,  a képviselő asszony javasolt pontok is rendben vannak.

 

Hiesz György:

 

Javasolta a vita lezárását és azt, hogy ma semmiféle módosítást ne fogadjanak el. Kerüljön vissza a módosító javaslat  az Ügyrendi Bizottsághoz, majd azt követően kerüljön közgyűlés elé.

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

A 24. § (2) bekezdés  elhagyását tudja fogadni.

 

Hiesz György:

 

Javaslata, hogy szavazzanak a módosítások kivételével.

 

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

Javasolta, hogy vegyék le az SZMSZ-re vonatkozó napirendet és később tárgyalják a módosításokkal együtt.

 

Herman István:

 

Javasolta a következő ülésre visszahozni a napirendet. .

 

Hiesz György:

 

Kérte Elnök urat, hogy az ülést az SZMSZ szerint vezesse.

Kérte a vita lezárását és a szavaztatást. Másik javaslata az volt, hogy az eredeti előterjesztést fogadják el.

 

Dr. Benkár József:

 

Bejelentette, hogy el kell mennie, meg kell nyitnia a Köztisztviselői Napot.

A 24. § (2) bekezdés azzal egészülne ki, hogy indokolt esetben az érintett személyt vagy frakciót viszontválasz illeti meg 1 perc időtartamban és vita nem nyitható.

 

Ferencz Ervin:

 

Módosító indítványa volt, hogy a 76. § (4) maradjon ki. Erre nem kapott választ.

 

Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna:

 

Szerinte az nem módosító indítvány, hogy az eredetit fogadják el. Módosító indítvány az, amit itt szóban, vagy írásban valaki beterjeszt. Az ő anyaga módosító javaslatokat tartalmaz a Szervezeti és Működési Szabályzathoz. Módosító indítványt ő tett, valamint Ferencz Ervin és Szabó Gyula.

 

Dr. Sass Barna Attila:

 

Van egy 4 oldalban összeállított anyag, melyre az előterjesztő azt mondta, hogy befogadja kettő kivételével. A 24. § (2) és az 50. §. (3). Bekezdésére többféle szövegalternatíva fogalmazódott meg. Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna és Ferencz Ervin indítványa most született meg. Ezeket esetleg halasszuk későbbre, de ettől függetlenül el tudjuk fogadni az SZMSZ-t  azokkal a módosításokkal, amit az előterjesztő befogadott.

 

Sós Tamás:

 

Kérte, hogy a Sass Barna Attila úr elmondottak szellemében szavazzanak.

 

Arra kérte a szavazást, hogy szavazhatnak-e?

 

Megállapította, hogy 22 igen, 12 nem szavazattal és 2 tartózkodással a közgyűlés támogatatta a szavazásra vonatkozó elnöki indítványt.

 

Ezt követően a Sass Barna Attila úr által elmondottak alapján kérte a szavazást.

 

 

Dr. Sass Barna Attila:

 

Szeretné megismételni: Voltak módosító indítványok, melyeket az anyag mellé összefoglaltak. Ebből kettő kivételével azt mondta Főjegyző úr, hogy elfogadja, be is vannak építve az egységes SZMSZ-be fekete betűs szöveggel, kettő indítványról Főjegyző úr azt mondta, mint előterjesztő, hogy  nem tud dönteni. Ezek a 24. § (2) és az 50. §. (3) bekezdések. Ebben kérte a közgyűlés állásfoglalását. E mellett érkezett a közgyűlésen két indítvány a Tuzánéé és a Ferencz Erviné. Az előterjesztő azt javasolta, hogy legyen új  elfogadott SZMSZ azokkal a módosításokkal, amelyet ő befogadott.

 

Merczel József:

 

A közgyűlés elnöke által előterjesztett javaslatban szerepel, hogy a Megyei Közgyűlés bizottságai, valamint a frakcióvezetők és a tanácsnokok a SZMSZ módosításáról szóló rendelet-tervezetet megtárgyalták. A testületi üléseken módosító indítványok fogalmazódtak, melyek 5 oldalban összefoglalásra kerültek. .

Október óta nem tudnak egy SZMSZ-t elfogadni.

 

Sós Tamás:

 

A dr. Sass Barna Attila úr által elmondottak alapján kérte, szavazzanak. Egyben azt is kérte, hogy a módosító javaslatot megfogalmazni kívánó képviselők az Ügyrendi Bizottsági ülésén majd vegyenek részt.

 

Megállapította, hogy a Közgyűlés 21 igen és 11 nem szavazattal, 4 tartózkodással  az alábbi rendeletet alkotta:

 

 

Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

10/2007. ( VI.29.) HMÖ rendelete a

közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

 

 

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. §

Önkormányzati jogok

 

(1) A helyi önkormányzati jogok a megye településein választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat a megyei közgyűlésbe választott képviselők és megyei népszavazás útján gyakorolják.

 

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat.

Az önkormányzat székhelye: Eger, Kossuth Lajos út 9.

Az önkormányzat postacíme: 3301 Eger, Pf: 76.

 

(3) Az önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik.

 

(4) A megyei önkormányzat a törvény keretei között saját feladatkörében önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését kizárólag törvénysértés esetén az Alkotmánybíróság és a bíróság vizsgálhatja felül.

 

(5) A megyei önkormányzat feladatai ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget.

 

2. §

Az önkormányzat jelképei

 

(1) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere és zászlaja. A jelképeket és azok használatát külön rendelet szabályozza.

 

(2) Az önkormányzat címere: arannyal keretezett kék színű tárcsapajzs, amelynek zöld talpában jobbra néző, természetes színű gólya bal lábán áll. Jobb lábával zöld színű indás-leveles kettős szőlőfürtöt, csőrében balra tekeredő zöld színű kígyót tart.

 

(3) Az önkormányzat zászlaja: zöld színű, középen a megye címerével.

 

II.

 

 A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre

 

3.§

A közgyűlés

 

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli.

 

(2) A közgyűlés hivatalos megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése.

 

(3) A közgyűlés működésének alapelvei a nyilvánosság és a demokratizmus. Ezt a rendelkezésre álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint a megyei önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a közgyűlési dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja. A demokratizmus érvényesülését – az Alkotmányban és a törvényekben meghatározottakon túl – a testület többek között a társadalmi- és szakmai szervezetekkel, munkavállalói- és kisebbségi érdekvédelmi szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja.

 

(4) A közgyűlésnek 40 tagja van. A közgyűlés tagjainak névsorát, tisztségét, a település nevét és a megyei közgyűlési választás választókerületeihez tartozó települések felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

(5) A közgyűlés szervei: a közgyűlés tisztségviselői, elnök és alelnökök, a közgyűlés bizottságai és a közgyűlés hivatala.

 

(6) A közgyűlés és szervei az önkormányzat székhelyén működnek. Esetenként a Közgyűlés és a bizottságok az önkormányzat székhelyén kívüli településen is tarthatnak ülést.

 

4. §

Kötelező feladatok

 

(1) A megyei önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el.

 

(2) A közgyűlés feladatainak ellátása, illetőleg hatáskörének gyakorlása során tiszteletben tartja, hogy a megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony.

 

(3) A közgyűlés részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg. A kötelezően ellátandó feladat- és hatásköröket a 7. számú melléklet tartalmazza.

 

5. §

Át nem ruházható hatáskörök

 

A közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalása;

d) megyei népszavazás kiírása;

e) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása;

f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása;

g) az általa külön rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány létrehozása és alapítványi forrás átvétele, átadása;

h) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás;

i) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, kiválás elhatározása;

j) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási, szolgáltatási körzetének meghatározása;

k) emlékműállítás;

l) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

m) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

n) közfeladat önkéntes vállalása, illetőleg megszűntetése;

o) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése;

p) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

q) a közgyűlés tagja és elnöke összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 33/C.§ (1) bekezdésében meghatározott döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

r) felterjesztési jog gyakorlása;

s) közgyűlés megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondása;

t) az ülésterv elfogadása;

u) vitanap tartásáról szóló döntés;

v) ingyenes vagyonátruházásról szóló döntés;

z) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.

 

 

6. §

Hatáskör átruházás

 

(1) A közgyűlés az egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére és a közgyűlés bizottságaira ruházza át a 2. számú mellékletben foglaltak szerint.

 

(2) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A közgyűléstől kapott hatáskörök gyakorlása tovább nem ruházható át.

 

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő közgyűlésen beszámol.

 

 

 

7.§

Önkéntes feladatvállalás

 

(1) A közgyűlés szabadon vállalhat közfeladatot, ha

a) az a kötelezően előírt feladat ellátását nem veszélyezteti,

b) az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti,

c) azt a törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

d) annak gyakorlása nem sérti a települési önkormányzatok érdekeit.

(2) A megyei önkormányzat önként vállalt feladatait a 7. sz. melléklet tartalmazza.

 

 

III.

 

A közgyűlés működése

 

A)

A közgyűlés alakuló ülése és működésének tervezése

 

8. §

A közgyűlés alakuló ülése

 

(1) A közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a Területi Választási Bizottság elnöke hívja össze és a korelnök vezeti.

 

(2) A Területi Választási Bizottság elnöke ismerteti a megyei közgyűlés tagjai választásának eredményét és átadja a megbízólevelet.

 

(3) A megválasztott képviselők esküt tesznek, az eskütételről esküokmányt írnak alá.

Az eskütétel lebonyolítása: az eskü szövegét a TVB elnök előmondja, az esküokmányt a képviselők aláírják, majd átveszik a megbízólevelet.

Az eskü szövege: „Én …… esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Heves megye javát szolgálom.”

(Az esküt tevő meggyőződése szerint)

„Isten engem úgy segéljen.”

 

(4) A megbízólevelek átadását és az eskütételt követően az ülést a legidősebb közgyűlési tag, mint korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig.

 

(5) A közgyűlés alakuló ülésén – tagjai sorából - titkos szavazással, minősített többséggel választja meg elnökét és alelnökét. A közgyűlés foglalkoztatási jogviszonyban álló és társadalmi alelnököket választhat. A közgyűlés elnökének személyére bármely közgyűlési tag, illetve bármely képviselőcsoport javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő közgyűlési tagok legalább 25 %-ának igen szavazata szükséges. A közgyűlés alelnökeinek személyére a közgyűlés tagjainak sorából az elnök tesz javaslatot.

 

(6) A közgyűlés alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, mely elnökből és két tagból áll. A bizottság megbízatása az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.

 

9.§

Az ülésterv

 

(1) A közgyűlés feladatait éves ülésterv szerint végzi. Az elnök az ülésterv összeállításához javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a bizottságoktól, a megyei önkormányzat intézményei vezetőitől, a főjegyzőtől.

 

(2) Az ülésterv elfogadásakor a közgyűlés dönt:

a) a közgyűlés üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről,

b) a napirendi pontok előterjesztőiről,

c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról,

d) a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról,

e) vitanap tartásáról és napirendjéről.

 

(3) Az üléstervet minden év december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni.

 

B)

A közgyűlés ülései

 

10.§

Rendes ülés

 

(1) A közgyűlés rendes ülést vagy soron kívüli ülést tart.

 

(2) A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal az éves üléstervben meghatározott időpontokban ülésezik (rendes ülés).

 

(3) A közgyűlés az ülésterv szerint munkaüléseket vagy ünnepi üléseket tart. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelnek. Az alakuló ülés munkaülésnek minősül.

 

 

11.§

Soron kívüli ülés

 

(1) Soron kívüli ülés valamennyi, az üléstervben nem szereplő ülés.

 

(2) A közgyűlés elnöke az üléstervtől eltérő időpontban – az ok megjelölésével - soron kívüli ülést hívhat össze.

 

(3) Soron kívüli ülést kell összehívni:

a) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára;

b) a közgyűlés bármely állandó bizottságának kezdeményezésére;

c) az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére;

d) megyei népszavazás megtartására irányuló érvényes kezdeményezés esetén;

e) a könyvvizsgáló kezdeményezésére.

 

(4) A közgyűlés elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány, kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra – a soronkívüliség indokát megjelölve – hívja össze a közgyűlést.

 

(5) A soron kívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor - az ülés napját megelőzően lehetőség szerint két nappal kell megküldeni és erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail) igénybe vehető.

 

(6) A soron kívüli ülés tárgysorozatába – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett –indokolt esetben a 23.§ (2) bekezdésének megfelelően további napirendi pontok is felvehetőek.

 

12.§

Az ülés nyilvánossága

 

(1) A közgyűlés nyilvánosan ülésezik. A zárt ülés kivételével hang-, film-, foto- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A választópolgárok a zárt ülés anyagainak kivételével a közgyűlés dokumentumaiba betekinthetnek [Ötv. 44.§ (8) és (12) bekezdés].

 

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

 

13.§

Zárt ülés

 

(1) Zárt ülést kell tartani:

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett – írásban tett nyilatkozatában – a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;

b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

 

(2) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

 

(3) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a főjegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvvezetők, továbbá a napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője, a könyvvizsgáló és a döntést előkészítő szakértő vesz részt.

 

(4) Ha a napirendi pont vitájának idején a közgyűlés nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (1) bekezdés a) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.

 

(5) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a közgyűlés elnöke vagy az általa erre felhatalmazott képviselő adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

 

 

 

14.§

Közmeghallgatás

 

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal – az üléstervben meghatározottak szerint - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

 

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően a megyei napilap(ok)ban egy alkalommal közzé kell tenni.

 

(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

 

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a közgyűlés a helyszínen azonnal dönteni nem tud, a javaslatot a feladatkör szerinti bizottságnak adja ki megtárgyalásra. A közgyűlés a javaslatról a bizottsági vélemény ismeretében a soron következő ülésen dönt, döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja.

 

(5) Amennyiben a javaslat nem tartozik a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a közgyűlés elnöke az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

 

15.§

Vitanap

 

(1) A közgyűlés az éves üléstervben meghatározott időpontban és napirenddel, valamint soron kívüli ülésen minősített többséggel hozott döntéssel  vitanapot tarthat.

 

(2) A vitanapon elsősorban a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a megye társadalmi, gazdasági helyzete szempontjából meghatározó témák tárgyalhatók, illetve az adott szakterület képviselői kérhetők fel tájékoztató tartására.

 

(3) A vitanapra szóló meghívót – az ülést megelőző hat nappal - meg kell küldeni a 18. §-ban foglaltaknak és egy alkalommal a megyei napilap(ok)ban közzé kell tenni.

 

(4)  Vitanap megtartását a 19. § (2) bekezdés a/-d/ pontjaiban szabályozott előterjesztésre jogosultak kezdeményezhetik.

 

C)

Az ülés összehívása

 

16. §

 

 (1) A közgyűlést az elnök – a soron kívüli közgyűlést kivéve - az önkormányzat székhelyére, a tárgyhónap utolsó pénteki napjára, délelőtt 9 órára hívja össze.

 

 (2) A közgyűlést az elnök, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök, akadályoztatásuk esetén a helyettesítéssel megbízott társadalmi alelnök, az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

 

 

17. §

 

A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a megyei önkormányzat honlapján keresztül a megye lakosságát tájékoztatni kell.

 

18. §

 

(1) A közgyűlés ülésére meg kell hívni:

a) a közgyűlés tagjait;

b) a bizottságok nem közgyűlési tag tagjait;

c) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához;

d) a megyei kisebbségi önkormányzat elnökét;

e) a megyei önkormányzat könyvvizsgálóját az őt érintő; a megyei intézmények vezetőit az adott intézményt, illetve az intézmények egészét érintő napirend tárgyalásához; a megyei közgyűlés részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez; a dekoncentrált szervek vezetőit és a települési önkormányzatok polgármestereit a feladatukat, illetve településüket érintő napirendhez.

 

(2) A közgyűlés üléséről értesíteni kell:

a) a megyei tömegkommunikációs szervek képviselőit;

b) a megye országgyűlési képviselőit;

c) a kamarák megyei szervezetei elnökeit;

d) az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét;

e) a megyei bíróság elnökét;

f) a megyei főügyészt;

g) akiket az egyes napirendi pontok tárgyalásához az ülésterv, illetve az elnök, a főjegyző vagy a napirend előterjesztője megjelöl.

 

(3) Az (1) bekezdés b-e) pontjaiban felsorolt meghívottak a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

 

(4) A (2) bekezdésben szereplők értesítése a meghívó megküldésével történik. Az érintettek az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből - kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból - az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a közgyűlés hivatalában, a főjegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt.

 

(5) A közgyűlés ünnepi üléseire az (1) bekezdés a)-b) és a (2) bekezdés a)-g) pontjaiban felsoroltakon túl meg kell hívni a Heves Megyéért Díj, a szakmai kitüntetődíj kitüntetettjeit, a megyei önkormányzat intézményeinek vezetőit, illetőleg a közgyűlés elnöke által megjelölteket.

 

D)

Az előterjesztések

 

19. §

 

 (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul;

b) beszámoló különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely megyei önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről;

c) tájékoztatók, melyek határozati javaslatot általában nem tartalmaznak.

 

(2) Az (1) bekezdés a/ és b/ pontjában írt téma előterjesztésére jogosult

a) az elnök és az alelnökök;

 b) a témakör szerint illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke, akadályoztatás esetén az általa felhatalmazott bizottsági tag;

c) bármely képviselő;

d) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője;

e) a főjegyző;

f) a megyei önkormányzat intézményvezetője;

g) a megyei önkormányzat gazdálkodó szervezetének vezetője.

 

(3) Az elnöki jelentés beszámoló és tájékoztató fejezetet tartalmaz:

a) A beszámoló tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményéről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt és azt nem lehetett elhárítani. Ennek alapján kell javaslatot tenni a határozat kiegészítésére, illetve módosítására. A beszámoló része továbbá az önkormányzat, az intézmények és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – a közgyűlés két ülése között – tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő javaslatok, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntések.

b) A tájékoztató részben az előző közgyűlés óta lefolytatott tárgyalásokról, eseményekről, valamint a megyei önkormányzat működésével kapcsolatos kérdésekről, jelentősebb feladatokról kell tájékoztatást adni.

 

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe. Ha az előterjesztő a 13.§ (1)-(2) bekezdéseire tekintettel az előterjesztés bizalmas kezelésére hív fel, akkor annak megismerésére jogosultak [13.§ (3) bekezdés] illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást az előterjesztés tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megismerését nem tehetik lehetővé. E szabályokat az előterjesztés tárgyalása és a döntés meghozatala után is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha az érintett a nyilvános tárgyaláshoz hozzájárult.

 

20. §

Az előterjesztések előkészítése

 

(1) A közgyűlés elnökének döntése alapján, az egyes jelentős, széleskörű egyeztetést igénylő előterjesztések tervezetéről a feladatkör szerinti bizottság, a közgyűlési tagok, illetve az érintettek véleményét előzetesen ki kell kérni.

 

(2) Előterjesztés - ideértve a (4) bekezdésben foglalt döntési javaslatokat is - csak a főjegyző törvényességi ellenőrzése után terjeszthető a közgyűlés elé.

 

(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását;

b) az előzményeket, s különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket;

c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit;

d) az (1) bekezdés alapján megfogalmazott véleményeket, javaslatokat;

e) a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,

f) azt, hogy ki készítette az előterjesztést és ki az előterjesztő.

 

(4) A meghívóban nem szereplő, de a közgyűlés ülésén – az előterjesztésre a 19.§ (2) bekezdése szerint jogosultak indítványára - napirendre felvett minden további előterjesztés szóbeli előterjesztésnek minősül.

 

(5) A közgyűlés bizottságai a hatáskörükbe tartozó, meghívóban szereplő napirendi pontokat, illetve a szóbeli előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően tárgyalják meg. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményével tűzhető napirendre.

 

(6) A szóbeli előterjesztés napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (5) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor - a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e, ha igen, melyik bizottság tárgyalja meg. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnöke a napirendi pont tárgyalása előtt - a bizottság elnöke által kért időtartamú - szünetet rendel el.

 

(7) Az előterjesztéseket a tárgy szerint illetékes bizottság ülése napját megelőző nap 16 óráig kell érkeztetni a Főjegyzőhöz.

 

E)

A közgyűlési anyagok postázása

 

21.§

 

(1) A Közgyűlés tagjai részére az előterjesztéseket CD lemezen az ülést megelőző, legalább 8 napon belül kell megküldeni. A CD lemez az ülés napirendjét és a meghívót is tartalmazza.

 

(2) A Közgyűlés tagjain kívüli egyéb állandó meghívottak részére a napirendet tartalmazó írásos meghívót kell megküldeni, az (1) bekezdés szerinti időpontig. A meghívón meg kell jelölni azt a web-helyet, ahol az előterjesztések olvashatók.

 

(3) A bizottságok nem közgyűlési tagjainak – kérésükre – a meghívóval együtt az írásos közgyűlési előterjesztéseket is meg kell küldeni.

 

(4) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket csak a közgyűlés tagjai kapják meg az (1) bekezdés szerinti módon .

F)

 

A közgyűlés tanácskozási rendje

 

22.§

 

(1) A közgyűlés ülését az elnök, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök, akadályoztatásuk esetén a helyettesítéssel megbízott társadalmi alelnök, az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

 

(2) Az elnök megnyitja a közgyűlés ülését és megállapítja a határozatképességet.

 

(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)].

 

23. §

 

(1) A közgyűlés elnöke soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdésekor ismerteti az összehívás indokait.

 

(2) A közgyűlés elnöke előterjeszti a meghívóban szereplő és az előterjesztésre jogosultak által felvetett napirendi pontokkal módosított napirendi javaslatot, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt.

 

24.§

Napirend előtti hozzászólás

 

(1) A napirendi pontok tárgyalása előtt - az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben legfeljebb 3 perces időtartamban a közgyűlés tagjai felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legkésőbb 1 órával írásban, a tárgy és cím megjelölésével be kell jelenteni az ülést vezető elnöknek, vagy a főjegyzőnek.

 

(2) A napirend előtti hozzászólásra vonatkozó bejelentésből ki kell tűnnie, hogy az önkormányzat szempontjából a felvetés miért minősül különösen fontosnak, illetve halaszthatatlannak. A napirend előtti hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással.

 

25.§

 

A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje

 

(1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában: elnöki jelentés, személyi kérdések, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérés, egyéb döntést nem igénylő felvetések, bejelentések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell megtárgyalni.

 

(2) A napirendi pont visszavonására az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely közgyűlési tag is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. Az indítvány elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

 

(3) A sürgősségi indítványokat (előterjesztéseket) legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig írásban kell az elnök részére benyújtani. Az indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a napirend elfogadásakor. A sürgősségi indítványt a közgyűlés a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja meg.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményével tűzhető napirendre.

A minősített többséghez kötött döntést igénylő előterjesztés sürgősségi megtárgyalásához az Ügyrendi Bizottság előzetes véleménye szükséges.

 

 

 

26. §

 

A napirend tárgyalása

 

(1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a közgyűlés. Egyszerű többséggel hozott határozattal a Közgyűlés a sorrendet vita nélkül megváltoztathatja.

 

(2) A közgyűlés az egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban – egymást követő üléseken - is lefolytathatja.

 

27.§

 

Az ülés vezetése

 

 (1) Az ülést vezető elnök:

a) megnyitja és vezeti az ülést (megadja, megvonja a szót), szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat;

b) ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót. Az ügyrendi javaslatokról a közgyűlés vita nélkül határoz,

c) az ülés során folyamatosan - a közgyűlés ülésének szünetei után minden esetben - ellenőrzi a határozatképességet;

d) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz;

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és a 29. §-ban részletezettek szerint lezárja a vitát. A vita megnyitása előtt először a napirend előterjesztője teheti meg szóbeli előterjesztését, ezt követően a bizottsági vélemények hangzanak el, legfeljebb 2 percben, melyet a bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag ismertet. A vita két részből áll: először a kérdések, majd az erre adott válaszok hangzanak el. A kérdésekre adott válaszok után az ülés vezetője lezárja a vita első részét. Ezt követően hangozhatnak el az észrevételek, javaslatok. A vitának ebben a részében kérdést már nem lehet feltenni. A vita második részének lezárását követően az ülés vezetője összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a közgyűlés döntéseit;

f) szavazásra először a módosító javaslatokat bocsátja;

g) ügyel az előterjesztők, hozzászólásra jogosultak részére rendelkezésre álló időtartam betartására;

h) időtúllépés esetén megvonja, vagy a 29.§ (10) bekezdésben meghatározott további 5 perc időre megadja a szót;

i) 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását;

j) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót;

k) tárgyalási szünetet rendelhet el;

l) szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével;

m) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja;

n) berekeszti az ülést.

 

(2) Akitől az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint megvonták a szót, az ugyanazzal a napirendi ponttal kapcsolatban nem szólalhat fel.

 

(3) Ha a közgyűlés ülését bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni kell [(1) bekezdés l) pont]. Az érintettek értesítése a meghívó megküldésével történik, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)] bekezdés.

 

28. §

Előterjesztői hozzászólás

 

Az írásbeli előterjesztés tárgyalását legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. A vita során elhangzó kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a közgyűlés döntését megelőzően legfeljebb 10 percben válaszolhat.

 

29. §

Vita

 

(1) Az ülést vezető elnök az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként az előterjesztő szóbeli kiegészítését mondhatja el, ezt követően a bizottságok véleményét kell ismertetni. A bizottság véleménye és a bizottságban kisebbségben maradt álláspont tolmácsolása az írásbeli előterjesztésre vonatkozó időkorlát (legfeljebb 5-5 perc) figyelembevételével tehető meg.

 

(2) A közgyűlés tagjai az előterjesztőhöz a napirendi pont tárgyalása során két alkalommal kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához - legfeljebb kétszer - hozzászólhatnak. A kérdésekre az előterjesztő válaszol. A kérdésfeltevés időtartama alkalmanként legfeljebb 1 perc, a hozzászólás időtartama alkalmanként legfeljebb 4 perc. A kétszeri kérdésfeltevés, hozzászólás illetve a kérdés és hozzászólás nem vonható össze. A módosító indítvány 30. § (2) bekezdése szerinti megszövegezése nem számít be a hozzászólásra meghatározott időtartamba.

 

(3) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a főjegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet a (2) bekezdésben meghatározott időtartam-szabályok szerint.

 

(4) A képviselőcsoportok vezetői – a 61. § (1) bekezdésében meghatározott időkeretben – a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak a vita lezárását követően.

 

(5) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb 3 percre kérhetnek szót kérdés feltevésére és hozzászólásra.

 

(6) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő soron kívül legfeljebb 1 percben kérhet szót.

 

(7) Aki a közgyűlésen nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére az ülést vezető elnök megadja a szót, az előterjesztőhöz - legfeljebb 3 percben - kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet.

 

 

 

(8) A hozzászólások időtartamát az ülést vezető elnök indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eredeti idő tartamával meghosszabbíthatja. Indokolt esetben kezdeményezheti, hogy a közgyűlés a szabályozottakon felül további időkeretet biztosítson a hozzászólónak. Erről a közgyűlés vita nélkül határoz.

 

(9) Ha több kérdés, hozzászólás nincs, az elnök a vita lezárása előtt - legfeljebb 5 percre - megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra.

 

(10) Az elnök a módosító indítványokat összefoglalja és lezárja a vitát.

 

30. §

Módosító indítvány

 

(1) A határozati javaslatban vagy a rendelettervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. Az ülés megkezdése előtt írásban benyújtott módosító indítványokról az előterjesztőt és az illetékes bizottságok elnökét tájékoztatni kell.

 

(2) A módosító javaslatot annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető. Rendeletre vonatkozó módosító javaslatot az ülés megnyitásáig az ülést vezető részére kell benyújtani.

 

 (3) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e.

 

(4) A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván.

 

(5) Az elnök a vita lezárása után először - az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben - a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra.

 

(6) Valamennyi módosító indítványt szavazásra kell bocsátani. Ugyanazon rendelet-tervezet vagy határozati javaslatrészt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás.

 

31.§

Személyes megjegyzés

 

Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért - megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

 

32.§

Kizárás a döntéshozatalból

 

(1) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét [53.§ f)].

 

(2) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt [38.§ l)].

 

(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

 

 

G)

Szavazás

 

33. §

Nyílt szavazás

 

(1) A képviselők az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazatukat. A képviselők által leadott szavazatokról a szavazatszámláló rendszer listát készít, melynek adatai nyilvánosak.

 

(2) A szavazatok összesítése általában számítógépes szavazatszámláló rendszerrel történik, melynek működtetéséről a főjegyző gondoskodik. A szavazatszámláló rendszer működésének leírását a 6. számú melléklet tartalmazza.

 

(3) Számítógépes szavazatszámláló gép hiányában a szavazás kézfelemeléssel történik.

 

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

 

(5) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg.

 

 

34. §

Név szerinti szavazás

 

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor.

 

(2) A közgyűlés minősített többséggel [(38. § m)] hozott külön döntése alapján más témában is tartható név szerinti szavazás bármelyik képviselő kezdeményezésére.

 

(3) Név szerinti szavazásnál a főjegyző a jelenléti ív alapján névsor szerint felolvassa a közgyűlés tagjainak nevét, akik egyenként felállva, szóban közlik szavazatukat, melyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a közgyűlési tag neve mellett rögzít.

 

(4) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a főjegyző és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

 

35. §

Titkos szavazás

 

(1) Titkos szavazást kell tartani elnök, alelnök választásakor, főjegyző, aljegyző kinevezésekor.

 

(2) Titkos szavazás tartható minden olyan esetben, amikor zárt ülést kell elrendelni vagy zárt ülés rendelhető el.

 

(3) A titkos szavazás történhet a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal.

 

(4) A szavazatszámláló rendszer felhasználásával történő titkos szavazáskor a képviselők az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazataikat. Ebben az esetben a szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a gépi adatok nem hozzáférhetőek. A szavazatszámláló berendezésének működési leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza.

 

(5) Titkos szavazás szavazólapon is történhet, ha azt bármely közgyűlési tag javasolja. A titkos szavazás szavazólapon történő lefolytatásáról a közgyűlés vita nélkül dönt.

 

(6) A titkos szavazást a (5) bekezdésben meghatározott esetben az ügyrendi bizottság - akadályoztatása esetén az e célból létrehozott ideiglenes bizottság - bonyolítja le.

 

(7) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik.

 

36.§

Megújított szavazás

 

(1) Amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapta meg, azt elvetettnek kell tekinteni.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az előterjesztő érdemi módosító indítványt tesz, kérésére a vita tovább folytatható és ezután legfeljebb még két alkalommal lehet szavazást tartani, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz.

 

 

IV.

A közgyűlés döntései

 

37. §

A rendelet és a határozat

 

 (1) A közgyűlés

a) törvény felhatalmazása alapján a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, valamint a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkot;

b) a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

 

(2) A rendeleteket, határozatokat a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá.

 

 (3) A közgyűlés által megalkotott rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában a döntéstől számított 10 napon belül ki kell hirdetni.

 

(4) A rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik.

 

(5) A rendeleteket és határozatokat a közgyűlés 2 évente vizsgálja felül.

 

(6) A közgyűlés jegyzőkönyvi rögzítéssel, határozat nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekről;

b) felvilágosítás kérés esetén az arra adott válasz elfogadásáról;

c) általában a tájékoztatók tudomásulvételéről.

 

(7) A közgyűlés döntéseihez - a 38.§-ban foglaltak kivételével - a jelenlévő közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges.

 

38. §

Minősített többség

 

A megválasztott közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) rendeletalkotás;

b) a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása;

d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás;

e) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kiválás;

f) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási szolgáltatási körzetének meghatározása;

g) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése;

h) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítése;

i) megyei népszavazás kiírása;

j) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása;

k) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

l) képviselő kizárása,

m) a 13.§ (2) bekezdése szerinti zárt ülés, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése;

n) önmaga általi feloszlásnak kimondása;

o) költségvetési koncepció, gazdasági program, ülésterv elfogadása;

p) a közgyűlés elnökének sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása;

q) költségvetést érintő, előre nem tervezett kiadások engedélyezése,

r) szakellátási feladatra ellátási szerződés megkötése,

s) vitanap tartása,

t) felterjesztési jog gyakorlása.

 

 

39. §

A rendelet és a határozat jelölése

 

A közgyűlés

a) rendeletének jelölése: “Heves Megyei Önkormányzat rendeletének sorszáma / évszám (a kihirdetés dátuma: hónap, nap) HMÖ. rendelete és a rendelet címe”. A rendelet rövidítése: “HMÖ. r.”

b) határozatának jelölése: “Heves Megyei Önkormányzat határozatának sorszáma / évszám (a határozathozatal dátuma: hónap, nap) Kgy. határozata és a határozat tárgya”. A határozat rövidítése: “Kgy. h.”

 

V.

Felvilágosítás kérés, kérdés, bejelentés

40. §

Felvilágosítás kérés

 

 (1) A képviselő a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a főjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől a feladatkörükbe tartozó – és a képviselő megítélése szerint magyarázatot igénylő - önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

 

(2) A felvilágosítás kérést legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban benyújtani.  Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás kérés a közgyűlés ülését megelőző tizedik napig megérkezik a közgyűlés hivatalába, azt a közgyűlés tagjainak meg kell küldeni.

 

(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az üléstől számított 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.

 

 (4) A felvilágosítást kérő a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a közgyűlés ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a közgyűlés soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető, legfeljebb 1 percben.

 

(5) Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

 

(6) Ha a közgyűlés a választ elutasítja, elrendeli a feladatkör szerint bizottságnál a felvilágosítás kérés tárgyának kivizsgálását. Amennyiben téma szerint illetékes bizottság nincs, az elnök javaslata alapján ideiglenes bizottság hozható létre. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is.

 

(7) A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő közgyűlésen beszámol [19.§ (1) bekezdés b) pont] és javaslatot tesz

a) a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosítás kérés tárgyalásának lezárására;

b) amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további közgyűlési döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét.

 

 (8) A felvilágosítás kérésekről a főjegyző nyilvántartást vezet.

 

 

41. §

Kérdés

 

(1) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a főjegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően, legfeljebb 1 percben kérdést intézhet.

 

(2) A kérdés minden olyan, a megyei önkormányzat közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosítás kérés fogalomkörébe.

 

(3) Amennyiben a válaszadásra a címzett részéről az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő 8 napon belül írásban kell választ adni.

 

 

42. §

Bejelentés

 

(1) Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel.

 

(2) Bejelentés az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően tehető, legfeljebb 2 percben.

 

VI.

 

A közgyűlés dokumentumai

A)

Jegyzőkönyv

 

43. §

 

(1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet évente 1-től kezdődően arab számmal sorszámozni kell. A jegyzőkönyv az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólások lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket (a határozatok teljes szövegét, a rendeleteknek a számát és címét), a felvilágosítás kérés, kérdés lényegét, az arra adott választ, és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a személyes megjegyzést és az egyéb bejelentést, információt tartalmazza.

 

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó;

b) a tárgyalásra került előterjesztések (mellékleteikkel);

c) a jelenléti ív;

d) az írásban benyújtott felvilágosítás kérés és arra adott írásos válasz;

e) az ülésen alkotott rendelet(ek);

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása [52. § d)];

g) a 13.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat.

 

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, azt külön kell számozni és kezelni.

 

(4) A közgyűlés esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

 

(5) Az érintett képviselő a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 3 munkanapon belül kérheti a főjegyzőtől a hozzászólásáról készített jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását, az általa elmondottakra vonatkozó részek módosítását az ülésen rögzített hanganyagnak megfelelően.

 

(6) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá.

 

(7) A jegyzőkönyvet - mellékleteivel együtt - az ülést követő 15 napon belül a főjegyző köteles megküldeni az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

 

(8) A jegyzőkönyvek eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente - a zárt ülés jegyzőkönyveit külön - be kell köttetni, irattárba kell helyezni és meg kell őrizni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülésen készültek kivételével – a jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül meg kell küldeni a Heves Megyei Önkormányzat Közigazgatási Könyvtárának.

 

(9) A közgyűlés minden üléséről - a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül. A zárt ülésről készített hangfelvételt külön kell kezelni, tárolni. A zárt ülés hangfelvételének meghallgatására kizárólag azok jogosultak, akik a zárt ülés jegyzőkönyvébe is betekinthetnek.

 

(10) A szavazatszámláló rendszer gépi jegyzőkönyveit és a számítógépes gépi adathordozókat, az alkalmanként készülő audio- és videofelvételeket a hivatalban meg kell őrizni és az iratkezelés általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a levéltári átadásról gondoskodni.

 

(11) A nyilvános közgyűlésről készült jegyzőkönyv, illetve a gépi jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítását a főjegyző engedélyezi, amely térítésköteles, kivéve, ha megyei közgyűlési tag számára készül.

 

(12) A közgyűlés dokumentumai - a zárt ülésekről készültek kivételével - a közgyűlés hivatalában tekinthetők meg, melyre vonatkozó igényt a főjegyzőnek kell bejelenteni. A 13.§ (1) bekezdéssel érintett személy a zárt ülés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik.

 

(13) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe – törvényben meghatározott kivétellel – csak az ülésen résztvevők tekinthetnek be.

B)

Az önkormányzat hivatalos lapja

 

44. §

 

(1) A hivatalos lap megnevezése: Heves Megye Önkormányzatának Közlönye (továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny kiadója a közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a megyei főjegyző.

 

(2) A megyei közlöny a közgyűlés rendeleteit és határozatainak számát és tárgyát tartalmazza,  ide nem értve az önkormányzati hatósági ügyben, zárt ülésen hozott határozatokat. A közlönyben szükség szerint megjelennek a közérdekű és hivatalos közlemények.

 

(3) A közgyűlés munkájának jobb megismerése, elősegítése és az elektronikus tájékoztatás érdekében a megyei közlönyön kívül honlapot működtet. A honlap domain neve: „hevesmegye”, a honlap címe: www.hevesmegye.hu . A honlap felelős szerkesztője a megyei főjegyző.

 

(4) A megyei közlönyt minden esetben meg kell küldeni:

a) a közgyűlés tagjainak;

b) a nem közgyűlési tag bizottsági tagoknak;

c) a közgyűlés hivatala belső szervezeti egységeinek;

d) az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének;

e) a közigazgatási könyvtárnak;

f) valamennyi megye főjegyzőjének;

g) az önkormányzat intézményeinek;

h) a megyei bíróság elnökének;

i) a megyei főügyésznek.

 

 

(5) A megyei közlönyt

a) az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezeteknek;

b) a megye települési önkormányzatainak;

c) a kamarák megyei szervezetei elnökeinek abban az esetben kell megküldeni, ha őket érintő rendelkezés szerepel benne.

 

 

VII.

 

Felterjesztési jog és közgyűlési nyilatkozat

 

45. §

 

A közgyűlés az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

 

46. §

 

(1) A közgyűlés véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a megye lakosságát érintő ügyekben.

 

(2) A határozati formába foglalt közgyűlési nyilatkozatot - a közgyűlés döntésétől függően - a megyei napilap(ok)-ban, illetve a Magyar Távirati Iroda (MTI) útján közzé kell tenni, egyidejűleg meg kell küldeni a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnek.

 

 

VIII.

 

A közgyűlés tisztségviselői

 

A)

A közgyűlés elnöke

 

47. §

 

Az elnök önkormányzati tevékenysége körében:

a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját;

b) képviseli a közgyűlést;

c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megyei országgyűlési képviselőkkel;

d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel;

e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet;

f) gondoskodik a (tömeg)kommunikációs tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit;

g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.

 

48. §

 

(1) A közgyűlés elnöke az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közgyűlés hivatalának közreműködésével látja el.

 

(2) A közgyűlés elnöke a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót alkalmazhat.

 

(3) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közgyűlés hivatalát. Ennek keretében:

a) a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b) a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének meghatározására;

c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés alelnökei, a főjegyző és az intézményvezetők tekintetében;

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a politikai főtanácsadó, illetve politikai tanácsadó felett;

e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

 

(4) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

 

(5) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a közgyűlés bizottsága határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés döntésével vagy sérti a megyei önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés soron következő ülésén határoz.

 

 

49. §

 

(1) Az elnök feladatai ellátásának elősegítésére szakértőket alkalmazhat.

 

(2) A szakértők alkalmazásáról, alkalmazásuk módjáról és feltételeiről - a költségvetésben e célra meghatározott kereten belül - az elnök dönt.

 

(3) Szakértőként nem alkalmazható a közgyűlés tagja, a közgyűlés hivatalának és az önkormányzat intézményének dolgozója.

 

 

B)

A közgyűlés alelnöke

 

50. §

 

(1) A közgyűlés alelnököt választ, a közgyűlés több foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnököt, illetve társadalmi megbízatású alelnököt vagy ezek kombinációját alkalmazva választhat.

 

(2) Az alelnök feladata az elnök helyettesítése, munkájának segítése, tevékenységét az elnök irányításával végzi. 

 

(3) Az alelnök tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek, és a ciklus utolsó évében a mandátum lejártát megelőző utolsó ülésen a közgyűlésnek.

 

IX.

 

A közgyűlés tagjainak és a bizottságok külső tagjainak jogai és kötelességei

 

A)

A közgyűlés tagja

51. §

 

A megyei közgyűlés tagja tevékenységét a megye egészének érdekében fejti ki. A megyei közgyűlés tagjává választott képviselők azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

 

A közgyűlés tagjainak jogai

52.§

 

A közgyűlés tagja

a) a közgyűlés bizottságaiba megválasztható;

b) megilleti a képviselőcsoporthoz csatlakozás joga;

c) részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

d) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására;

e) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén;

f) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat;

g) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyűlés elnökének - a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

h) a közgyűlés és elnöke megbízása alapján képviselheti a közgyűlést;

i) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását;

j) közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet a főjegyzőnél, melyre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia;

k) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra.

 

A közgyűlés tagjainak kötelezettségei

53.§

 

A közgyűlés tagja köteles

a) képviselői tevékenységét az esküjének megfelelően végezni;

b) részt venni a közgyűlés, valamint – bizottsági tagsága esetén – a közgyűlés bizottságának munkájában;

c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés (bizottság) elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;

e) képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;

f) a közgyűlés (bizottság) elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [32.§];

g) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

 

54. §

 

A közgyűlés tagjait, a Közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait  belépőkártyával kell ellátni, ami biztosítja számukra a Megyei Önkormányzati Hivatal épületébe való zavartalan bejutást.

 

B)

A bizottságok nem közgyűlési tagjai

55. §

 

(1) A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles a 8. § (3) bekezdése szerinti esküt tenni a közgyűlés előtt. Az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. Az eskü letételét esküokmány igazolja, melyet a közgyűlés elnöke ír alá.

 

(2) A közgyűlés bizottságának külső tagja

a) tanácskozási és szavazati joggal vesz részt annak a bizottságnak az ülésein, amelybe megválasztották;

b) tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés ülésein;

c) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását;

d) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását;

e) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra.

 

(3) A bizottság külső tagja köteles

a) a bizottság munkájában részt venni;

b) lehetőség szerint írásban a bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejeztéig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik. E kötelezettség elmulasztása külön rendeletben meghatározott szankciót von maga után;

c) a bizottságban folytatott tevékenysége során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;

d) megbízatásához méltó magatartást tanúsítani;

e) a bizottság elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [32.§].

 

(4) A bizottságok közgyűlési és nem közgyűlési tag tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.

 

X.

 

A közgyűlés bizottságai, a képviselőcsoportok és a tanácsnokok

 

A) A bizottságok

56. §

A közgyűlés állandó bizottságai

 

(1)   A közgyűlés állandó bizottságai (továbbiakban: bizottságok)

 

a)      Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság (5 fő)

b)      Egészségügyi és Szociális Bizottság (13 fő)

c)      Ellenőrző Bizottság (5 fő)

d)      Kisebbségi Bizottság (11 fő)

e)      Ügyrendi Bizottság (11 fő)

f)        Oktatási és Művelődési Bizottság (13 fő)

g)      Pénzügyi Bizottság (11 fő)

h)      Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság (9 fő)

 

57.§

Ideiglenes Bizottság

 

(1) A közgyűlés meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

 

(2) A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart.

 

(3) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

 

 

58. §

A bizottság tagjainak választása

 

(1) A bizottságok tagjainak több mint a felét – ide értve a bizottság elnökét és az általa helyettesítésre felhatalmazott bizottsági tagot - a közgyűlés tagjai közül kell megválasztani.

 

(2) A bizottságok tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.

 

(3) Egy közgyűlési tag legfeljebb két állandó bizottság tagjává választható.

 

59. §

A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok

 

(1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

 

(2) A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot össze kell hívni.

 

(3) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a közgyűlés elnökét, a főjegyzőt és az 52.§ f) pontja szerinti javaslattevőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell.

 

(4) Az állandó meghívottak körét a bizottságok elnökeinek javaslatára a bizottságok határozzák meg, akiket a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illet meg [18.§ (1) bekezdés e) és 18.§ (3) bekezdés].

 

(5) A bizottság ülése határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

 

(6) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki.

 

(7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

 

(8) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az SZMSZ-ben meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki.

 

(9) A bizottságok működésére, a határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére az SZMSZ közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

 

(10) Az önkormányzat gazdasági programjáról és költségvetéséről, a zárszámadásról, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá a képviselőknek, a bizottságok képviselő tagjainak és a bizottságok külső tagjainak juttatásairól, illetve ezek módosításáról szóló rendeletek tervezetét, a közgyűlés által adományozandó kitüntető címre és díjakra vonatkozó javaslatokat, valamint az ülésterv javaslatát valamennyi bizottság véleményezi.

 

(11) A (10) bekezdésben, valamint a bizottságok feladat- és hatáskörében nem meghatározott közgyűlési előterjesztések véleményezéséről a bizottságok a közgyűlési, illetve saját üléstervük előkészítésekor – az előterjesztő javaslatának figyelembevételével - foglalnak állást.

 

(12) A bizottság az előterjesztett javaslat véleményezése során egyértelműen dönt abban, hogy azzal egyetért, nem ért egyet, vagy szöveg szerinti módosító javaslatot tesz. Döntéséről az előterjesztőt - amennyiben az ülésen nem vett részt - tájékoztatni kell.

 

(13) Amennyiben a bizottság elnöke a véleményével a bizottságon belül kisebbségben marad, akkor kérésére a bizottsági előadó személyét a bizottság a többségi véleményt képviselők közül jelölheti ki.

 

(14) A bizottságon belül kisebbségben maradók álláspontját az érintettek kérésére a közgyűlésen ismertetni kell [29.§ (1) bek.].

 

(15) A bizottságok munkájukba - a közgyűlés elnökének előzetes tájékoztatása mellett - külső szakértőket vonhatnak be. A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a 49.§ (3) bekezdésben foglaltakat. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a főjegyző gondoskodik.

 

(16) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatják. A kitüntető díj odaítélése tárgyában hozott döntésekről a bizottság elnöke a közgyűlés elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni.

 

(17) A ciklus utolsó évében a bizottságok működésükről külön beszámolnak a közgyűlésnek.

 

B)

 

A képviselőcsoportok

 

60. §

A képviselőcsoport megalakulása

                                              

(1) A közgyűlési tagok közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

 

(2) Képviselőcsoportot legalább 5 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

 

(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, 6 főt meghaladó csoport esetén vezető helyettest választhat. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.

 

(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen a korelnökhöz, azt követően a közgyűlés elnökéhez, a változásokat, illetve a csoport megszűnését a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni.

 

5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

 

61.§

A képviselőcsoport-vezető jogai, feladatai

 

(1) A képviselőcsoport vezetője a közgyűlés ülésén az adott napirendnél a csoport nevében legfeljebb 5 percben véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést [31.§] tehet.

 

(2) A képviselőcsoport nevében – a 19.§ (2) bekezdés d) pontja szerint – előterjesztésre jogosult.

 

(3) A közgyűlés elnöke vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.

 

C)

 

A tanácsnokok

62. §

 

A Közgyűlés bizottságának elnökei tanácsnokok.

A Közgyűlés Egészségügyi Tanácsnokot és Oktatási és Művelődési Tanácsnokot választhat.

 

XI.

 

A főjegyző, az aljegyző és a hivatal

 

A) A főjegyző

63. §

 

(1) A közgyűlés határozatlan időre titkos szavazással nevezi ki a megyei főjegyzőt.

 

(2) A főjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a közgyűlés elnöke.

 

(3) A főjegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, ügykezelői és a hivatallal munkaviszonyban állók tekintetében. Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - az elnök által meghatározott körben - az elnök egyetértése szükséges.

 

(4) A főjegyző vezeti a közgyűlés hivatalát. A főjegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

c) döntésre előkészíti a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a közgyűlés elnöke ad át;

e) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés, a közgyűlés bizottságának ülésén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

g) tájékoztatja a közgyűlést az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges;

h) gondoskodik a Heves Megye Önkormányzatának Közlönye című hivatalos lap szerkesztéséről és megjelentetéséről;

i) gondoskodik az SZMSZ és mellékleteinek naprakészen tartásáról, javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására;

j) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságoknak és a tisztségviselőknek, ha tevékenységük során, illetve döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

 

B)

Az aljegyző

 

64.§

 

(1) A közgyűlés a főjegyző javaslatára - a főjegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a főjegyző helyettesítésére, a főjegyző által meghatározott feladatok ellátására.

 

(2) Aljegyző esetén az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a főjegyző.

 

C)

A hivatal

 

65.§

 

 (1) A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

 

(2) A hivatal elnevezése Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala (a továbbiakban: hivatal).

 

66. §

 

A hivatal feladatai különösen:

a) a közgyűlés, a bizottságok, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása;

b) a képviselők, a tisztségviselők, a bizottságok munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése;

c) a főjegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése,

d) az önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében a fenntartói jogosítványokból adódó feladatok ellátása.

 

 

 

 

67. §

 

(1) A hivatal belső tagozódása:

 

a.) Titkárság

b.) Jogi Iroda

c.) Egészségügyi és Szociális Iroda

d.) Művelődési és Sport Iroda

e.) Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Iroda

f.) Pénzügyi Iroda

g.) Terület és Intézményfejlesztési Iroda

h.) Belső Ellenőrzési Csoport

i.) Informatikai Csoport

 

(2) Az irodák élén vezetői megbízatású irodavezetők állnak. A Jogi Irodát az aljegyző vezeti. Az irodavezetőket távollétükben irodavezető helyettesek helyettesítik. A Titkárság élén – irodavezetői beosztásban – titkárságvezető áll.

 

(3) A főjegyző a hatékonyabb feladatellátás érdekében időszaki vagy ciklusfeladatra munkacsoportot hozhat létre.

 

(4) A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal ügyrendje tartalmazza, amely főjegyzői utasításban kerül megállapításra.

 

(5) A Közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre az önkormányzat hivatalában a Közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a Megyei Közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Ktv. 11/A. §-ában foglalt feltételekkel.

 

XII.

 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

 

68. §

 

(1) Megyei népszavazást a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 15%-a kezdeményezhet, ebben az esetben a közgyűlés köteles kiírni a megyei népszavazást.

 

(2) A megyei népszavazás aláírásgyűjtő íven kezdeményezhető.

 

(3) Népi kezdeményezést a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 8 %-a nyújthat be, ebben az esetben a közgyűlés köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést.

 

(4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

 

 

XIII.

 

Az önkormányzat gazdálkodása

 

69. §

 

(1) A közgyűlés elnöke az alakuló ülést követően 6 hónapon belül terjeszti elő az önkormányzat választási ciklusra szóló  gazdasági programját. Az elnök a  gazdasági program elkészítéséhez kikéri a közgyűlés képviselőcsoportjainak véleményét. A program tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. Meghatározza a célok és feladatok megoldásának eszközeit, valamint a végrehajtás ellenőrzését.

 

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felelős.

 

(3) Az önkormányzati vagyonnal (törzsvagyon, egyéb vagyon), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással és az önkormányzat vállalkozásaival kapcsolatos előírásokat, továbbá az önkormányzat költségvetését a közgyűlés külön rendeletben állapítja meg.

 

(4) Az önkormányzati vagyon alakulásáról a közgyűlés elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer - a zárszámadás keretében - beszámol a közgyűlésnek.

 

(5) Az önkormányzat gazdasági szervezeti feladatait a Pénzügyi Iroda látja el.

A Hivatal Alapító Okiratát Heves Megye Közgyűlése 79/2001. (VIII.31.) számú határozatával hagyta jóvá.

A költségvetés jóváhagyásának számlaszáma: 11739009-15378008.

A Pénzügyi Iroda elkészíti saját ügyrendjét, amely részletesen tartalmazza az ellátandó pénzügyi-gazdasági feladatokat, a hatás- és jogköröket.

A Pénzügyi Iroda felépítését a 8. sz. melléklet tartalmazza.

A Heves Megyei Önkormányzat intézményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzatot az 5. számú melléklet, az ellenőrzési nyomvonalát a 6. számú melléklet határozza meg.

 

(6) A Megyei Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

 

(7) A Megyei Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.

Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

 

(8) Az önkormányzat minden költségvetési évben költségvetési rendeletet alkot.

Az éves költségvetés elfogadása rendeleti formában, két fordulóban történik.

A két forduló között a közgyűlés közmeghallgatást tart.

 

(9) Az önkormányzat minden költségvetési évről zárszámadást is készít. Év közben fél éves és I-III. negyedéves gazdálkodásról szóló beszámolót kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

 

(10) A közgyűlési tagot, a bizottság elnökét és tagját a költségvetésben és külön önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, költségtérítés illeti meg.

 

(11) A Megyei Önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott, forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az egyéb vagyonból áll, melyekkel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a közgyűlés gyakorolja.

 

(12) A közgyűlés meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való vételét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben megyei népszavazáshoz kötheti.

 

XIV.

 

Az önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere

 

70. §

 

(1) Az önkormányzat közgyűlése, feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat.

 

(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait.

 

71. §

 

(1) A közgyűlés feladatainak ellátása során - a kölcsönös érdekek figyelembevételével - együttműködik a megye településeivel és más megyék önkormányzataival.

 

(2) A közgyűlés kapcsolatot tart külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a közgyűlés az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg.

 

(3) Az együttműködésről, kapcsolattartásról, azok formájáról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt.

 

72. §

 

(1) A közgyűlést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésével létrehozandó egyeztető bizottságban a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által választott további négy tag képviseli.

 

(2) Más települési önkormányzatokkal közösen is létrehozható egyeztető fórum, ha az érintett önkormányzat kéri és a közgyűlés indokoltnak tartja.

 

73. §

 

A közgyűlés kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a megye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a megyében működő társadalmi szervezetekkel.

 

74. §

 

A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tart más megyék közgyűlésének tisztségviselőivel, illetve főjegyzőivel.

 

75. §

(1) A Heves Megyei Önkormányzat a vagyonrendeletében kijelölt irodahelyiséget a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adja.

 

(2)  A Heves Megyei Önkormányzat ingyenes biztosítja a kisebbségi önkormányzat postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatainak ellátását, a testületi működéshez szükséges kommunikációs eszközök (telefon, fax, internet) használatát, közreműködik pályázataik továbbításában.

 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ingyenesség nem vonatkozik a kisebbségi önkormányzat pályázati díjaira és a pályázati önerő biztosítására.

 

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben előírtak végrehajtásáról a Heves Megyei Önkormányzat az önkormányzati hivatal útján gondoskodik és a végrehajtással összefüggő költségeket a hivatal költségvetésében biztosítja. A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat testületi működése feltételeinek megteremtéséhez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-a alapján biztosított, ingyenes használatba adott ingatlan és ingó vagyontárgyak körét a 9. számú melléklet tartalmazza.

 

XV.

 

Vegyes és záró rendelkezések

 

76. §

 

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(2) E szabályzat mellékletét képezik:

 

1. számú melléklet:                   a közgyűlés tagjai, tisztségviselői, a választókerülethez tartozó települések

 

2. számú melléklet:                   a közgyűlés elnökére és bizottságaira átruházott hatáskörök, a bizottságok összetétele;

 

3. számú melléklet:                   a Heves Megyei Önkormányzat intézményei;

 

4. számú melléklet:                   a Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének leírása;

 

5. számú melléklet:                   a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzata;

 

6. számú melléklet:                   a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal ellenőrzési nyomvonala;

 

7. számú melléklet                    a Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai;

 

8. számú melléklet                    a Pénzügyi Iroda felépítése.

 

9. számú melléklet                    a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan és ingó vagyontárgyak köre

 

(3) Az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól, valamit együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Heves Megyei Önkormányzat Alapokmányáról (SZMSZ) szóló és többször módosított 6/1992. (VI. 12.) HMÖ rendelet és a Heves Megyei Közgyűlés képviselőinek, a bizottsági elnököknek és a bizottságok tagjainak juttatásairól szóló 4/2007. (III.30.) HMÖ rendelet 4. § (1) bekezdése.

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

1.      sz. melléklet

 

 

A Heves Megyei Közgyűlés tagjai, tisztségviselői

 

 

                                               Sós Tamás   elnök                                           Eger

Merczel József alelnök                        Eger

Ambrus Zoltán alelnök                        Petőfibánya

Beer Ferencné alelnök                         Szihalom

 

 

 

 

 

 

Megyei közgyűlési választás választókerületeihez

tartozó települések

 

1.  sz. megyei választókerület (10.000 vagy ennél kevesebb lakosú települések):

 

Abasár, Adács, Aldebrő, Andornaktálya, Apc, Atkár, Átány, Balaton, Bátor, Bekölce, Besenyőtelek, Bélapátalva, Boconád, Bodony, Boldog, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Bükkszék, Csány, Demjén, Detk, Domoszló, Dormánd, Ecséd, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerfarmos, Egerszalók, Egerszólát, Erdőkövesd, Erdőtelek, Erk, Fedémes, Feldebrő, Felsőtárkány, Füzesabony, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Heréd, Hevesaranyos, Hevesvezekény, Hort, Istenmezeje, Ivád, Karácsond, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kerekharaszt, Kisfüzes, Kisköre, Kisnána, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Ludas, Maklár, Markaz, Mátraballa, Mátraderecske, Mátraszentimre, Mezőszemere, Mezőtárkány, Mikófalva, Mónosbél, Nagyfüged, Nasgykökényes, Nagyréde, Nagytálya, Nagyút, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Parád, Parádsasvár, Pálosvörösmart, Petőfibánya, Pély, Pétervására, Poroszló, Recsk, Rózsaszentmárton, Sarud, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szihalom, Szilvásvárad, Szúcs, Szücsi, Tarnabod, Tarnalelesz, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmárton, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Terpes, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Vámosgyörk, Váraszó, Vécs, Verpelét, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk.

2.  sz. megyei választókerület (10.000-nél nagyobb lakosú települések):

 

Gyöngyös, Hatvan, Heves

 

2. sz. melléklet

 

 

 

A Közgyűlés elnökének és bizottságainak saját és átruházott hatásköre,

a bizottságok összetétele

 

I.

A Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök

 

1.            Dönt az önkormányzati hivatal kezelésében lévő vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű ingatlanok 5 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásáról. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 4. § (2) bekezdése, 4. § (4) bekezdés b/ pontja)

 

2.             Hozzájárul az intézmények használatában lévő vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű ingatlanok 5 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásához. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 4. § (4) bekezdés b/ pontja)

 

3.             Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingóságok megvételéről, elidegenítéséről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (3) bekezdés)

 

4.             Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, az ilyen jellegű ingatlanok megvételéről.

(13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (3) bekezdés)

 

5.                Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évet meg nem haladó lekötéséről.

 

6.             Rendelkezik az általános tartalék felhasználásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig

 

7.             Átcsoportosítást engedélyez a jóváhagyott előirányzatok között az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig.

 

8.            Intézményvezetői igény esetén gyakorolja a bérlőkijelölési jogot a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében. (12/1993. (XII.17.) HMÖ rendelet 2. § (5) bekezdés)

 

9.            A fenntartó nevében gyakorolja az egyetértési jogot a nem a Közgyűlés által megbízott intézményi magasabb vezetők esetében. (150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. § (9) bekezdés)

 

10.    Gyakorolja a fenntartót megillető jogokat az intézményi ellátást igénybe vevőkkel kapcsolatban a szociális és gyermekvédelmi  ellátásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint - intézményi jogviszony megszüntetése, ingyenes ellátás, személyi térítési díj megállapítása -. (1997. évi XXXI. tv. 29. § (1) bekezdés, 1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései)

 

11.    Gyakorolja a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozattételi jogot. (1990. évi LXV. tv. 72. §)

 

12.    Engedélyezi a megyei címer és zászló használatát

(7/1991. (X.22.) HMÖ rendelet 6. §)

 

13.    Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átadott pénzeszközök intézmények közötti felosztásáról.

 

14.    Engedélyezi az intézményi túlfinanszírozás felhasználást az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig.

 

15.    Jogosult az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések elengedésére. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 10. §)

 

16.    Gyakorolja a közbeszerzési törvényben, illetve közbeszerzési szabályzatban meghatározott ajánlatkérői jogosítványokat.

 

17.        Igazolja a képviselőnek a Közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt költségének szükségességét. (1994. évi LXIV. tv. 18. § (1) bekezdés)

 

II.

A bizottságok saját és átruházott hatáskörei

 

Egészségügyi és Szociális Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.      Javaslatot tesz a szociális módszertani feladatok ellátására kijelölendő intézményre a Közgyűlés részére. (1993. évi III. tv. 88. § (1)-(3) bekezdései)

2.       Véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények létrehozásával, átvételével, megszüntetésével, átcsoportosításával kapcsolatos előterjesztéseket. (1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés a/pont)

 

3.       Javaslatot tesz a Közgyűlés részére a gyermekvédelmi és szociális intézmények térítési díjának mértékére. (1997. évi XXXI. tv. 29. §, 1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései)

 

4.      Javaslatot tesz Szakértői Bizottságok tagjaira. (1993. évi III. tv. 113/D. § (6) és (7) bekezdései, 1997. évi XXXI. tv. 66. § (1) a/pont)

 

5.            A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

 

6.      Véleményt fogalmazhat meg az egészségturizmussal kapcsolatosan, továbbá véleményt nyilváníthat, javaslatot dolgozhat ki a Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság saját hatásköreit felsoroló 1-3., 5. és 6. pontban szabályozott bizottsági hatáskörökhöz kapcsolódóan.

 

Átruházott hatáskörök

1.            Jóváhagyja a Megyei Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet térítési díj szabályzatát. (284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet 1. §)

 

2.            Jóváhagyja az intézmények szakmai programját és házirendjét. (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c/pont, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés d/pont)

 

3.      Véleményezi a települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepció tervezetét. (1993. évi III. tv. 92. § (8) bekezdés)

 

4.      Az egészségügyi és szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatának, valamint külön törvény szerint fenntartó hatáskörébe tartozó intézmények éves munkatervének és éves beszámolójának jóváhagyása, illetve elfogadása. (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c/pont, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés d/pont)

 

5.      Az egészségügyi és szociális intézmények intézményvezetői munkakörének betöltésére irányuló pályázat kiírása, a beérkezett pályázatok véleményezése.

(1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdés)

 

6.      Pályázat alapján dönt a Megyei Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról.

 

Ellenőrző Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.      A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás keretében engedélyezi az igényelt pénzügyi ellenőrzések megtartását.

 

2.      Ellátja a Megyei Önkormányzat saját intézményei pénzügyi ellenőrzésére irányuló az 1990. évi LXV. tv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott teendőit, továbbá célellenőrzési, témaellenőrzési és utóellenőrzési feladatokat.

         Az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzését az intézmény Megyei Közgyűlés előtti beszámolásának évében végzi el azzal a megkötéssel, hogy öt éven belül valamennyi megyei fenntartású intézmény pénzügyi-gazdasági ellenőrzését el kell végeznie.

 

Kisebbségi Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.            Kiemelt figyelemmel foglalkozik a megyében élő nemzeti- és etnikai kisebbségek helyzetével, életkörülményeivel, tevékenységével, előmozdítja a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását.

 

2.            Kapcsolatot tart a megyében működő kisebbségi szervezetekkel, a települési és a megyei és országos területi kisebbségi önkormányzatokkal, a kisebbségi programokat bonyolító, jogvédő tevékenységet folytató szervezetekkel, intézményekkel, más megyei önkormányzatok kisebbségi szakbizottságaival, tanácsnokaival, a romaügyek koordinációját ellátó kormányzati szervezetekkel, tanácsokkal, irodákkal.

 

3.            Kapcsolatot tart a Közgyűlés Hivatalának kisebbségi feladatokat ellátó szakelőadóival, a Megyei Önkormányzat intézményeiben ilyen feladatokat ellátó munkatársakkal, az alap- és középfokú anyanyelvi képzés, szaktanácsadói, szolgáltatói tevékenység, nemzetiségi könyvellátás, egyéb közgyűjteményi feladatok, speciális közművelődési, művészeti teendők törvényekben előírt és a kisebbségek érdekeinek megfelelő ellátása érdekében.

 

4.            Folyamatosan tájékoztatja a kisebbségi szervezeteket a Közgyűlés munkájáról, döntéseiről, a Közgyűlést pedig az érintett kisebbségeket érintő, lényeges, meghatározó eseményekről, programokról, folyamatokról, a kisebbségeket érintő pályázatokról. Információt biztosít a kisebbségi önkormányzatoknak, szervezeteknek az ezzel összefüggő megyei, regionális és országos pályázati lehetőségekről.

 

5.            Érdekegyeztető és koordinációs tevékenységet végez a kisebbségeket érintő döntések előkészítésében, bizottsági tárgyalásain. Segíti az érintett szervezetek és a Közgyűlés együttműködését, a kölcsönös és bizalmon alapuló, folyamatos tájékoztatás lehetőségének megteremtését.

 

6.            Véleményezi a feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

 

Ügyrendi Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.      Törvényességi szempontok alapján véleményezi a Közgyűlés elé kerülő rendeletek, határozatok és megállapodások tervezetét.

 

2.      Ellátja a Közgyűlés hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás esetében - titkos szavazás során - a szavazatszámlálási feladatokat.

 

3.      Ellátja a közgyűlési tagok mandátum vizsgálatával, összeférhetetlenségi eljárásával és vagyonnyilatkozataik vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

 

4.      A Közgyűlés és a Bizottságok ülésein az SZMSZ-el összefüggő eljárásjogi kérdésekben véleményt nyilvánít.

 

5.      Nemzetközi kapcsolatok keretében megkötendő együttműködési megállapodás-tervezetek véleményezése.

 

6.      A Közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás tekintetében a pályázati kiírások és a benyújtott pályázatok jogszabályi megfelelőségéről véleményt formál.

 

Átruházott hatáskörök

 

1.      Gyakorolja a Közgyűlés elnöke tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

(1990. évi LXV. tv. 33. §, 103. § (1) bekezdés b/pont)

 

2.      Jóváhagyja az Önkormányzati Hivatal ügyrendjét. (1990. évi LXV. tv. 23. § (2) bekezdés)

 

Oktatási és Művelődési Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.            Előkészíti a közgyűlés kulturális /közművelődési, közgyűjteményi, művészeti/ tárgyú döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

 

2.            A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

 

3.            Előkészíti a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények fenntartására, működtetésére vonatkozó együttműködési megállapodásokat.

(1990. évi LXV. tv. 70. § (2) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 89. §.)

 

4.      Javaslatot tesz fenntartói képviselők delegálására a megyei fenntartású közoktatási intézmények iskolaszékébe, a delegált személyek visszahívására.

(1993. évi LXXIX. tv. 6o. § (3) bekezdés a/ pont)

 

5.      Javaslatot tesz a nevelési-oktatási intézményekben nyújtható többlet szolgáltatásokra. (1993. évi LXXIX. tv. 118. § (6) bekezdés)

 

6.      Szakmailag előkészíti, véleményezi a hatáskörébe tartozó megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, átadás-átvételével kapcsolatos előterjesztéseket.

(1993. évi LXXIX. tv. 86. § (3) bekezdés, és 88. § (5) bekezdés, 102. § (2) bekezdés a/ pont)

 

Átruházott hatáskörök

 

1.      Jóváhagyja a megyei fenntartású közoktatási intézmények minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény foglalkoztatási illetve pedagógiai programját, házirendjét.

(1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) f/ pont)

 

2.      Meghatározza a térségi feladatot ellátó intézmények működési körzetét.

(1993. évi LXXIX. tv. 90. § (1), (2), (3) bekezdés).

 

3.      Egyetértési jogot gyakorol a nevelési-oktatási intézményekben a tanítási szünetek, illetve a tanítási hét, tanítási időkeret eltérő megszervezéséhez.

(1993. évi LXXIX. tv. 52. § (16) bekezdés., valamint a tanév rendjéről évente kiadott miniszteri rendelet).

 

4.      Megyei önkormányzati szakvéleményt ad ki a települési önkormányzatok

közoktatási döntéseit megelőzően, valamint az intézkedési tervük elkészítésekor, felülvizsgálatakor, melyben azt rögzíti, hogy a tervezett döntés a megyei közoktatási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervvel összhangban van-e.

(1993. évi LXXIX. tv. 85. § (6) bekezdés, valamint 88. § (6), (7) bekezdés)

 

5.     Meghatározza a megyei fenntartású intézményekben az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, engedélyezi a maximális osztály-, csoportlétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis csoportok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. (1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés c pontja/

 

6.      Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény vezetője által kezdeményezett, az egyes pedagógusok tanítási időkeretét csökkentő távolléteket. (1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. fejezet 6. pont)

 

7.      Dönt – a Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottsággal együtt – a megyei önkormányzati és más felsőoktatási ösztöndíjpályázatokról.

(Heves Megye Ösztöndíjasa Szabályzat 7.2. pont, „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Szabályzat 3.1. pont, Heves Megyei Önkormányzati Ösztöndíj Szabályzat 7.2. pont)

 

8.      Jóváhagyja  a kulturális  intézmények  beiskolázási  és továbbképzési tervét. (1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet)

 

9.      Az oktatási és művelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatának, valamint külön törvény szerint fenntartó hatáskörébe tartozó intézmények éves munkatervének és éves beszámolójának jóváhagyása, illetve elfogadása.

(1993. évi LXXIX. tv. 40. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés f/ pont)

 

10.    Az oktatási és művelődési intézmények intézményvezetői munkakörének betöltésére irányuló pályázat kiírása, a beérkezett pályázatok véleményezése.
(1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés

e/ pont)

 

11.    Pályázat alapján dönt a Megyei Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról.

 

Pénzügyi Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés)

 

1.      Javaslatot tesz a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ingatlanok elidegenítésére, (pályázati feltételek meghatározására), megvételére. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés b/ pont)

 

2.      Véleményezi az önkormányzati vagyonnal és vagyoni értékű joggal történő gazdálkodás szabályait (a vagyongazdálkodás irányelveit), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletet. (1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bekezdés, 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés c/ pont)

 

3.      Véleményezi az önkormányzat gazdasági társaságba történő belépését, kilépését, gazdasági társaság megszűntetését, közalapítvány létrehozatalát, alapítványhoz történő csatlakozást. (1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bekezdés, 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés c/ pont)

 

4.      Előzetesen véleményezi a Közgyűlés pénzügyi kihatással járó döntéseit.

 

5.      Véleményezi a belföldi és az Európai Uniós támogatásra irányuló pályázatokat.

 

6.      A területfejlesztési koncepció alapján közreműködik a megye jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmánya elkészítésében. (1991. évi XX. tv. 65. §)

 

7.      Előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását. (1995. LIII. tv. 46. § (2) bekezdés b/ pont)

 

8.      Előzetesen véleményezi a megye területét érintő jogszabályban meghatározott villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítását.

(1991. évi XX. tv. 65. §)

 

9.      A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

 

Átruházott hatáskörök

 

1.      Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingóságok megvételéről, elidegenítéséről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés a/ pont)

 

2.      Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, az ilyen jellegű ingatlanok megvételéről.
(13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés a/ pont)

 

3.      Átcsoportosítást engedélyez a jóváhagyott előirányzatok között az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

 

4.      Az érintett szakbizottság javaslatára dönt olyan pályázatok benyújtásáról, melyekhez a feladat végrehajtásához a költségvetési rendelet előirányzatot rendelt. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

 

5.      Engedélyezi az intézményi túlfinanszírozás felhasználását az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

 

6.      Közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában. (1990. évi LXV. tv. 70. § (1) bekezdés c/ pont)

 

7.      Véleményezi a települési, a térségi és a szomszédmegyei rendezési terveket. (1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (5) bekezdés, 10. § (3) bekezdés)

 

8.      Közreműködik az épített és természetes környezet védelmével összefüggő megyei önkormányzati feladatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. (1990. évi LXV. tv. 70. § (1) bekezdés c. pont, 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (5) bekezdés, 10. § (3) bekezdés)

 

9.      Meghatározza a megyei fenntartású intézmények élelmezési nyersanyag költségét.

 

Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság

 

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) és (2) bekezdései)

 

1.            Véleményezi a sport, az ifjúsági és az idegenforgalmi témájú közgyűlési előterjesztéseket.

 

2.            Javaslatot tesz Heves megye sportkoncepciójára.

(2004. évi I. tv. 55. §. (2) bekezdés)

 

3.            Közreműködik a megye idegenforgalmi értékeinek feltárásában, kezdeményezi a turisztikai vonzerők és adottságok hasznosítását, propagandáját.

 

4.            Közreműködik a megyei, kistérségi, települési fejlesztési és marketingtervek kidolgozásában, részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásában.

 

5.            Közreműködik az idegenforgalom fogadási feltételeit is érintő fejlesztési tervek véleményezésében.

 

6.            Javaslatot tesz az idegenforgalom fejlesztésével összefüggő megyei önkormányzati célkitűzések és feladatok meghatározására, ellenőrzi azok végrehajtását.

 

7.            Figyelemmel kíséri a megyében tevékenykedő idegenforgalmi szervezetek, intézmények működését, velük – kiemelten a Megyei Jogú Város és más helyi önkormányzatok illetékes bizottságaival – együttműködéseket alakít ki.

 

8.      A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

 

Átruházott hatáskörök

 

1.            Dönt az ágazati minisztérium által a megyei önkormányzatnak biztosított sport és ifjúsági célú pénzeszközök felhasználásáról. (15/2005. (VII.26.) HMÖ rendelet 4. §)

 

2.            Dönt – az Oktatási és Művelődési Bizottsággal együtt – a megyei önkormányzati és más felsőoktatási ösztöndíjpályázatokról.

(Heves Megye Ösztöndíjasa Szabályzat 7.2. pont, „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Szabályzat 3.1. pont, Heves Megyei Önkormányzati Ösztöndíj Szabályzat 7.2. pont)

 

3.      Kiírja és elbírálja az Erdei Iskolára beérkező pályázatokat. (1993. évi LXXIX. tv. 114. § (4) bekezdés)

 

4.      Pályázat alapján dönt a Megyei Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról.

 

III.

A Heves Megyei Közgyűlés állandó bizottságainak összetétele

 

Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság (5 fő)

 

Elnöke:            Sós Tamás

Tagjai:              Beer Ferencné

                        Merczel József

                        Herman István

                        Dr. Tatár László

 

Egészségügyi és Szociális Bizottság (13 fő)

 

Elnöke:             Dr. Lénárt András

Tagjai:              Hudák Tamás

                        Oroszlán Lajosné

                        Buda Sándorné

                        Fótos Dániel

                        Barna László

                        Dr. Tatár László

Külső tagok:    Oláh Ferenc

                        Dr. Szabó János

                        Dr. Kelemen Tibor

                        Bakosné Dr. Kakszi Ildikó

                        Szabó Sándor

                        Keresztes György

 

 

Ellenőrző Bizottság (5 fő)

 

Elnöke:            Sárosi Károly

Tagjai:             Sasi Károlyné

                       Kómár József

                       Kovács József

Külső tagok:    Sveiczer Sándor

 

Kisebbségi Bizottság (11 fő)

 

Elnöke:            Hangrád Lajos

Tagjai:              Vince János

                        Kontra Gyula

                        Danyi Sándor

                        Karsai Ferenc

                        Verebélyi György

Külső tagok:    Rajna Kálmán

                        Somlai György

                        Pusoma Jenő

                        Molnár István

                        Csik Zsolt

 

Ügyrendi Bizottság (11 fő)

 

Elnöke:            Kontra Gyula

Tagjai.             Bátka László

                        Fekete László

                        Hiesz György

                        Tuzáné Dr. Takács Zsuzsanna

                        Deé András

                        Ferencz Ervin

Külső tagok:    Bujdosó Sándorné

                        Földi Gyula

                        Kiss Tivadar

                        Soha Márton

 

Oktatási és Művelődési Bizottság (13 fő)

 

Elnöke:             Szombati Lajos

Tagjai:              Dr. Fehér Oszkár

                        Szabó Gyula

                        Vince János

                        Török Margit

                        Laminé Antal Éva

                        Szabó Ádám

Külső tagok.    Sárándi István

                        Sebestyén János

                        Lőrincz Ferenc

                        Oroján Sándor

                        Udzeliné Murányi Enikő

                        Hegyesi Hudik Margit

 

Pénzügyi Bizottság (11 fő)

 

Elnöke:             Barabásné Czövek Ágnes

Tagjai:              Sasi Károlyné

                        Buda Sándorné

                        Tóbi János

                        Herman István

                        Balázs József

                        Asztalos Dezsőné

Külső tagok:    Lakatos István

                        Domoszlai Ákos

                        Kotán György

                        Nagy Gábor

 

Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Bizottság (9 fő)

 

Elnöke:             Fekete László

Tagjai:              Sárosi Károly

                        Bátka László

                        Tuza Gábor

                        Csáki Zsigmond

Külső tagok:    Bornemisza János

                        Holló Imre

                        Bertáné Komenda Ramóna

                        Dr. Ördög István

 

 

 

 

 

 

                                                                                              3. sz. melléklet

 

 

 

A Heves Megyei Önkormányzat intézményei 

 

1.                  Arany János Általános Iskola és Szakiskola 3300 Eger, Iskola u. 3.

2.                  Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan, Balassi B. u. 17.

3.                  Benedek Elek Általános Iskola 3360 Heves, Fő út 94-96.

4.                  Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 3300 Eger, Kossuth L. u. 16.

5.                  Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet, 3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a.

6.                  Gárdonyi Géza Színház 3300 Eger, Hatvani kapu tér 3.

7.                  Harlekin Bábszínház 3300 Eger, Bartók B. tér 6.

8.                  Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

3300 Eger,Cifrakapu u. 28.

9.                  Heves Megyei Levéltár 3300 Eger, Mátyás király u. 62.

10.              Heves Megyei Múzeumi Szervezet 3300 Eger, Vár u. 1.

11.              HMÖ Tardosi Ifjúsági és Sporttábor 3323 Szarvaskő, Tardos külterület

12.              Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Széchenyi u. 47.

13.              Hétszínvirág Gyermekotthon 3300 Eger, Dobó tér 6/a.

14.              HMÖ Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete 3399 Andornaktálya, Rákóczi u. 289.

15.              HMÖ „Négy kincs” Gyermekotthona 3021 Lőrinci, Erőmű tér 32.

16.              HMÖ Gyermekotthona 3250 Pétervására, Szent Márton u. 21.

17.              HMÖ Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona 3300 Eger, Szalapart u. 84.

18.              HMÖ Idősek Otthona 3300 Eger, Petőfi u. 26/b.

19.              HMÖ Idősek Otthona 3015 Csány, Csillag u. 27.

20.              HMÖ Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona, 3360 Heves, Fő u. 63.

21.              HMÖ Idősek Otthona 3233 Mátraháza, Szanatórium

22.              HMÖ Idősek Otthona 3244 Parádfürdő, Kossuth u. 378.

23.              HMÖ Idősek Otthona 3291 Vámosgyörk, István k. u. 1.

24.              HMÖ Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete 3346 Bélapátfalva,  Petőfi u. 25.

25.              HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet 3300 Eger, Széchenyi u. 27.

26.              HMÖ Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona 3390 Füzesabony, Tábor u. 52.

27.              HMÖ „Szent Kamill” Idősek Otthona 3000 Hatvan, Kórház u. 3-5.

28.              HMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 3300 Eger, Dobó tér 6/a.

29.              József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3200 Gyöngyös, Kócsag u.36-38.

30.              Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
3200 Gyöngyös, Katona J. u. 2-4.

31.              Kocsis Albert Zeneiskola 3000 Hatvan, Balassi B. u. 36.

32.              Körzeti Nevelési Tanácsadó 3200 Gyöngyös, Vezekényi u. 9.

33.              Körzeti Nevelési Tanácsadó 3000 Hatvan, Iskola u. 11

34.              Lesznai Anna Általános Iskola, Óvoda és Szakszolgálat 3000 Hatvan, Ratkó J. u. 10.

35.              Bartakovics Béla Megyei Művelődési Központ 3300 Eger, Knézich K. u. 8.

36.              Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Szakszolgálat 3300 Eger, Klapka Gy.u. 10.

37.              Petőfi Sándor Általános Iskola és  Óvoda, 3200 Gyöngyös, Petőfi u. 67.

38.              Szalaparti Speciális Oktatási-Nevelési Központ és Szakszolgálat 3300 Eger, Szalapart u. 81.

39.              Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, 3000 Hatvan, Bajcsy Zs. u. 6.

40.              Tourinform Eger Idegenforgalmi Információs Iroda 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u.9.

41.              Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium,

3200 Gyöngyös, Thán K. u. 1.

 

 

 

 

 

4. sz. melléklet:

 

A Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének működési leírása.

 

MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer főbb szolgáltatásai:

-         szavazatszámlálás

-         konferencia

-         jegyzőkönyv

-         digitális hangrögzítés (közvetlenül a számítógépen), archiválás

-         diktafon üzemmód a rögzített hanganyag visszajátszására az ülés befejezése után

-         határozatok, rendeletek nyilvántartása, kezelése, karbantartása

A közgyűlés tagjai önálló, névre szóló mobil szavazó pulttal és mikrofonos egységgel rendelkeznek.

 

Szavazatszámlálás:

 

Nyílt, titkos és névszerinti szavazások lebonyolítását végzi a rendszer, az SZMSZ általános előírásai szerint. A szavazás szavazó pult használatával történik, a közgyűlés tagjai a névre szóló pulton található „igen”, „nem”és „tartózkodik” gomb valamelyikének megnyomásával adhatják le szavazataikat.

A szavazatok összeszámlálása, kiértékelése és jegyzőkönyvezése néhány tizedmásodperc alatt készül el. Az eredmény azonnal a teremben elhelyezett kijelző táblán látható, a határozatok, rendeletek tárában rögzítésre kerül.

A MikroVoks rendszer tárolja a szavazás számszerinti, százalékos, valamint névszerinti eredményét. Titkos szavazás esetén a névszerinti eredmény nem tárolódik és a pultokon nincs LED-es szavazat visszajelzés.

 

Konferencia:

 

Hozzászólások ideje alatt a számítógép bekapcsolja az adott személy mikrofonját, ez a hang a teremhangosító rendszerre, a hangos jegyzőkönyv magnetofonjára, digitális hangrögzítés esetén a hangkártyára kerül.

 

A hozzászólásra jelentkezőket a gép sorba rendezi és megjeleníti az elnök előtti monitoron.

Lehetőség van különböző fontosságú jelentkezések külön sorrendi nyilvántartására. (Pl. normál, ügyrendi)

A rendszer napirendi pontonként rögzíti a kérdések és hozzászólások számát.

 

Digitális hangrögzítés:

 

Az ülés indításával digitális hangfelvétel készül.

A testületi ülés anyaga közvetlenül a számítógép háttértárára kerül rögzítésre.

A felvétel közben biztonsági mentések történnek a hangos jegyzőkönyv védelme érdekében, tehát áramkimaradás, vagy az operációs rendszer esetleges hibája miatt nem veszhet el adat vagy információ. A rögzítés közben a fontos események alkalmával (pl. szavazások, napirendi pontok beszúrása, pultok ki-, bekapcsolása, mikrofonok ki-, bekapcsolása, hangrögzítés ki-, bekapcsolása) az időpontok rögzítésével együtt indexelés történik, ami tovább könnyíti a későbbi feldolgozási munkát.

 

5. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal

 

szabálytalanságok kezelésének

 

eljárási rendjéről szóló

 

szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

1.

A szabályzat hatálya

 

(1)     A szabályzat hatálya a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalra ( továbbiakban: Hivatal) terjed ki.

2.

A szabályozás célja

 

(1)   A szabályozás a Hivatal működése során a szabálytalanságok kezelésére ( azonosítására, intézkedések meghozatalára és nyomon követésére) vonatkozó eljárási rendet határozza meg.

 

(2)   Az eljárási rend alkalmazása a szabálytalanságok előfordulásának feltárását és a szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segíti elő.

 

3.

A szabálytalanság fogalma

 

(1)   A szabálytalanság valamely létező szabálytól, jogi normától (törvény, rendelet, határozat, szabályzat, utasítás) való eltérést jelent.

 

(2)   A szabálytalanság fogalomkörébe a korrigálható mulasztások és hiányosságok, valamint a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények is beletartoznak.

 

4.

A szabálytalanság alapesetei

 

(1)   Szándékosan okozott a szabálytalanság, ha annak elkövetője magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik.

 

(2)   Gondatlanul okozott a szabálytalanság, ha az elkövetője előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, illetve aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

 

5.

A szabálytalanság megelőzése

 

(1)   A Hivatal a rá vonatkozó jogszabályokban előírt szabályzatok alapján köteles működni.

 

(2)   A szabályok betartását a Hivatal Vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri.

 

(3)   Szabálytalanság esetén azt teljes egészében meg kell szüntetni. A szabálytalanságokat kiváltó okokat elemezni szükséges és meg kell tenni a megelőzést szolgáló intézkedéseket.
6.

A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések általános célja

 

(1)   A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértésének, megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozása.

 

(2)   Szabályszegés, illetve szabály megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításához, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásához, a felelősség megállapításához, az intézkedések foganatosításához a megfelelő feltételek biztosítása.

 

II. fejezet

Az eljárási rend szabályai

 

1.

A szabálytalanság észlelése

 

(1)   A Hivatal valamennyi dolgozója az észlelt szabálytalanságról köteles értesíteni a közvetlen felettesét (iroda vezetőjét, csoportvezetőjét).

 

(2)   Amennyiben a közvetlen felettese érintett az adott ügyben és a figyelem felhívás eredménytelen a dolgozónak a Hivatal Vezetőjét kell értesítenie.

 

(3)   Ha a szabálytalanság észlelése esetén az (1) bekezdésben értesített közvetlen vezető megalapozottnak találja a szabálytalanságot, erről értesíti a Hivatal Vezetőjét.

 

(4)   A Hivatal Vezetője köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

 

(5)   Ha a Hivatal Vezetője vagy a szervezeti egységek vezetői (irodavezetők, csoportvezetők) észlelik a szabálytalanságot, akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanságok korrigálására, megszüntetésére, illetve a szükséges eljárás megindítására.

 

(6)   A belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során tapasztalt szabálytalanság esetén a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell eljárni. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni a belső ellenőrzés megállapításai alapján, annak végrehajtását nyomon kell követni és jelenteni a Hivatal Vezetőjének a végrehajtást.

 

(7)   A külső ellenőrzési szerv által feltárt szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak 8 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a felelősök és a határidő pontos megjelölésével a tárgy szerint illetékes bizottság egyidejű tájékoztatásával.

 

2.

 

A szabálytalanság észlelését követően szükséges intézkedések, eljárások

 

(1)   A Hivatal Vezetője felelős a szükséges intézkedések megtételéért, eljárások elindításáért, végrehajtásáért.

 

(2)   Bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a bűnüldöző szerveknél (rendőrség, ügyészség) illetve a szakhatóságoknál feljelentést kell tenni.

 

(3)   Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indít.

 

3.

Az intézkedések, eljárások nyomon követése

 

(1)   A Hivatal Vezetője nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a megindított eljárások menetét, a meghozott döntéseket.

 

(2)   Figyelemmel kíséri az általa hozott döntéseket és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.

 

(3)   A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság lehetőségét beazonosítja (a hasonló esetek, témák, kockázatok meghatározása).

 

(4)   Információt ad a belső ellenőrzés számára, elősegíti a folyamatban lévő ellenőrzéseket, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

 

4.

A szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása

 

(1)   A Hivatal Vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése.

 

(2)   Elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat.

 

(3)   Nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket, az ahhoz kapcsolódó határidőket.

 

5.

Jelentési kötelezettségek

 

(1)   A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.

 

(2)   A Hivatal Vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben a Közgyűlésnek számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásnak tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

 

III. Fejezet

Záró rendelkezés

 

Jelen szabályzat 2006. január 1. napján lép hatályba.

 

Sós Tamás sk.                                          …..             Dr. Benkár József sk.

Heves Megyei Közgyűlés Elnöke                                                  Heves Megye Főjegyzője

6. sz. melléklet

 

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ellenőrzési nyomvonala

 

 

Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
I.	A költségvetés tervezése
1.	A költségvetési koncepció elkészítése	Áht. Ámr. Költségvetési tv. tervezet	A központi irányelvek alapján körlevél kiadása a koncepció összeállításához	Költségvetési koncepció előterjesztés	Főjegyző	Költség-vetési évet megelőző október november	Koncepció készítés koordináló: Pénzügyi Iroda közreműködő: valamennyi iroda
2.	A költségvetési rendelet tervezet elkészítése	Áht. Ámr. Költségvetési tv. tervezet Koncepció	A költségvetési rendelet összeállításához körlevél kiadása az intézmények és a hivatal részére	Költségvetési rendelet tervezet előterjesztés	Főjegyző	Koncepció elfogadása	Koordinál: Pénzügyi Iroda közreműködő: valamennyi iroda
3.	A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése	Költségvetési tv. tervezet Koncepció	A forrásszabályozás alapján a bevételi előirányzatok meghatározása a -         központi források -         intézményi bevételek -         önkormányzati saját bevételek tekintetében	Költségvetési rendelet tervezet	Főjegyző	Költségve-tési előter-terjesztés Bizottsági megvitatá-sának idejére	Koordinál: Pénzügyi Iroda közreműködő: valamennyi iroda és intézmények

 

 

 

Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
			A kiadási előirányzatok tervezése -         személyi juttatások létszám irányszámok elfogadásával -         dologi és egyéb kiemelt működési előirányzatok -         felújítási és beruházási feladatok -         Önkormányzati hivatal kiadásai feladatonként -         tartalékok -         többéves kötelezettségek későbbi évekre vonatkozó kihatásai az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek
4.	A költségvetési rendelet tervezet egyeztetése az intézmények vezetőivel	Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció	Az önálló és részben önálló intézmények vezetőivel való költségvetési egyeztetés és a kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok rögzítése	Egyeztető tárgyalás intézményenkén-ti jegyzőkönyvei	Főjegyző	Költség-vetési előterjesz-tés Bizottsági vitája előtt	Érintett irodák
4.1.	A költségvetési rendelettervezet elnöki jóváhagyása	Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció	A költségvetési rendelet tervezetet a bizottságok és a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a közgyűlés elnöke aláírásával hagyja jóvá	Költségvetési rendelettervezet előterjesztés	Közgyűlés Elnöke	Közgyűlési Munkaterv szerint	Főjegyző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
4.2.	A költségvetési rendelettervezet bizottsági megvitatása és véleményezése	Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció	A költségvetési rendelettervezetet szakmailag megvitatják a bizottságok és a Pénzügyi Bizottság írásban véleményezi	Költségvetési rendelettervezet előterjesztés Bizottsági jegyzőkönyvek Pénzügyi Bizottság írásos véleménye	A Bizottságok Elnökei	Közgyűlési Munkaterv-hez igazodó	Főjegyző és az érintett irodavezetők
4.3.	A költségvetési rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és jóváhagyása	Áht. Ámr. Költségvetési tv.	A közgyűlés elnöke beterjeszti a Közgyűlés elé az adott évi költségvetési rendelettervezetet	Éves költségvetési rendelet	Közgyűlés Elnöke	Költségve-tési év február 15-ig	Előterjesztő: Főjegyző Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke
5.	Elemi költségvetés elkészítése	Áht. Ámr. Költségve-tési rendelet	Körlevél kiadás az elemi költségvetés elkészítésére a PM Útmutató alapján	Útmutató	Pénzügyi Irodavezető	Február	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintéző
5.1.			Az elemi költségvetés összeállítása az intézmények által	Intézményi elemi költségvetési dokumentumok	Intézmény Vezető	MÁK határ- időhöz igazodva február	Intézmény Gazdaság- vezető
5.2.			Az elemi költségvetés összeállítása az Önkormányzati Hivatalra vonatkozóan	Hivatali elemi költségvetési dokumentumok	Pénzügyi Irodavezető	MÁK határidőhöz igazodva február	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintézők
5.3.			Az intézményi és Hivatali elemi költségvetési dokumentáció ellenőrzése, feldolgozása, összesítése	Elemi költségvetési dokumentumok önkormányzati összesítő	Pénzügyi Irodavezető	MÁK határidő	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintéző
5.4.			Az elemi költségvetés jóváhagyása, a költségvetési dokumentáció aláírása és megküldése a MÁK részére	Elemi költségvetés	Közgyűlés Elnöke Főjegyző	MÁK által meghatáro-zott	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
6.	Előirányzatok módosítása	Áht. Ámr. Költségveté-si rendelet	Az önkormányzat költségvetésében a címek, alcímek és kiemelt előirányzatok módosítására a költségvetési rendelet módosításával kerül sor amit a Közgyűlés meghatározott időnként megtárgyal	Költségvetési rendeletet módosító előterjesztés	Közgyűlés Elnöke Főjegyző	Költségve-tési rendeletben szabályo-zott	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintéző illetve intézményi saját hatáskörű módosítás esetén érintett intézmény vezető
6.1.			Az előirányzat átcsoportosítás előtt meg kell győződni róla, hogy a módosítás nem ütközik jogszabályba és nem ellentétes az önkormányzat rendeleteivel, határozataival	Költségvetési rendelet módosító előterjesztés, intézményi előirányzat módosító javaslat	Érintett irodavezetők intézményveze-tők	Költségve-tést módosító rendelet benyújtása előtt	Pénzügyi Iroda költségvetési ügyintéző érintett intézmények gazdaság vezetői
6.2.			A felhalmozási célra rendelkezésre álló előirányzatok indokolt átcsoportosítására fedezet vizsgálattal együtt kerülhet sor	Felhalmozási előirányzatok átcsoportosítása előterjesztés	Főjegyző	Az előterjesz-tés elkészítése előtt	Területfej-lesztési Irodavezető
6.3.			Az előirányzat módosítás nem irányulhat az előirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére (kiemelt előirányzatokon belüli részelőirányzatok esetében)	Költségvetési előirányzatok nyilvántartása	Pénzügyi Irodavezető	Folyamatos a gazdálko-dás során	Pénzügyi Iroda Beszámo-lásért felelős ügyintéző
6.4.			Információs rendszer vezetése, amely képes az előirányzatok nyomonkövetésére (TATIGAZD információk)	Havi pénzforgalmi adatok	Pénzügyi Iroda Beszámolásért felelős ügyintéző	Folyamatos havonta	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
II.	A költségvetés végrehaj-tása, a gazdálkodás folyamata
1.	Személyi juttatási előirányzat felhasználása	ktv. kjt. Mt. költségveté-si rendelet	Az illetményszámfejtés alapvetően a MÁK-on keresztül történik mind az önkormányzati hivatal mind az intézmények dolgozói részére. Ehhez szükséges információ szolgáltatás végrehajtása	Kinevezési átsorolási munkaviszonyt megszűntető dokumentumok megbízási szerződések	Főjegyző Intézményveze-tők	Folyamatos	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző Intézményi bérügyi ügyintéző
1.1.			A központi számfejtésen túli hivatali illetményszám- fejtés az IMI program segít- ségével valósul meg. A havi zárást követően adatszolgál- tatási kötelezettség teljesí- tése a MÁK részére	Bérfeladás dokumentumai	Főjegyző	Számfejtés folyamatos, havi zárás után adatszolgál-tatás	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző Pénzügyi Iroda Bérügyekért felelős ügyintéző
1.2.			A közgyűlés tagjai részére a tiszteletdíjak és egyéb rendszeres (utazási költségtérítés), valamint nem rendszeres (külföldi kiküldetés napidíjai) kifizetések számfejtése az IMI program felhasználásával és ezek havi jelentése a MÁK felé az előírt adattartalommal	Kifizetési bizonylatok havi bérfeladás	Főjegyző	Havonta Közgyűlés előtt a számfejtés-re és havi zárás után MÁK felé	Pénzügyi Iroda Bérügyekért felelős ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
1.3.			A tárgyévben kifizetett személyi juttatásokról kifizetői adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a dolgozók, közgyűlési tagok és külső személyek részére	Jövedelem igazolás a kifizetett személyi juttatásokról	Pénzügyi Iroda Vezetője	SZJA törvényben előírtak szerint	Pénzügyi Iroda Bérügyekért felelős ügyintéző
1.4.			A munkáltatói jog gyakorlója ellenőrzi a személyi juttatások előirányzat felhasználásának jogszabályi betartását	Költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata	Főjegyző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Bérügyekért felelős ügyintéző adatszolgál-tatása alapján
2.	Létszámgazdálkodás	ktv. kjt. Mt. költségvetési rendelet	A költségvetési rendeletben évente jóváhagyott létszámkeretek betartása az önkormányzatnál és az intézményeknél	Létszámnyilván-tartás	Főjegyző Intézmény Vezető	Folyamatos	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző
2.1.			Minden munkavállaló rendelkezzen munkaszerződéssel a munkaviszony létrejöttekor. Minden munkakörhöz készüljön munkaköri leírás.	Személyi anyag	Főjegyző	Alkalmazás időpontja	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző
2.2.			A munkáltató jóvá hagyja a dolgozói felvételeket és kilépéseket	Személyi anyag	Főjegyző	Értelem-szerint	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző
2.3.			Megfelelő nyilvántartást kell vezetni a továbbképzéseken való részvételről	Személyi anyag Továbbképzési terv és annak végrehajtása	Főjegyző	Folyamatos	Jogi Iroda Személyzeti ügyintéző
2.4.			Az időgazdálkodás figyelemmel kísérése. A jelenléti ívek és szabadság kérelmek folyamatos vezetése és őrzése	Jelenléti ív Szabadságos tömb	Főjegyző	Folyamatos	Valamennyi iroda kijelölt dolgozója
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
3.	Vagyongazdálkodás	Ötv. Áht. költségvetési rendelet	Az önkormányzat és intézményei kötelesek a rábízott vagyonnal -         rendeltetésszerűen gazdálkodni,	Vagyongazdálkodási terv	Közgyűlés Elnöke, Főjegyző	Folyamatos	Területfej-lesztési Irodavezető
			-         annak állagát, értékét megőrizni, -         védeni, -         lehetőség szerint a vagyon értékét növelni.
3.1.			Vagyonnyilvántartás vezetése, amelyből a vagyoneszközök helye és állapota megállapítható	Vagyonkataszter és nyilvántartás	Főjegyző	Folyamatos	Vagyonka-taszter vezetője
3.2.			Az éves beszámolóban a vagyongazdálkodás szakmai és számszaki végrehajtásá- nak értékelése	Éves beszámoló	Közgyűlés Elnöke Főjegyző	Beszámoló készítése előtt	Területfej-lesztési Irodavezető
4.	Közbeszerzési eljárás	Kbt.	A közbeszerzési eljárás ha- tálya alá tartozó feladatok- ra közbeszerzési szabályzat készítése, melyet a Közgyű- lés fogad el	Közbeszerzési Szabályzat	Főjegyző	Törvény szerint	Területfej-lesztési Iroda Közbeszer-zési Csoport
4.1.		Kbt.	Éves összesített közbeszer-zési terv készítése	Éves közbeszer- zési terv	Főjegyző	Tárgyév április 15-ig	Területfej-lesztési Iroda Közbeszerzé-si Csoport
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
4.2.		Kbt. Közbeszer-zési Szabályzat	A közbeszerzési eljárás le- folytatása a Közbeszerzési Szabályzatban foglalt mó- don az éves közbeszerzési terv szerint történik	Közbeszerzési eljárás doku- mentumai	Közbeszerzési Bizottság Elnöke	Értelem szerint	Közbeszer- zési Bizott- ság Előkészítők: Területfej- lesztési Iroda Közbeszer-zési Csoport
4.3.		Kbt. Közbeszer- zési Szabályzat	A közbeszerzési eljárások szervezési, lebonyolítási és dokumentálási felada- tainak ellátása	Jegyzőkönyvek	Főjegyző	Folyamatos	Területfej- lesztési Iroda Közbeszer-zési Csoport
4.4.		Kbt. Közbeszer- zési Szabályzat	Az előző évi közbeszer- zésekről statisztikai összeg- zés készítése	Éves statiszti- kai összegző jelentés	Főjegyző	Törvény szerint	Területfej- lesztési Iroda Közbeszer- zési Csoport
5.	Kötelezettségvállalás utalványozás	Áht. Ámr.	Az önkormányzat nevében a Közgyűlés Elnöke, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult kötelezettségvállalásra a kiadás teljesítésének, vagy a bevétel elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján	Kötelezettség- vállalás nyilvántartása Utalvány	Közgyűlés Elnöke	Folyamatos	Közgyűlés Elnöke illetve az általa felhatalma-zott személy
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
5.1.	Kötelezettségvállalás utalványozás ellenjegyzése	Áht. Ámr.	Ellenjegyzésre a főjegyző (és az általa írásban kijelölt személy jogosult	Utalvány	Főjegyző	Folyamatos	Főjegyző illetve az általa írásban felhatalma-zott személy
5.2.	Érvényesítés	Áht. Ámr.	A kiadás teljesítése, illetve a bevétel beszedése előtt ellenőrizni kell, hogy -         szakmailag igazolt a kifizetés/bevétel beszedés jogossága, -         megfelelő összegben határozták meg a kifizetési, illetve bevétel beszedési igényt,	Utalvány Szakmai teljesítés igazolás Szerződés	Illetékes irodavezetők	Folyamatos	Érvényesí- téssel megbízott ügyintézők
			-         alátámasztó dokumentumok (megrendelés, szerződés teljesítés igazolás) formai és tartalmi helyességét, -         biztosított-e a fedezet a kifizetés teljesítéséhez
5.3.			A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés, valamint a szakmai teljesítés igazolása során maradéktalanul érvényesíteni kell a Hivatal pénzgazdálkodási rendjének szabályzatában foglaltakat	Utalvány	Főjegyző	Folyamatos	A szabály- zatban neve- sítettek, aláírásra jogosultak
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
5.4.	Kifizetések teljesítése		A kifizetés teljesítése előtt meg kell győződni róla, hogy a kifizetés előkészítése megtörtént a szükséges igazolások, aláírások az eseménnyel kapcsolatban rendelkezésre állnak	Utalvány Teljesítést igazoló dokumentumok	Pénzügyi Irodavezető	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Utalást végző ügyintéző
5.5			Az elektronikus átutaláshoz a megfelelő személyek jóváhagyása	Feladott megbízások az ügyfél terminálon	Utalásért felelős ügyintéző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Aláírási joggal rendelkező 2 fő
6.	Könyvvezetési információs rendszer kidolgozása	Ámr. Ábk.	A mindenkori gazdasági vezető felelős az önkormányzat, illetve az intézmény számviteli politikájának és könyvve- zetési információs rend- szerének kialakításáért, írásbeli szabályozásáért és működéséért	Számviteli politika Számlarend	Pénzügyi Irodavezető	Értelem szerint	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző könyvelő
6.1.			A könyvvezetési információ rendszerrel szembeni követelményeknek való megfelelés ellenőrzése	Számviteli politika	Pénzügyi Iroda Vezető	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző
6.2.			Az önkormányzat valamennyi gazdasági eseményének meg kell jelennie a számviteli rendszerben	Számviteli politika	Pénzügyi Irodavezető	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
6.3.			Minden gazdasági esemény az azt alátámasztó dokumentum alapján kerül rögzítésre	Utalvány kontírozó lap	Beszámolóért felelős ügyintéző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
6.4.			A gazdasági események dokumentumait rendszerezetten, visszakereshető módon kell tárolni	Bizonylatok Dokumentumok	Könyvelést végző ügyintéző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
6.5.			A gazdasági események rögzítését és jóváhagyását az informatikai rendszer naplózza, a rögzítést végző személy a kontírozó lapot szignálja	Naplóbizonylat	Beszámolóért felelős ügyintéző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
6.6.			A papír alapú dokumentu-mok megfelelő elhelyezését biztosítani kell	Dokumentumok	Beszámolóért felelős ügyintéző	Folyamatos	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
6.7.			A megyei főjegyző felelős a hivatal és az önkormányzati gazdálkodás időközi periódusainak zárásáért és az időközi (havi, negyedéves, féléves) jelentések elkészítéséért és továbbításáért a MÁK részére	Számlarend	Beszámolóért felelős ügyintéző	Értelem szerint	Pénzügyi Iroda Könyvelést végző ügyintéző
6.8.			Az időközi jelentés pontosságát, teljességét és hitelességét a felelős vezető aláírásával igazolja a MÁK felé továbbítás előtt	Időközi jelentések	Pénzügyi Iroda Vezető	Értelem szerint	Pénzügyi Iroda Jelentést készítő ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
7.	Költségvetési beszámolás	Áht. Ámr. Szt. Ábk.	Az elemi költségvetés készítésére kötelezettek az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készítenek	Beszámoló adatok	Főjegyző	Értelem szerint	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző
7.1.			A beszámoló készítéséhez körlevél kiadása, amely az adatszolgáltatáson túl előírja a beszámoló szöveges indoklásának tartalmi és formai követelményeit	Beszámoló jelentés	Főjegyző	Értelem szerint	Pénzügyi Irodavezető Beszámolóért felelős ügyintéző
7.2.			A megyei főjegyző értékeli a FEUVE rendszer működését, a belső ellenőrzést és az éves beszámolóval együttesen terjeszti a közgyűlés elé	Beszámoló előterjesztés	Főjegyző	Éves költségve-tési beszámoló	Belső ellenőrzési csoport
7.3.			Elemi beszámoló összeállítása az intézmények által	Intézményi elemi beszámoló	Intézményveze-tő	MÁK határidőhöz igazodva	Intézmény gazdasági vezető
7.4.			Elemi beszámoló készítése az Önkormányzati Hivatalra vonatkozóan	Hivatali elemi beszámoló	Beszámolóért felelős ügyintéző	MÁK határidőhöz igazodva	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző
7.5.			Az intézményi és Hivatali elemi beszámoló dokumentumainak ellenőrzése, feldolgozása, összesítése	Elemi beszámolók önkormányzati összesítő	Pénzügyi Irodavezető	MÁK határidő	Pénzügyi Iroda Beszámolóért felelős ügyintéző
Sor- szám	Tevékenység, feladat	Jogszabályi alap	Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása	Keletkező dokumentum	Felelős kötelezettség- vállaló	Határidő	Végrehajtó
7.6.			A féléves, háromnegyedéves és éves gazdálkodásról szóló beszámoló előterjesztés összeállítása	Beszámoló előterjesztés	Főjegyző	Közgyűlési munkaterv szerint	Pénzügyi Irodavezető-helyettes Beszámolóért felelős ügyintéző
7.7.			A beszámoló előterjesztés bizottsági megvitatása	Bizottsági jegyzőkönyvek	Bizottsági Elnökök	Közgyűlési munkaterv-hez igazodó	Főjegyző és az érintett irodavezetők
7.8.			A Közgyűlés Elnöke beterjeszti a Közgyűlés elé a beszámoló előterjesztést	Beszámoló előterjesztés	Közgyűlés Elnöke	Értelem szerint	Előkészítő: Főjegyző Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke