Több megyei nagyvállalat beruházásokba, gyárbővítésbe fogott, elkezdődött Eger belvárosának rekonstrukciója, és az idegenforgalmi számok is kecsegtetőek – Dr Bánhidy Péter a HKIK elnöke értékelte Heves megye 2013-as gazdasági fejlődését.
- Mi jellemezte a megye gazdaságát az elmúlt évben?
Összességében pozitív elmozdulás jellemezte a 2013-as évet a megyénkben, mely több területen is megmutatkozott. Megyénk gazdaságának meghatározó részét mindössze néhány tíz ipari nagyvállalkozás alkotja. Látható, hogy a működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevételek exponenciálisan nőttek, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átvette az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Egyre nagyobb a beszállítói igény a vállalkozások részéről, azonban ebben még a megyén kívüli szereplők aránya dominál, ebben van még tennivalónk.
Mindenképpen említésre méltó a Heves megyében működő rendkívül nagyszámú mikro vállalkozások száma, melyek a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik elsősorban a kereskedelem, a szolgáltatás, és a mezőgazdaság területén.
A gazdaság fejlődésében meghatározó szerep jut az idegenforgalomnak is, biztatóak a szálláshely statisztikai számok, további lépéseket kell tenni az image építésben, programok összehangolásában.
- Milyen változások befolyásolhatják még a gazdaság alakulását?
Sajnos, a megye lakossága öregszik, ezzel folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, melyek hosszútávon foglalkoztatási problémákat okozhatnak. Az elmúlt években lelassultak a beruházások - részben a válság hatására - szűkült a hitelbírálat, ezért lett fontos az MNB új Növekedési Hitelprogramja, amely egyúttal versenyt generált a bankok között, melynek pozitív hatására 2014. évben is számíthatunk.
Nő az igény a kamarai irodákban is igényelhető Széchenyi Kártya iránt, mely ma már 50 millió Ft hitelkeret lehetőségét kínálja, támogatott kamattal. A HKIK tavaly közel 600 vállalkozásnak 4.5 milliárd Ft hiteligénylését könyvelhette el.
- Hogyan javítható a foglalkoztatás?
A foglalkoztatás bővítése elsősorban a versenyszférától várható, mely részben állami és helyi befektetés-ösztönzéssel valósulhat meg, illetve még a vállalkozói szellem javítása hozhat megoldást. Ehhez viszont az kell, hogy az oktatási rendszer fejlődésével javuljon az vállalkozói ismereteket tanítása, és különösen a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz. Szintén hozzájárulhat a foglalkoztatás javításához a kormány munkahelyvédelmi akcióterve, melynek eredményei 2014-ban jelentkezhetnek. Befolyásoló tényező még, hogy a megyében hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből, ugyanakkor sajnos továbbra is magas az alulképzettek száma.
- 2013-ban átalakult a szakképzési rendszer. Ennek függvényében hogyan változott az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás helyzete?
Az oktatást a kamara kiemelt ügynek tekinti, hisz „csak kiművelt emberfővel” tudunk jövőt építeni. Három területet szeretnék megemlíteni:
Az első a szakképzés, melyben jelentős változásokat hozott az elmúlt év. Ebből a legfontosabb a duális képzés bevezetése volt, melynek köszönhetően 50 százalékkal nőtt a gyakorlati órák száma. Lényeges pont, hogy a szakképzés a gazdaság igényeire épül, olyan szakembereket képez, melyekre a piacnak szüksége van. A kormánnyal kötött megállapodásának értelmében a kamara 125 szakképesítés tartalomszabályozását készítette el, kialakult egy új, a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakképzési struktúra és elkészült az új OKJ rendszer. Az átalakulás jelentős változása, hogy a diákok már a nyolc osztály elvégzése után szakmát tanulhatnak. Megerősödött a technikumi képzés is, és a szakközépiskolai rendszer is, mely mostanra 39 ágazatot ölel fel.
Hasonlóan fontos a kamara számára a felnőttképzés területe, hiszen az életen át való tanulás „életformára” kell berendezkednünk. E téren szintén változásokat hozott a 2013-ban életbe lépő új törvényi szabályozás. A törvény megkülönbözteti az egyéb szakmai képzés szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzési formát, az OKJ-ban meghatározott. szakképzésben szerzett állam által elismert szakképesítéstől.
A Kamara úgy gondolja, szükség van a felsőoktatásban is változtatásra. Itt is erősíteni kell a duális modellt, melynek lényege, hogy a hallgatók tanulmányaik során több gyakorlatot szerezzenek, és erősíteni kell a vállalatok, egyetemek kapcsolatát az alkalmazott tudás érdekében.
Itt kell megemlíteni, hogy sajnos Heves megyében kevés az innovációval kapcsolatos aktivitás, ebben jelentős lépéseket kell tenni.
- Milyen eszközökkel segíti a Kamara a vállalkozásokat?
Mivel az országos elnökség tagja vagyok, ezért kijelenthetem, hogy a kormány figyelembe veszi a kamara javaslatait. Példaként megemlíthetem a munkát terhelő adók arányát, vagy az uniós források nagyobb arányú gazdaságba juttatásának ügyét. Az elmúlt évben folyamatosan bővítettük a szolgáltatások körét, többek között egy nyilvános adatbázis létrehozásával, mely segítette az üzleti fogalom növekedést, és erősítette a vállalkozói bizalmat. Segítettük a vállalkozók külpiaci aktivitását azzal, hogy a külföldre látogató kormányzati delegációban és a gazdasági vegyesbizottsági üléseken a gazdaság szereplői is képviseltetik magukat. Emellett bővült az export adatbázis, és tudástárral segítjük a kezdő exportáló kkv-kat. Segítettük a Kárpáti Régió Üzleti Hálózatának kiépítését, melyben hat ország tizenkét képviselettel vesz részt.
Új szerepet vállalunk a lánctartozások visszaszorításának ügyében, ennek érdekében működtetjük a teljesítési igazolási szakértői szervezetet – mely elsősorban az építőipari vállalkozások számláinak kifizetését gyorsíthatja - , és hamarosan a fogyasztóvédelmi békéltető testületen mellett várhatóan a pénzügyi békéltető testületet is.
Kiemelt figyelmet fordítunk az új ismeretek átadására a vállalatok rendszeres tájékoztatásával. Rendszeresen szervezünk továbbképzéseket, ismeretterjesztő fórumokat a legújabb technológiákról, eljárásokról vállalkozásoknak.
Elkészítettük Eger, Gyöngyös, Hatvan, Pétervására, Heves járások üzleti katalógusait, több száz üzleti rendezvényt szerveztünk a beszállítói és az export piacok bővítése érdekében.
- Milyen tervei vannak a Kamarának az idei évre?
A 2013-as év fordulópontot jelentett a vállalkozások számára, mert sikerült kitörni a 2008 óta tartó válságból, a növekedés alapja már nem elsősorban a hitel, hanem döntően a gazdaság belső teljesítményéből származik.
2014. évben is elsősorban piacépítő programokra koncentrálunk, ezen belül kiemelném a beszállítói programunkat mely elsősorban kisebb vállalkozások számára jelenthet bekapcsolódást a nagyobb kereskedelmi és termelő vállalkozások irányába. Továbbra is foglalkozunk energia megtakarítási technológiákkal, anyagokkal. Fontosnak tartjuk a gyógyvizekre épülő turizmus fejlesztési programját, lépést kell tartanunk a digitális technika dinamikus változásával, mely kihat a termelésre és a kereskedelemre egyaránt, ezen témákban ez évben is több fórumra hívjuk vállalkozásainkat.
Részt veszünk a 2014-2020 ciklus tervezésében, számtalan projektjavaslatot fogalmaztunk meg az infrastruktúrától az oktatáson át a termelő szféra, foglalkoztatás bővítése érdekében. Pályázatok 60 %-a közvetlenül a gazdaságot kell szolgálják
A Kamara arra számít, hogy a foglalkoztatás közel 1,5 százalékos emelkedést mutat majd, melyet a közmunkások reálgazdaságba és a felnőttképzésbe való integrációjával lehetne megvalósítani.
A megye 2013-as gazdasági teljesítménye számokban
• Az értékesítés 7%-kal nőtt, a belföldi eladásokat még az export növekedése is túlszárnyalta.
• Az ipari produktum és az értékesítés több mint 70%-át az 500 főnél nagyobb foglalkoztató vállalkozások adták, exportjuk a megye ipari kivitelének több mint háromnegyedét tette ki. A Heves megyei vállalatok által gyártott járműipari egységek (pl.: kormánymű, sebességváltó, elektronika) beépülnek szinte minden ismert autóba, pl.: Volvo, VW, Renault.
• A kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma egyaránt 16%-kal emelkedett. Az összes bruttó árbevétel 5,6 milliárd forintot tett ki, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott, a fennmaradó rész, szállás díjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt.
• Kereskedelmi és Iparkamara 25 ezer olyan vállalkozást tart nyilván, aki ipari, kereskedelmi, kézműipari tevékenységet végez a megyénkben. (Az agrártevékenységet végző vállalkozásokat az Agrárkamara tartja nyilván.)
2014. január 14.
Forrás: www.hkik.hu
