Rostás Bea Piros, az ifjú szobrász éppen Törökországban PhD hallgató. Egy egri nő számára mindenképpen érdekes helyszín...
- Rostás Beáta és Piros. Másként kell szólítani, ha a szobrásszal, és másként, ha az énekesnővel akarok beszélni? Még a honlapján is élesen elkülönül a kettő...
- A Piros nevem most már csak Magyarországon használom, külföldön könnyebb kiejteni a Beátát. Ráadásul Törökországban, mint minden itteni névnek, még az én nevemnek is jelentése van. A tas= kő, az Ata= atya.
- Visszatérve Piroshoz: más ember, ha szobrot alkot, és más, ha énekel, vagy dalokat ír?
- Elkülönítem a két "szerepet". Szobrászként férfiként kell megálljam a helyem, énekesnőként, nőként kell rögtön lenyűgöznöm a közönséget. Az egyik a színfalak mögötti életem, a másik a színpad, bár mindkettőt a publikum elé viszem... Viszont a lelki egyensúlyomhoz mindkét énemre szükségem van.
- Ha már nőiesség és szobrászat: miért pont kő, és nem a fa, vagy a bronz, vagy valami "puhább" anyag?
- Dolgozom más anyagokkal is, bronz szobraim is vannak, amelyeket a júniusi egri kiállításomon mutatok majd be először a Templom Galériában. Ezen kívül kerámiával monumentális méretben is dolgoztam már, jelenleg pedig szappannal dolgozom. A szobrászra nem mondhatjuk, hogy fa, vagy kő szobrász, még ha mindenkinek van is kedvence. Én az anyagokat tudatosan választom, a témámhoz, a formámhoz, legfőképp a gondolathoz.
- Láttam képeket az interneten, nagyon jól néznek ki a szappanjaid! Ez az ötlet honnan jött?
- A szappan számomra is meglepetés. Ankarába doktori iskolába jöttem, a témám a megtisztulás (Purification), a dzsámi, hamam (török fürdő) formavilága, funkciója izgat, keresem az összefüggéseket a török kultúrában és a magyar vagy nyugati kultúrákban, vallásokban, szakrális terekben. A szappan így jött, asszociációként, a hamamból, és hát a megtisztulás eszköze, egy anyag, ami tisztulást szimbolizál. Újra tudatos anyagválasztás. Így a műtermünk folyton szappan illatú.
- A törökök tudják, hogy ez a magyar lány egy olyan városból jött, ahol különleges a két nép kapcsolata? Tényleg, milyen egy egri lány élete Törökországban?
- 2006 óta hét köztéri szobrot faragtam Törökországban. Láttam a fantasztikus történelmi kincseiket, lenyűgözött az ország gazdagsága, minden értelemben. Úgy gondolom, egy "messenger", egy követ vagyok, feladatom és felelősségem van az ittlétemért, a két ország kapcsolatának erősítése számomra egy projekt. Az előadásokon, ahol kortárs szobrászatról, építészetről, festészetről kell felkészülnünk, rendszeresen belefűzöm a témámba a magyarokat, bemutatom munkásságukat. Számtalan kortársam (Makovecz, Bencsik) munkássága lenyűgözte a társaimat és a mestereimet. Ezen kívül, minden magyar ünnepet megtartok a műteremben, ez lassan hagyomány lesz, legutóbb tojást festeni és locsolkodni tanítottam meg őket. Tartottam karácsonyt, Mikulást, persze csak szerényen, amúgy kollégista módra, de így is nagyon élvezik. Mondanom sem kell, mindenki Magyarországra akar jönni. Írtam Budapestre és Pécsre, Erasmus kapcsolatot próbálok létrehozni a karok között. Természetesen folyton invitálom őket Egerbe, mondván, ott a törököket nagyon szeretjük, bár a Dobó téren a szobron a török fejét kaszaboljuk. Ezen csak nevetnek, azt hiszik, viccelek.
- Az Egri Csillagok megjelent törökül is. Mutassa meg nekik, meg a Dobó téri szobrokat is, lássák, jobb, ha félnek egy egri nőtől, akinek köve is akad szép számmal...
- Mutattam már, nem tudják hova tenni, akkor most komolyan beszélek, hogy szeretjük a törököket? Viszont ami még nagyobb mosolyt váltott ki, az, amikor mondtam, hogy jó jó, de hol vannak a copfos, kopasz bajszos törökök? Merthogy én a törököt úgy képzeltem el...
- Szóval akkor csupa vidámság Rostás Bea Piros élete Ankarában?
- Azért árnyaltabb kicsit a kép. Nehezen fogadtak be, de ma már sok barát vesz körül. Viszont, mivel a törökökkel egyenrangú diákként felvételiztem, és a teljes doktori képzést itt tervezem, ezért sajnos komoly anyagi problémáim voltak. A rektorunk, a mesterem javaslatára pár hónapra adott kollégiumi szobát, de a jövő évre valahonnan ösztöndíjat kell keresnem. Érdekes, de művészeti területen nem találok támogató pályázatot. A városomtól is kértem segítséget, a török konzullal tárgyalnak, remélem, ők is érzik a jelentőségét az én kis "missziómnak".
- És mikor lesz az egri leánykának hét törökországi után Egerben is szobra? Mondjuk egy Egri nőket ábrázoló?
- Ez a cél, a megfelelő időt várom. Úgy érzem, remélem, elér a felkérés egy napon. Idővel én is érek, a gondolataim is, a távollétben a hazám hiánya is... Eljön az idő, EGRI NŐT Egernek csakis én faraghatok!
Rostás Beáta, Piros
1979. augusztus 16-án született Egerben.
1998-ban érettségizett a Sancta Maria Katolikus Leánygimnáziumban
1998-99 Théba Művészeti Szakközépiskola díszlet-, jelmeztervezés
1999-2004 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar szobrász diploma
1998. Heves megy Ösztöndíjasa
2002 Köztársasági ösztöndíj
2007 Bron diploma Litvánia
2009 Legjobb kerámia Szerbia
2011 Heves megyei Príma Díj
Kedvencek
étel – amiben paradicsom van, rossz nem lehet
ital – tej, száraz vörösbor, víz
könyv: Orhan Pamuk: A nevem Piros, Eszterházy Péter: Semmi művészet
Film: Frida, Django elszabadul, A zongoralecke
Zene: Lisa Gerrard, Tori Amos, Dresh Mihály, Balázs Elemér
Ország: Törökország (de minden országot szeretek!)
Város: Izmir, Cappadocia, Moscat (Omán), Drezda, Brno, Eger, Pécs
Hobbi: ének, zene, tánc, fröccsözés a barátokkal
Fotó: www.rostasbeapiros.com
